A KAB hírei
- MTA200: Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának bemutatkozása
- Az alapkutatástól az alkalmazott tudományokig (IX. tudományos szesszió)
- Búcsúzunk Dr. Jancsó Árpádtól (1954 – 2025)
- Gábor Csilla székfoglaló előadása
- Megtartották a KAB testületének 2025. évi közgyűlését
- Munka és fotográfia
- Művészet a nevelésben. Sokszínűség és multikulturalitás az oktatásban
- 25. Kolozsvári Biológus Napok
- XXXIII. Tudományos Ülésszak
- XX. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
- A digitális kor jogai
- Uray Zoltán biológust, vívót, az MTA külső tagját hivatalosan is Kolozs megye díszpolgárává avatták
- Könyvgyűjtők, könyvtárak, olvasás- és íráskultúra. Tanulmányút a Res Litteraria Transilvaniae Vetus Műhely résztvevői számára
- Farkas Erika mesterkurzusa Kolozsváron: Ágnes asszonytól az Anyám tyúkjáig
- Fiatal Filmesek Műhelye - A kortárs korteai film
- Közvetítés/Transmitere/Transmission
- Regisztrálni lehet a VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferenciára
- SUMMA Kása Zoltán matematikus-informatikussal
- 35 év a romániai magyar néprajzkutatás szolgálatában – új kihívások és új kutatások
- A színháztudomány és a Philther-módszer. Jákfalvy Magdolna és Kékesi Kun Árpád kettős könyvbemutatója
Könyvbemutató: Péntek János: Kalotaszegi tájszótár
Esemény időpontja:
- 2022-05-10 18:00:00

Könyvbemutatóra kerül sor 2022. május 10-én 18.00 órától a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében: Péntek János Kalotaszegi tájszótár című munkáját Csomortáni Magdolna ismerteti. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adta ki.
Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi táj Erdélyben, de mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak szótári feldolgozása. A korábbi gyűjtések alapján a szerzőnek mintegy százötven évre volt lehetősége a visszatekintésre és – anyanyelvjárásáról lévén szó – közvetlen nyelvi élményként is több mint hetven évre. Az előző század második felében legalább három alkalommal fordult meg minden kalotaszegi településen valamilyen speciális nyelvészeti, néprajzi téma kutatójaként. A források alapján másfél száz év viszonylatában a szótár nem csupán tájinak, hanem történetinek is tekinthető: a nyelvileg is követhető változás a zárt jobbágyvilágtól a globálissá váló modern világig terjed. A két nagy változás közül az első a jobbágyi létből a hagyományos paraszti létbe való átlépés volt, a másik a 20. század közepétől állami kényszerrel a hagyományos paraszti élet és hagyomány fokozatos feladása. A képekkel és rajzokkal is illusztrált szótár nyelvi és néprajzi anyaga elsősorban a hagyományos kalotaszegi világhoz kapcsolódik, amely korántsem volt annyira színes, mint ahogyan a nagyvilág számára ünnepi viselete és a varrottasok révén ismertté vált. Azonban a nyelvet és benne a szókincset történeti változásában nem lehet korok, nemzedékek szerint fölszeletelni. Folyamatosság van az időbeli változásban, és folytonosság van a térbeli tagolódásban is. A nagy változások ellenére sem tűntek el a nyelvjárás jellemző vonásai, és a régión belüli kistájak különbségei is érzékelhetők a nyelvben és a kultúrában egyaránt. Ezt a feltűnő változatosságot, belső tagoltságot a szókincs is tükrözi: a kalotaszegiek szóhasználata, bizonyos fogalmak megnevezése különbözik a Felszegen, az Alszegen, a Kapusmentén, a Nádasmentén és a régió délkeleti szögletében, Tordaszentlászló környékén.
Az 500 oldalas szótár a szerző által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótárához hasonlóan két részből áll: az első, Szavak és dolgok címmel, nyelvészeti szempontú, a közismert tájszótárakhoz hasonlóan a címszók maguk a tájszók, a második részben, amely a Dolgok és szavak címet viseli, néprajzi megközelítésként az egyes szócikkekben a tájszavak a helyi kultúra sajátos fogalmainak megnevezéseiként szerveződnek.
Esemény: Link
Helyszín: a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székháza (Kolozsvár, Ion Ghica utca 12. szám).

Könyvbemutatóra kerül sor 2022. május 10-én 18.00 órától a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében: Péntek János Kalotaszegi tájszótár című munkáját Csomortáni Magdolna ismerteti. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adta ki.
Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi táj Erdélyben, de mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak szótári feldolgozása. A korábbi gyűjtések alapján a szerzőnek mintegy százötven évre volt lehetősége a visszatekintésre és – anyanyelvjárásáról lévén szó – közvetlen nyelvi élményként is több mint hetven évre. Az előző század második felében legalább három alkalommal fordult meg minden kalotaszegi településen valamilyen speciális nyelvészeti, néprajzi téma kutatójaként. A források alapján másfél száz év viszonylatában a szótár nem csupán tájinak, hanem történetinek is tekinthető: a nyelvileg is követhető változás a zárt jobbágyvilágtól a globálissá váló modern világig terjed. A két nagy változás közül az első a jobbágyi létből a hagyományos paraszti létbe való átlépés volt, a másik a 20. század közepétől állami kényszerrel a hagyományos paraszti élet és hagyomány fokozatos feladása. A képekkel és rajzokkal is illusztrált szótár nyelvi és néprajzi anyaga elsősorban a hagyományos kalotaszegi világhoz kapcsolódik, amely korántsem volt annyira színes, mint ahogyan a nagyvilág számára ünnepi viselete és a varrottasok révén ismertté vált. Azonban a nyelvet és benne a szókincset történeti változásában nem lehet korok, nemzedékek szerint fölszeletelni. Folyamatosság van az időbeli változásban, és folytonosság van a térbeli tagolódásban is. A nagy változások ellenére sem tűntek el a nyelvjárás jellemző vonásai, és a régión belüli kistájak különbségei is érzékelhetők a nyelvben és a kultúrában egyaránt. Ezt a feltűnő változatosságot, belső tagoltságot a szókincs is tükrözi: a kalotaszegiek szóhasználata, bizonyos fogalmak megnevezése különbözik a Felszegen, az Alszegen, a Kapusmentén, a Nádasmentén és a régió délkeleti szögletében, Tordaszentlászló környékén.
Az 500 oldalas szótár a szerző által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótárához hasonlóan két részből áll: az első, Szavak és dolgok címmel, nyelvészeti szempontú, a közismert tájszótárakhoz hasonlóan a címszók maguk a tájszók, a második részben, amely a Dolgok és szavak címet viseli, néprajzi megközelítésként az egyes szócikkekben a tájszavak a helyi kultúra sajátos fogalmainak megnevezéseiként szerveződnek.
Esemény: Link
Helyszín: a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székháza (Kolozsvár, Ion Ghica utca 12. szám).