Könyvbemutatóra kerül sor 2022. május 10-én 18.00 órától a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében: Péntek János Kalotaszegi tájszótár című munkáját Csomortáni Magdolna ismerteti. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adta ki. 

Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi táj Erdélyben, de mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak szótári feldolgozása. A korábbi gyűjtések alapján a szerzőnek mintegy százötven évre volt lehetősége a visszatekintésre és – anyanyelvjárásáról lévén szó – közvetlen nyelvi élményként is több mint hetven évre. Az előző század második felében legalább három alkalommal fordult meg minden kalotaszegi településen valamilyen speciális nyelvészeti, néprajzi téma kutatójaként. A források alapján másfél száz év viszonylatában a szótár nem csupán tájinak, hanem történetinek is tekinthető: a nyelvileg is követhető változás a zárt jobbágyvilágtól a globálissá váló modern világig terjed. A két nagy változás közül az első a jobbágyi létből a hagyományos paraszti létbe való átlépés volt, a másik a 20. század közepétől állami kényszerrel a hagyományos paraszti élet és hagyomány fokozatos feladása. A képekkel és rajzokkal is illusztrált szótár nyelvi és néprajzi anyaga elsősorban a hagyományos kalotaszegi világhoz kapcsolódik, amely korántsem volt annyira színes, mint ahogyan a nagyvilág számára ünnepi viselete és a varrottasok révén ismertté vált. Azonban a nyelvet és benne a szókincset történeti változásában nem lehet korok, nemzedékek szerint fölszeletelni. Folyamatosság van az időbeli változásban, és folytonosság van a térbeli tagolódásban is. A nagy változások ellenére sem tűntek el a nyelvjárás jellemző vonásai, és a régión belüli kistájak különbségei is érzékelhetők a nyelvben és a kultúrában egyaránt. Ezt a feltűnő változatosságot, belső tagoltságot a szókincs is tükrözi: a kalotaszegiek szóhasználata, bizonyos fogalmak megnevezése különbözik a Felszegen, az Alszegen, a Kapusmentén, a Nádasmentén és a régió délkeleti szögletében, Tordaszentlászló környékén.

Az 500 oldalas szótár a szerző által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótárához hasonlóan két részből áll: az első, Szavak és dolgok címmel, nyelvészeti szempontú, a közismert tájszótárakhoz hasonlóan a címszók maguk a tájszók, a második részben, amely a Dolgok és szavak címet viseli, néprajzi megközelítésként az egyes szócikkekben a tájszavak a helyi kultúra sajátos fogalmainak megnevezéseiként szerveződnek.

Esemény: Link

Helyszín: a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székháza (Kolozsvár, Ion Ghica utca 12. szám).