A KAB hírei
- Búcsúzunk Dr. Jancsó Árpádtól (1954 – 2025)
- Gábor Csilla székfoglaló előadása
- Megtartották a KAB testületének 2025. évi közgyűlését
- Munka és fotográfia
- Művészet a nevelésben. Sokszínűség és multikulturalitás az oktatásban
- 25. Kolozsvári Biológus Napok
- XXXIII. Tudományos Ülésszak
- XX. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
- A digitális kor jogai
- Uray Zoltán biológust, vívót, az MTA külső tagját hivatalosan is Kolozs megye díszpolgárává avatták
- Könyvgyűjtők, könyvtárak, olvasás- és íráskultúra. Tanulmányút a Res Litteraria Transilvaniae Vetus Műhely résztvevői számára
- Farkas Erika mesterkurzusa Kolozsváron: Ágnes asszonytól az Anyám tyúkjáig
- Fiatal Filmesek Műhelye - A kortárs korteai film
- Közvetítés/Transmitere/Transmission
- Regisztrálni lehet a VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferenciára
- SUMMA Kása Zoltán matematikus-informatikussal
- 35 év a romániai magyar néprajzkutatás szolgálatában – új kihívások és új kutatások
- A színháztudomány és a Philther-módszer. Jákfalvy Magdolna és Kékesi Kun Árpád kettős könyvbemutatója
- Fenntartható méhészet a XXI. században: innovációk és kihívások
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás III.
íœlésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság
ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság
– Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) különleges helyet foglal el az Akadémia szervezetében, hiszen egyszerre szolgálja a romániai magyar közösség tudományos törekvéseit, s a magyar–román tudományos kapcsolatok fejlesztését – nyilatkozott Pálinkás József, az MTA elnöke az MTI-nek a KAB keddi ülésével kapcsolatban.
Ismertetése szerint a KAB létrehozásáról, amely immár önálló jogi személyként bejegyzett szervezet, 2006. október 30-i rendkívüli közgyûlésén döntött a Magyar Tudományos Akadémia. Ez volt az MTA öt magyarországi hasonló testülete – debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi – mellett az elsô határon túli területi bizottsága.
Pálinkás József kitért arra is, hogy az MTA második határon túli területi bizottságát Pozsonyban kívánja létrehozni, bár itt még nem kezdôdött meg a szervezômunka.
"A Kolozsvári Akadémiai Bizottság is a román jog szerint bejegyzett egyesület, nyilván a pozsonyit is a szlovák jog szerint bejegyzett egyesület formájában, jogilag korrekt módon kívánjuk létrehozni" – sorolta a feladatokat az MTA elnöke.
Mint Pálinkás József kifejtette, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság mostani ülésén az eddigi szervezési munkáról számol be Péntek János, a KAB elnöke, de szó esik a tanácskozáson szakbizottságok létrehozásáról, tervezett konferenciák megrendezésérôl.
"Az Akadémia elnökétôl természetesen azt várják, hogy a Kolozsvári Akadémiai Bizottság mûködését és finanszírozását beillessze a magyar területi bizottságok rendjébe. Ezt beszéljük meg ezen az ülésen" – mondta.
Tájékoztatása szerint kolozsvári tartózkodása során szerdán megnyitja a kincses városban rendezett nemzetközi atomfizikai konferenciát. A tanácskozást, amely a töltéshordozó részecskék és elektromágneses tér által az atomokban és molekulákban indukált elemi folyamatokról szól, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem az MTA debreceni Atommagkutató Intézetével (ATOMKI) együttmûködve szervezte.
Pálinkás József találkozik Ionel Haiduckal, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári születésû elnökével is, akit a tavalyi közgyûlésen választottak az MTA tiszteletbeli tagjává.
(forrás: Népújság, 2008. június 18.)
ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság
– Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) különleges helyet foglal el az Akadémia szervezetében, hiszen egyszerre szolgálja a romániai magyar közösség tudományos törekvéseit, s a magyar–román tudományos kapcsolatok fejlesztését – nyilatkozott Pálinkás József, az MTA elnöke az MTI-nek a KAB keddi ülésével kapcsolatban.
Ismertetése szerint a KAB létrehozásáról, amely immár önálló jogi személyként bejegyzett szervezet, 2006. október 30-i rendkívüli közgyûlésén döntött a Magyar Tudományos Akadémia. Ez volt az MTA öt magyarországi hasonló testülete – debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi – mellett az elsô határon túli területi bizottsága.
Pálinkás József kitért arra is, hogy az MTA második határon túli területi bizottságát Pozsonyban kívánja létrehozni, bár itt még nem kezdôdött meg a szervezômunka.
"A Kolozsvári Akadémiai Bizottság is a román jog szerint bejegyzett egyesület, nyilván a pozsonyit is a szlovák jog szerint bejegyzett egyesület formájában, jogilag korrekt módon kívánjuk létrehozni" – sorolta a feladatokat az MTA elnöke.
Mint Pálinkás József kifejtette, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság mostani ülésén az eddigi szervezési munkáról számol be Péntek János, a KAB elnöke, de szó esik a tanácskozáson szakbizottságok létrehozásáról, tervezett konferenciák megrendezésérôl.
"Az Akadémia elnökétôl természetesen azt várják, hogy a Kolozsvári Akadémiai Bizottság mûködését és finanszírozását beillessze a magyar területi bizottságok rendjébe. Ezt beszéljük meg ezen az ülésen" – mondta.
Tájékoztatása szerint kolozsvári tartózkodása során szerdán megnyitja a kincses városban rendezett nemzetközi atomfizikai konferenciát. A tanácskozást, amely a töltéshordozó részecskék és elektromágneses tér által az atomokban és molekulákban indukált elemi folyamatokról szól, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem az MTA debreceni Atommagkutató Intézetével (ATOMKI) együttmûködve szervezte.
Pálinkás József találkozik Ionel Haiduckal, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári születésû elnökével is, akit a tavalyi közgyûlésen választottak az MTA tiszteletbeli tagjává.
(forrás: Népújság, 2008. június 18.)