A KAB hírei

Kopits György Kolozsváron

K. E.
CSONTVáZ A SZEKRéNYBEN
Mit csinál egy országos költségvetési tanács?

Jó költségvetés és makrogazdasági stabilitás nélkül nincs tartós növekedés, mondja Kopits György, a magyarországi Költségvetési Tanács elnöke.

 


Kopits György Kolozsváron, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán tartott előadást átláthatóság az állampénzügyekben címmel, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Közgazdasági Szakbizottsága, illetve a BBTE közgazdasági karának magyar tagozata szervezésében.


A magyarországi költségvetési tanács eddigi egy éves működése alatt milyen változásokat észleltek?

Kopits György
- A tanácsot a parlament hozta létre, de azon kívül álló, attól függetlenül működő testület. Ugyanakkor a parlament a legfontosabb „ügyfelünk”, ha lehet így mondani, ugyanis képviseli a választópolgárokat, akiknek érdekében elsősorban ellátjuk tájékoztatási és elemzési feladatainkat. Nem egészen egy éve működünk, mivel tavaly februárban választotta meg a parlament a tanács három tagját, de a tanács titkársága, azaz a stáb csak múlt év júniusában alakult meg.

Ezalatt a 9 hónap alatt folyamatosan elemeztük és ellenőriztük a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot és a vita során benyújtott módosító javaslatokat. Véleményünket bemutattuk a költségvetési bizottságnak, tehát a parlamentet és a kormányt is tájékoztattuk arról, hogyan látjuk a költségvetést. Jelentéseink egyébként megtekinthetők a honlapunkon.

Ebben a műfajban az a különleges, hogy elemzéseinket a döntéshozatali folyamattal párhuzamosan, a különféle szavazási fázisokat megelőzően készítjük el. Már a szavazások előtt ki kell adnunk véleményünket ahhoz, hogy az felhasználható legyen a költségvetésre vonatkozó döntésekben. A költségvetési folyamat állomásait egyre gyakrabban közvetíti a sajtó, és egyre inkább ki is kérik a véleményünket.


Fedezett-e fel a tanács olyan csontvázakat a szekrényben, amelyek a magyar költségvetésben eddig meg nem jelenített, de a jövőben bekövetkező kiadásokat jelentenek?

- Csontvázat, ami úgy kiesne a szekrényből, nem fedeztünk fel. Inkább arról van szó, hogy az új megközelítések és megvilágítások (mint például a kockázatok elemzése) újdonságot jelentettek, de ezeket nem tekinteném feltétlenül csontváznak. Egyszerűen egy új termékről van szó, ami lehetővé teszi, hogy több információ birtokában folyjék a költségvetési vita akár a parlamentben, akár a lakosság vagy különböző érdekcsoportok körében. Ez újdonság Magyarország számára, amit sokan hasznosnak vélnek.


Sok hírt lehet hallani arról, hogy Magyarország költségvetési deficitje magasabb, mint az a hivatalos becslésekben szerepel, leginkább az állami vállalatok óriási adósságállománya miatt. Ez elképzelhető?

- Gyakran hallani, hogy az állami vállalatok veszteségei is költségvetési kockázatot jelentenek. Mi makrofiskális előrejelzéseket is készítünk, például márciusban tettünk közzé egy 4 évre szóló technikai kivetítést, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a kihirdetett jogszabályok érvényben maradnak. Részletesen bemutattuk a szűk értelemben vett, költségvetési vitától függetlenül meghatározható tételek várható alakulását. Ezeket az u.n. külső tételeket a meglévő szaktörvények, valamint a demográfia és magángazdasági folyamatok alakítják.

Ilyen külső tétel például a bevételi oldalon az egész adóbevételi blokk, a kiadási oldalon pedig a nyugdíj-jogszabályok által meghatározott szociális járadékok. A költségvetési törvényjavaslat véleményezésekor a belső tételeket úgy fogadjuk el, ahogy azt a kormány előterjeszti, hiszen éppen ezek értékéről folyik maga a költségvetési vita. A márciusban kiadott anyagunkban az utóbbiakat reálértéken vetítettük előre.

Még a 2010-es költségvetési tervek megszületése előtt készítettünk egy elemzést, amelyben bemutattuk a jövőben várható költségvetési feszültségeket és az egyenleget veszélyeztető kockázatokat. Ez is olyan lényeges információ, amely a korábbi években nem állt rendelkezésre.

Többen azt állítják, hogy nagyobb lehet a hiány idén, mint ahogy az a költségvetésben szerepel. De hogy mennyire, azt nem tudhatjuk, mivel az első félévért az eddigi kormány a felelős, a következő félév viszont már az új kormány felelőssége.


Melyek lesznek az új kormány legfőbb eszközei, milyen változásokra lehet számítani?

- Nehéz ezt most megállapítani. Nekünk nincs „nem nyilvános” információnk arra vonatkozóan, hogy mire lehet számítani, például mi lenne a tartalma és a menetrendje egy adócsökkentési programnak.


Mit jelentene Románia számára egy költségvetési tanács?

- Ez nagyon hasznos lenne Románia számára is. Nem lehet ugyan teljes párhuzamot vonni a két ország között: a problémák részben különböznek, de más részekben hasonlóak. Bár a GDP-hez viszonyított államadóssága nem éri el a magyarországi ráta szint felét sem, Románia is állandó fiskális nyomás alatt él, és finanszírozási gondokkal küzd. Ezért fontos lenne egy olyan intézmény, amely a kormánytól és a pártoktól függetlenül, részrehajlás nélkül tudna jelenteni az állami pénzügyek helyzetéről, trendjeiről, és ezáltal ösztönözné is a kormányt a nagyobb átláthatóságra és a minőségi döntéshozatalra.

Az ilyenfajta intézményeknek gyakran az a szerepük, hogy arra ösztönözzék a kormányt: nyíltabban jelenjenek meg a közösség előtt és tájékoztassanak arról, hogy milyen további problémák, kockázatok jelentkezhetnek, ami által javulna a közpénzekre vonatkozó döntéshozatal minősége. A jegybank már eddig is a kormánytól és a pártoktól függetlenül működött, ami pedig bizonyos fokig garanciát jelent a monetáris politika fegyelmezettségére és kiszámíthatóságára is. Jót tenne a költségvetésnek is egy hasonló fegyelmező eszköz, aminek következtében idővel még nagyobb mozgástere is lenne a kormányzatnak.


A költségvetési felelősség törvénye rendelkezik egy tanács létrehozásáról, amely egy független szerv lenne és véleményezné a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatokat. Ez tehát hasonlíthatna a magyarországi költségvetési tanácsra?

Azt hiszem, hogy erről szól a törvény. Egy költségvetési tanácsnak ez is a feladata. Sokkal hatékonyabb és az állampolgárok számára is elfogadhatóbb, ha belső kezdeményezés, nem pedig egy külső szervezet nyomására jön létre az intézmény. Brüsszel és Washington nagyon messze van Bukaresttől. Sose fogják tudni olyan alaposan figyelni és biztosítani, hogy jó úton jár a mindenkori kormány, mint amennyire azt egy hazai intézmény megteheti.


Vajon lehet egy ilyen szerv politikailag teljesen független?

Nagyon remélem, hogy ez lehetséges. Merem állítani, hogy minden ország minden pártjában találni politikusokat, akik felvilágosultak és egyetértenek abban, hogy a közösség érdekét szolgálja egy ilyen független intézmény. Bár tudom, hogy Európában általában erős a pártfegyelem, hiszem, hogy vannak akik képesek szembenézni a valósággal, és tudják, hogy jó költségvetés és makrogazdasági stabilitás nélkül nincs tartós növekedés.


Milyen szakemberekből áll egy ilyen elemzői, felügyeleti tanács?

Jó, ha van köztük olyan, akinek van költségvetési tapasztalata, rálátása arra, hogy külföldön mi történik, aki makroközgazdász, aki pénzügyes. De nem csak a végzettség fontos, hanem a teljes pártsemlegesség és függetlenség is. Nem jó megoldás, ha például mindegyik párt jelöl egy tagot.


Magyarországon hogyan történt a tagok kiválasztása?

A tanácsot a parlament választja. A tanács elnökét a köztársasági elnök jelöli, egy-egy további tagot pedig a számvevőszék és a jegybank elnöke javasol. A jelenlegi tagokat a parlament ellenszavazat nélkül választotta meg.

 

Forrás: www.transindex.ro

K. E.
CSONTVáZ A SZEKRéNYBEN
Mit csinál egy országos költségvetési tanács?

Jó költségvetés és makrogazdasági stabilitás nélkül nincs tartós növekedés, mondja Kopits György, a magyarországi Költségvetési Tanács elnöke.

 


Kopits György Kolozsváron, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán tartott előadást átláthatóság az állampénzügyekben címmel, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Közgazdasági Szakbizottsága, illetve a BBTE közgazdasági karának magyar tagozata szervezésében.


A magyarországi költségvetési tanács eddigi egy éves működése alatt milyen változásokat észleltek?

Kopits György
- A tanácsot a parlament hozta létre, de azon kívül álló, attól függetlenül működő testület. Ugyanakkor a parlament a legfontosabb „ügyfelünk”, ha lehet így mondani, ugyanis képviseli a választópolgárokat, akiknek érdekében elsősorban ellátjuk tájékoztatási és elemzési feladatainkat. Nem egészen egy éve működünk, mivel tavaly februárban választotta meg a parlament a tanács három tagját, de a tanács titkársága, azaz a stáb csak múlt év júniusában alakult meg.

Ezalatt a 9 hónap alatt folyamatosan elemeztük és ellenőriztük a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot és a vita során benyújtott módosító javaslatokat. Véleményünket bemutattuk a költségvetési bizottságnak, tehát a parlamentet és a kormányt is tájékoztattuk arról, hogyan látjuk a költségvetést. Jelentéseink egyébként megtekinthetők a honlapunkon.

Ebben a műfajban az a különleges, hogy elemzéseinket a döntéshozatali folyamattal párhuzamosan, a különféle szavazási fázisokat megelőzően készítjük el. Már a szavazások előtt ki kell adnunk véleményünket ahhoz, hogy az felhasználható legyen a költségvetésre vonatkozó döntésekben. A költségvetési folyamat állomásait egyre gyakrabban közvetíti a sajtó, és egyre inkább ki is kérik a véleményünket.


Fedezett-e fel a tanács olyan csontvázakat a szekrényben, amelyek a magyar költségvetésben eddig meg nem jelenített, de a jövőben bekövetkező kiadásokat jelentenek?

- Csontvázat, ami úgy kiesne a szekrényből, nem fedeztünk fel. Inkább arról van szó, hogy az új megközelítések és megvilágítások (mint például a kockázatok elemzése) újdonságot jelentettek, de ezeket nem tekinteném feltétlenül csontváznak. Egyszerűen egy új termékről van szó, ami lehetővé teszi, hogy több információ birtokában folyjék a költségvetési vita akár a parlamentben, akár a lakosság vagy különböző érdekcsoportok körében. Ez újdonság Magyarország számára, amit sokan hasznosnak vélnek.


Sok hírt lehet hallani arról, hogy Magyarország költségvetési deficitje magasabb, mint az a hivatalos becslésekben szerepel, leginkább az állami vállalatok óriási adósságállománya miatt. Ez elképzelhető?

- Gyakran hallani, hogy az állami vállalatok veszteségei is költségvetési kockázatot jelentenek. Mi makrofiskális előrejelzéseket is készítünk, például márciusban tettünk közzé egy 4 évre szóló technikai kivetítést, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a kihirdetett jogszabályok érvényben maradnak. Részletesen bemutattuk a szűk értelemben vett, költségvetési vitától függetlenül meghatározható tételek várható alakulását. Ezeket az u.n. külső tételeket a meglévő szaktörvények, valamint a demográfia és magángazdasági folyamatok alakítják.

Ilyen külső tétel például a bevételi oldalon az egész adóbevételi blokk, a kiadási oldalon pedig a nyugdíj-jogszabályok által meghatározott szociális járadékok. A költségvetési törvényjavaslat véleményezésekor a belső tételeket úgy fogadjuk el, ahogy azt a kormány előterjeszti, hiszen éppen ezek értékéről folyik maga a költségvetési vita. A márciusban kiadott anyagunkban az utóbbiakat reálértéken vetítettük előre.

Még a 2010-es költségvetési tervek megszületése előtt készítettünk egy elemzést, amelyben bemutattuk a jövőben várható költségvetési feszültségeket és az egyenleget veszélyeztető kockázatokat. Ez is olyan lényeges információ, amely a korábbi években nem állt rendelkezésre.

Többen azt állítják, hogy nagyobb lehet a hiány idén, mint ahogy az a költségvetésben szerepel. De hogy mennyire, azt nem tudhatjuk, mivel az első félévért az eddigi kormány a felelős, a következő félév viszont már az új kormány felelőssége.


Melyek lesznek az új kormány legfőbb eszközei, milyen változásokra lehet számítani?

- Nehéz ezt most megállapítani. Nekünk nincs „nem nyilvános” információnk arra vonatkozóan, hogy mire lehet számítani, például mi lenne a tartalma és a menetrendje egy adócsökkentési programnak.


Mit jelentene Románia számára egy költségvetési tanács?

- Ez nagyon hasznos lenne Románia számára is. Nem lehet ugyan teljes párhuzamot vonni a két ország között: a problémák részben különböznek, de más részekben hasonlóak. Bár a GDP-hez viszonyított államadóssága nem éri el a magyarországi ráta szint felét sem, Románia is állandó fiskális nyomás alatt él, és finanszírozási gondokkal küzd. Ezért fontos lenne egy olyan intézmény, amely a kormánytól és a pártoktól függetlenül, részrehajlás nélkül tudna jelenteni az állami pénzügyek helyzetéről, trendjeiről, és ezáltal ösztönözné is a kormányt a nagyobb átláthatóságra és a minőségi döntéshozatalra.

Az ilyenfajta intézményeknek gyakran az a szerepük, hogy arra ösztönözzék a kormányt: nyíltabban jelenjenek meg a közösség előtt és tájékoztassanak arról, hogy milyen további problémák, kockázatok jelentkezhetnek, ami által javulna a közpénzekre vonatkozó döntéshozatal minősége. A jegybank már eddig is a kormánytól és a pártoktól függetlenül működött, ami pedig bizonyos fokig garanciát jelent a monetáris politika fegyelmezettségére és kiszámíthatóságára is. Jót tenne a költségvetésnek is egy hasonló fegyelmező eszköz, aminek következtében idővel még nagyobb mozgástere is lenne a kormányzatnak.


A költségvetési felelősség törvénye rendelkezik egy tanács létrehozásáról, amely egy független szerv lenne és véleményezné a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatokat. Ez tehát hasonlíthatna a magyarországi költségvetési tanácsra?

Azt hiszem, hogy erről szól a törvény. Egy költségvetési tanácsnak ez is a feladata. Sokkal hatékonyabb és az állampolgárok számára is elfogadhatóbb, ha belső kezdeményezés, nem pedig egy külső szervezet nyomására jön létre az intézmény. Brüsszel és Washington nagyon messze van Bukaresttől. Sose fogják tudni olyan alaposan figyelni és biztosítani, hogy jó úton jár a mindenkori kormány, mint amennyire azt egy hazai intézmény megteheti.


Vajon lehet egy ilyen szerv politikailag teljesen független?

Nagyon remélem, hogy ez lehetséges. Merem állítani, hogy minden ország minden pártjában találni politikusokat, akik felvilágosultak és egyetértenek abban, hogy a közösség érdekét szolgálja egy ilyen független intézmény. Bár tudom, hogy Európában általában erős a pártfegyelem, hiszem, hogy vannak akik képesek szembenézni a valósággal, és tudják, hogy jó költségvetés és makrogazdasági stabilitás nélkül nincs tartós növekedés.


Milyen szakemberekből áll egy ilyen elemzői, felügyeleti tanács?

Jó, ha van köztük olyan, akinek van költségvetési tapasztalata, rálátása arra, hogy külföldön mi történik, aki makroközgazdász, aki pénzügyes. De nem csak a végzettség fontos, hanem a teljes pártsemlegesség és függetlenség is. Nem jó megoldás, ha például mindegyik párt jelöl egy tagot.


Magyarországon hogyan történt a tagok kiválasztása?

A tanácsot a parlament választja. A tanács elnökét a köztársasági elnök jelöli, egy-egy további tagot pedig a számvevőszék és a jegybank elnöke javasol. A jelenlegi tagokat a parlament ellenszavazat nélkül választotta meg.

 

Forrás: www.transindex.ro