A KAB hírei

kozgaz nagyvaradon

Történelmi jelentőségű osztályülés a határon túl

2010.04.15.

A romániai magyar nyelvű felsőoktatás továbbra is magyarországi segítségre szorul – hangzott el az MTA IX. Osztályának Nagyváradon tartott ülésén.

- Az Akadémia történetében ez az első alkalom, hogy valamelyik osztálya Magyarország területén kívül tartja ülését. Különösen fontos, hogy mindez Nagyváradon, határon túli magyarlakta területen történik – nyitotta meg a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ülését Török ádám, a testület elnöke. A napirendi pontok megtárgyalása után a szakma Romániában dolgozó vezető személyiségei az országban újraalakuló magyar nyelvű közgazdasági kultúrát mutatták be. A bemutatkozás után lehetőség nyílt arra, hogy a romániai magyar közgazdászok fiatal generációja kapcsolatot építsen az anyaország jelentős egyetemein tanító akadémikusokkal.

- Szimbolikus értéke is van ennek a találkozónak: az egész erdélyi magyar kulturális élet számára megnyugtató érzés, hogy itt, Nagyváradon, akadémiai szinten beszélhetünk a magyar nyelvű oktatás és kutatás kihívásairól – hangsúlyozta Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. Beszédében a romániai magyar oktatás megszüntetésének következményire hívta fel a figyelmet:

- 1959 után Romániában nem létezhetett felsőfokú magyar oktatás, és ez 1995-ig nem is változott. Mindennek hatásai a közgazdaság- és jogtudomány területén különösen súlyosak voltak, a lemaradásunk ezeken a területeken a legnagyobb – mondta Péntek János, a KAB elnöke. Kiemelte, hogy a magyar akadémikusok, oktatók és szakemberek által nyújtott segítség nélkül nem tudták volna újraindítani a magyar nyelvű képzést. Kitért arra is, hogy a romániai magyarok oktatásában komoly kihívás a magyar szaknyelv elterjesztése.

Péntek János az Akadémia határon túli tevékenységének legfontosabb lépéseit összefoglalva elmondta: a folyamat húsz évvel ezelőtt, a külső tagság létrehozásával kezdődtek, 1996-ban pedig a különösen a fiatalok képzésében nagy eredményeket elérő Domus ösztöndíjprogrammal folytatódott. 2000-ben jött létre a külső köztestületi tagság intézménye, amelyet hat évvel később követett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság megalapítása. A testület gyorsan fejlődött, hiszen négy év alatt 400-ról csaknem 600-ra növekedett a KAB köztestületi tagjainak száma.

- A helyi akadémikusokkal is kiváló a viszonyunk, a KAB szorosan együttműködik a Román Akadémia kolozsvári területi bizottságával. Erre jó példa, hogy a tavalyi első testületi ülésen részt vett a Román Akadémia elnöke, Ionel Haiduc és az MTA főtitkára, Németh Tamás is – emlékeztetett Péntek János.

Nagy ágnes, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense és a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is a román és a magyar akadémikusok kiváló viszonyáról számolt be. – Jó esély van arra, hogy jövőre közösen ülésezzen Bukarestben a IX. Osztály és a Román Akadémia Közgazdasági Osztálya – mondta az mta.hu-nak Nagy ágnes. A találkozó megszervezésében kulcsszerepe lehet Mugur Isărescunak, aki a helyi Közgazdaságtudományi Osztály és a Román Nemzeti Bank elnöke. Րsszel ünneplik a Román Nemzeti Bank megalapításának 130. évfordulóját, és az alkalomra szervezett konferenciára számos magyar akadémikus is hivatalos. – Ekkor egyeztethet a két osztályelnök, és konkrét megegyezésre is sor kerülhet. A jó kapcsolat annak is köszönhető, hogy az MTA szakemberei jelentős kutatási eredményeiknek köszönhetően ezen a szakterületen nagy elismertségnek örvendenek – nyilatkozta az mta.hu-nak Nagy ágnes.

Vincze Mária, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű közgazdászképzésének kezdeményezője a mostanra kinevelődött fiatal generáció jelentőségét emelte ki.
– 1990-ben összesen öt magyarul is tudó közgazdász tanított a kolozsvári egyetemen. A kilencvenes évek közepén már a magyar nyelvű állami egyetem alapjait tervezgettük, igen lelkesen, de hamar kiderült, hogy hiába reménykedünk az intézményben. 2000-ben, amikor elindult a magyar nyelvű képzés a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, még mindig csak öten voltunk, mind 50 évnél idősebbek. Ma huszonhárom, harminc évnél fiatalabb oktatónk van, akik közül kilencen már megszerezték PhD-jüket – mesélt a magyar nyelvű oktatás sikereiről Vincze Mária. Elmondta, hogy sokat kellett várnia az áttörésre: „39 éve románul oktattam, és higgyék el, soha, semmit sem szerettem volna jobban, mint azt, hogy végre magyarul beszélhessek a katedrán.”

Vincze Mária mellett Bíró András Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja is kiemelte, hogy a vendégoktatók és az anyaország segítsége nélkül nem működhetne ma magyar nyelvű felsőoktatás Romániában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a romániai magyar képzés továbbra is Magyarország támogatására szorul.

 

Nagy ágnes és Török ádám

Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese arra kérte a magyar egyetemeket, hogy kutatásaikban a határon túli közgazdászoknak is biztosítsanak helyet: - Az a csaknem 40 magyarországi szakember, aki részt vett a következő oktatói generációnk felnevelésében, elérte a célját. A PhD fokozat megszerzése azonban Romániában nehézségekbe ütközik. Nagy szükségünk van arra, hogy hozzáférhessünk ahhoz a tudáshoz és tapasztalathoz, amellyel a magyarországi egyetemek doktori iskolái és kutatásai rendelkeznek – mondta Juhász Jácint.

Somai József, a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság alapító tagja szerint is a most kinevelt fiatal generáció támogatására van szükség: - Egy kutatóintézet hatékonyan foghatná össze a fiatal tehetségeink munkáját. Kutatnivalóból is akad, alig van adatunk például az erdélyi magyar gazdaság működéséről és jelentőségéről – fejtette ki RMKT tiszteletbeli elnöke.

Az ülést követően az Akadémia tagjait büféebéddel fogadták a vendéglátók, majd közösen városnézésre indultak, először a település Szent László általi alapításának idejéből megmaradt egyetlen emlékéhez, a várhoz sétáltak. Meglátogatták a magyar szecesszió egyik ragyogó példáját, a Fekete Sas szállót is.

 -lp-

 

forrás: www.mta.hu

Történelmi jelentőségű osztályülés a határon túl

2010.04.15.

A romániai magyar nyelvű felsőoktatás továbbra is magyarországi segítségre szorul – hangzott el az MTA IX. Osztályának Nagyváradon tartott ülésén.

- Az Akadémia történetében ez az első alkalom, hogy valamelyik osztálya Magyarország területén kívül tartja ülését. Különösen fontos, hogy mindez Nagyváradon, határon túli magyarlakta területen történik – nyitotta meg a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ülését Török ádám, a testület elnöke. A napirendi pontok megtárgyalása után a szakma Romániában dolgozó vezető személyiségei az országban újraalakuló magyar nyelvű közgazdasági kultúrát mutatták be. A bemutatkozás után lehetőség nyílt arra, hogy a romániai magyar közgazdászok fiatal generációja kapcsolatot építsen az anyaország jelentős egyetemein tanító akadémikusokkal.

- Szimbolikus értéke is van ennek a találkozónak: az egész erdélyi magyar kulturális élet számára megnyugtató érzés, hogy itt, Nagyváradon, akadémiai szinten beszélhetünk a magyar nyelvű oktatás és kutatás kihívásairól – hangsúlyozta Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. Beszédében a romániai magyar oktatás megszüntetésének következményire hívta fel a figyelmet:

- 1959 után Romániában nem létezhetett felsőfokú magyar oktatás, és ez 1995-ig nem is változott. Mindennek hatásai a közgazdaság- és jogtudomány területén különösen súlyosak voltak, a lemaradásunk ezeken a területeken a legnagyobb – mondta Péntek János, a KAB elnöke. Kiemelte, hogy a magyar akadémikusok, oktatók és szakemberek által nyújtott segítség nélkül nem tudták volna újraindítani a magyar nyelvű képzést. Kitért arra is, hogy a romániai magyarok oktatásában komoly kihívás a magyar szaknyelv elterjesztése.

Péntek János az Akadémia határon túli tevékenységének legfontosabb lépéseit összefoglalva elmondta: a folyamat húsz évvel ezelőtt, a külső tagság létrehozásával kezdődtek, 1996-ban pedig a különösen a fiatalok képzésében nagy eredményeket elérő Domus ösztöndíjprogrammal folytatódott. 2000-ben jött létre a külső köztestületi tagság intézménye, amelyet hat évvel később követett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság megalapítása. A testület gyorsan fejlődött, hiszen négy év alatt 400-ról csaknem 600-ra növekedett a KAB köztestületi tagjainak száma.

- A helyi akadémikusokkal is kiváló a viszonyunk, a KAB szorosan együttműködik a Román Akadémia kolozsvári területi bizottságával. Erre jó példa, hogy a tavalyi első testületi ülésen részt vett a Román Akadémia elnöke, Ionel Haiduc és az MTA főtitkára, Németh Tamás is – emlékeztetett Péntek János.

Nagy ágnes, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense és a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is a román és a magyar akadémikusok kiváló viszonyáról számolt be. – Jó esély van arra, hogy jövőre közösen ülésezzen Bukarestben a IX. Osztály és a Román Akadémia Közgazdasági Osztálya – mondta az mta.hu-nak Nagy ágnes. A találkozó megszervezésében kulcsszerepe lehet Mugur Isărescunak, aki a helyi Közgazdaságtudományi Osztály és a Román Nemzeti Bank elnöke. Րsszel ünneplik a Román Nemzeti Bank megalapításának 130. évfordulóját, és az alkalomra szervezett konferenciára számos magyar akadémikus is hivatalos. – Ekkor egyeztethet a két osztályelnök, és konkrét megegyezésre is sor kerülhet. A jó kapcsolat annak is köszönhető, hogy az MTA szakemberei jelentős kutatási eredményeiknek köszönhetően ezen a szakterületen nagy elismertségnek örvendenek – nyilatkozta az mta.hu-nak Nagy ágnes.

Vincze Mária, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű közgazdászképzésének kezdeményezője a mostanra kinevelődött fiatal generáció jelentőségét emelte ki.
– 1990-ben összesen öt magyarul is tudó közgazdász tanított a kolozsvári egyetemen. A kilencvenes évek közepén már a magyar nyelvű állami egyetem alapjait tervezgettük, igen lelkesen, de hamar kiderült, hogy hiába reménykedünk az intézményben. 2000-ben, amikor elindult a magyar nyelvű képzés a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, még mindig csak öten voltunk, mind 50 évnél idősebbek. Ma huszonhárom, harminc évnél fiatalabb oktatónk van, akik közül kilencen már megszerezték PhD-jüket – mesélt a magyar nyelvű oktatás sikereiről Vincze Mária. Elmondta, hogy sokat kellett várnia az áttörésre: „39 éve románul oktattam, és higgyék el, soha, semmit sem szerettem volna jobban, mint azt, hogy végre magyarul beszélhessek a katedrán.”

Vincze Mária mellett Bíró András Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja is kiemelte, hogy a vendégoktatók és az anyaország segítsége nélkül nem működhetne ma magyar nyelvű felsőoktatás Romániában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a romániai magyar képzés továbbra is Magyarország támogatására szorul.

 

Nagy ágnes és Török ádám

Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese arra kérte a magyar egyetemeket, hogy kutatásaikban a határon túli közgazdászoknak is biztosítsanak helyet: - Az a csaknem 40 magyarországi szakember, aki részt vett a következő oktatói generációnk felnevelésében, elérte a célját. A PhD fokozat megszerzése azonban Romániában nehézségekbe ütközik. Nagy szükségünk van arra, hogy hozzáférhessünk ahhoz a tudáshoz és tapasztalathoz, amellyel a magyarországi egyetemek doktori iskolái és kutatásai rendelkeznek – mondta Juhász Jácint.

Somai József, a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság alapító tagja szerint is a most kinevelt fiatal generáció támogatására van szükség: - Egy kutatóintézet hatékonyan foghatná össze a fiatal tehetségeink munkáját. Kutatnivalóból is akad, alig van adatunk például az erdélyi magyar gazdaság működéséről és jelentőségéről – fejtette ki RMKT tiszteletbeli elnöke.

Az ülést követően az Akadémia tagjait büféebéddel fogadták a vendéglátók, majd közösen városnézésre indultak, először a település Szent László általi alapításának idejéből megmaradt egyetlen emlékéhez, a várhoz sétáltak. Meglátogatták a magyar szecesszió egyik ragyogó példáját, a Fekete Sas szállót is.

 -lp-

 

forrás: www.mta.hu