Magyar Tudomány Ünnepe

Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz. Válság és élhető jövő.

konferencia

2021. november 11–12.

  Rezümék

Balázs Imre József

Címtelen Föld: az irodalom plurális válaszai kortárs válságokra

A kortárs irodalom az antropológiai horizont kitágításával, a hatalom kérdéskörének a korábbinál átfogóbb kritikai vizsgálatával válaszol a kortárs válsághelyzetekre. 2020-ban jelent meg Kolozsváron a Címtelen Föld. Fiatal erdélyi metamodern líra című versantológia, 26 szerző szövegeivel. Az előadás az antológia alapján körvonalazódó plurális válaszlehetőségeket rendszerezi, amelyeket a fiatal erdélyi szerzők kortárs társadalomelméletek és ökokritikai perspektívák vonzáskörében alkotnak meg, a metamodern típusú irodalmi paradigma keretein belül.

Balog Adalbert

Élelmiszerválság a növényvédelem tükrében – lehetőségek és kihívások

Az elkövetkező évtizedek egyik jelentős problémája az élelmiszerválság lesz. Ha a jelenlegi mezőgazdasági termelést a termesztett növényeken megjelenő rovarok és betegségek alapján vizsgáljuk, kiderül, hogy a termések éves szinten mintegy 25%-a a rovarok, gombák, baktériumok tápláléka lesz. Ez megközelítőleg 1 milliárd ember éves táplálékát jelenti. A WHO jelenlegi adatai szerint a földön mintegy 800 millió ember alultáplált, és ez 2030-ra ez eléri az 1 milliárdot. A megoldás tehát egyszerűnek tűnik: a 25% veszteséget nullázzuk, és megszűnik az élelmiszer probléma? A kérdésre a válasz és a megoldások nem ennyire egyszerűek.

Berszán Lídia

Élhető válság és reziliencia

A segítő szakmákat alaposan helyzetbe hozta a több hullámban érkező válság-időszak. A szociális segítés feladata a válság túlélésében adni támogatást a vulnerábilis helyzetű társadalmi csoportoknak. Hogyan tapasztalják a segítő szakemberek mindeközben a közösségi szolidaritási mező alakulását? Mi az a „tudás”, ami segít a mindennapi kihívásokban?  Mit jelent ezen a területen a válságkezelési felkészültség, avagy lehet-e reziliens egy szakma? Ezekre a kérdésekre keres lehetséges válaszokat az előadás.

Biró Tamás Sándor

Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium

Az atommag-fúzió ígérete környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó más energiatermelési technológiákkal összehasonlítva. Az egyik Szent Grál a kutatók előtt a több energia termelése, mint amit a berendezés fogyaszt, és ehhez a forró plazmát mágneses térbe záró berendezések méretének növelése szükséges. A másik fontos elem a lézeres begyújtás, amikor rövid idejű fúzió történik kis térfogatban. Ez utóbbi módszer hatékonyságának a majdani növelésén dolgozunk mi is, nanotechnológiai és plazmonikai alapú lézeres kísérleteinkkel, a magyar nemzeti laboratórium program keretében.

Dósa Zoltán

Építkezés a krízisből. A válság, mint a fejlődés mozgatórugója. 

Egy személy élete során elkerülhetetlenül szembesül krízishelyzetekkel, és a sikeres alkalmazkodás a fejlődés záloga lehet, még akkor is, ha akcidentális események sodornak veszélybe. A kilábalás általánosabb forgatókönyvein túl, a különösnek mondható keretezés és megküzdés példáit szemléltetem előadásomban. 

Farkas Judit

Válság-gondolat és ökofalvak

Az ökofalvak létrehozásának egyik oka a válság-gondolat, mely szerint a világ ökológia, gazdasági, társadalmi és etikai válságban, krízishelyzetben van. Az ökofalusi életmód e válság kezelésére kidolgozott módszerek gyakorlatba ültetése. Míg az ökofalu-mozgalom történetének korábbi szakaszában ez a világkép valamiféle hóbortos extremitásként értékelődött, az ökofalu-lakókat pedig „utópisztikus menekülőknek” tekintette a többségi társadalom, addig mára ezek a gondolatok az emberiség jövőjéről szóló nyilvános diskurzusok alaptételeivé váltak. Az előadás az ökofalvak krízis-koncepcióját és az arra adott válaszokat, illetve az ökofalu-jelenség percepciójának változását mutatja be.

Halmos Károly

Kis bukások - jelentéktelenek? A válság és a sérülékeny társadalmi elemek kapcsolata az 1869. évi válság idején.

Az 1869. évi kis válság – a rá négy évre következő nagy válság fényében – egy növekedési helyzet tüneménye: tőzsdekrach tör ki, miközben az észak-amerikai transzkontinentális vasút és a szuezi csatorna megnyitása által a szállítási költségviszonyok korszakos átrendeződése és ebből fakadóan a munkamegosztási lehetőségek megnövekedése megy végbe. A válság nem csak az Egyesült Államokban tör ki, hanem már korábban Bécsben is. Ősszel már nagyobb egzisztenciák is elbuknak, de az év során – mintegy előjelként – sorra válnak fizetésképtelenné olyanok, akiket kis nagykereskedőknek nevezek. Az egyes bukástörténetek aprólékos áttekintése arra utal, hogy a fizetésképtelenséget a régi és az új hitelrendszer ütközése okozta. A következtetés egy föltevés, nevezetesen, hogy a válságnak nem csak (az összeomlás utáni) elsöprő hatása volt, hanem előzetes szívó ereje is.

Ispánovity Péter Dusán

Földrengések Zn mikrooszlopokban

Mikronos skálájú fém mintadarabok deformációja jelentősen eltér a tömbi viselkedéstől, ugyanis ebben a mérettartományban nagy tér- és időbeli fluktuációk jellemzik a folyamatot. Annak érdekében, hogy e sztochasztikus dinamika részleteit jobban megértsük, akusztikus emissziós (AE) méréseket végeztünk Zn egykristály mikrooszlopok összenyomása közben. A mintadarabot egy AE szenzorra erősítettük és in situ összenyomjuk egy pásztázó elektronmikroszkópban. Azt találtuk, hogy a mért AE jelek tökéletes korrelációt mutatnak a deformációs lavinákat jelző feszültségesésekkel. A kétféle módszer által kapott jelek statisztikus analízise felfedi a diszlokációlavinák komplex dinamikáját: minden egyes deformációs lavina számos kisebb eseményből áll, melyek hasonlóságot mutatnak a földrengések során tapasztalt elő- és utórengésekkel. Az analógiát a földrengéseket jellemző univerzális skálatörvények segítségével mutatjuk be.

Kása Zoltán

Rend a rendezetlenségben – gráfelméleti példákkal

Az előadás gráfelméleti példákkal illusztrálja azt, hogy miképpen lehet véletlenszerűen létrejött struktúrákban rendezett alstrukturákat találni. A példák Rédei László, Frank P. Ramsey, Andrásfai Béla, Turán Pál, Erdős Pál, Szemerédi Endre és Nicalaas G. de Bruijn eredményeire támaszkodnak.  

Karátson Dávid

Kárpátok legfiatalabb vulkánja, a Csomád (Springer, 2021)

A Székelyföld délkeleti szélét őrző, utoljára alig 30 ezer éve kitört, évmilliós fejlődéstörténetre visszatekintő székelyföldi Csomád vulkán általános bemutatását évek óta dédelgetjük. Az először angol nyelven megjelenő, természet- és társadalomtudományi összegzés idén jelenik meg a Springernél, az előadó főszerkesztésében. A legfrissebb tudományos eredményeket szakmabelieknek és a nagyközönségnek bemutató mű egyaránt szolgálja a magyar és nemzetközi tudományos közélet tájékoztatását, valamint a helyi székely kisebbség céljait, a vidékfejlesztés, az ökotudatos turizmus, a táj- és természetvédelem fejlesztését.

Kiss Loránd

Szelektív fluorozások a szegedi gyógyszerkémiai intézetben

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének egyik kutatási területe a β-aminosavak szintézisei és felhasználásai. A β-aminosavak számos reprezentánsa bioaktív molekulák, valamint természetes eredetű vegyületek elemeiként is ismert. Az elmúlt években a forgalomba kerülő gyógyszermolekulák mintegy negyede tartalmaz legalább egy fluoratomot, így a fluortartalmú vegyületek egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a szerves-, a gyógyszerkémia, illetve a gyógyszerkutatás területén. Kutatómunkánk során szelektív, illetve sztereokontrollált szintetikus technikák felhasználásával nagyszámú fluorozott β-aminosavszármazékok, illetve funkcionalizált fluortartalmú építőelemek szintéziseit valósítottuk meg az elmúlt években.

Kocsis Károly

A Kárpát-medence társadalmának jelen térszerkezete

Hazánk, a Kárpát-medence társadalmának térbeli arculatát a Magyarország Nemzeti Atlasza „Társadalom” c. kötete segítségével kívánjuk bemutatni. Ezen kötet fejezetei három nagy – népességgel, településekkel és életkörülményekkel, életminőséggel kapcsolatos – tématerületbe sorolhatók. A társadalom térszerkezetének, a társadalmi folyamatoknak a jelen állapotát és múltbeli gyökereit főként 13 országra, több mint 39 ezer településre vonatkozóan mutatják be, alapvetően térképek segítségével.

Lányi András

Válság és átalakulás

Előadásomban megkülönböztetem a civilizációk fejlődése során szükségképpen fellépő válságokat azoktól, amelyek egy civilizáció legalapvetőbb tulajdonságaiból fakadnak, ezért a rendszer keretei között kezelhetetlenek, így annak összeomlásához vezetnek, egyszersmind alkalmat adnak új intézmények kialakulására, amelyek újszerű válaszokat kínálnak a változó társadalmi és természeti környezet kihívására. A mostani világjárványokat a globalizáció és a bioszféra-krízis indikátorának tekintem, ez utóbbiakból következtetek a modern ipari társadalmak fejlődésének fő tendenciájára. Azonosítani próbálom az okokat, melyek nehezítik ennek felismerését, és a sikeres válságkezelés útjában állnak. Ezek közül – ünneprontóként – kiemelem a tudósok felelősségét és a tudománynak a válság kezelésében betöltött kétes szerepét.

Némethi András

Hány szinguláris pontja van egy hiperfelületnek?

Egy egyváltozós d-ed fokú polinomnak legfeljebb [d/2] kettős gyöke van. Egy kétváltozós d-ed fokú polinomnak legfeljebb d(d-1)/2 önmetszése van. Itt a kettős gyök, vagy az önmetszés, a megfelelő dimenziókban a legegyszerűbb szingularitások. Hány legegyszerűbb szingularitása lehet egy d-ed fokú n-változós polinomnak? A kérdés már térben (n=3) is nyitott, habár komoly eszköztárt sorakoztattak fel megoldására.

Péntek János

A nyelvalakítás elvei, ahogy Teleki József látta a 19. század elején

A több szállal Erdélyhez kötődő Gróf Teleki Józsefnek nyelvészként kivételes szerepe volt a magyar nyelvújítás történetében, előkészítője és első elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának, 1842–1848 között pedig kormányzója volt Erdélynek. Teleki nyelvészeti munkásságát és az Akadémia történetében betöltött szerepét azonban sem a tudománytörténet, sem az intézménytörténet nem méltányolja kellőképpen. Az előadás ezt a hiányosságot kívánja pótolni Teleki József két fiatalkori munkája példáján.

Poppe András

Félvezetőipar és fenntarthatóság

A klímaválság korában kulcskérdés a fenntartható gazdaság és a karbonsemlegesség. E szempontból a világ félvezető iparának egyre nagyobb a jelentősége. Jól ismert a digitalizáció, illetve az e-mobiltás terjedése, amelyek egyre hangsúlyosabbá teszik a „zöld energetikát” is: az okos elektromosenergia felhasználást és a megújuló források igénybevételét. Ennek eszközei pl. az okos LED-es világítótestek, a napelemek, illetve az okos teljesítményelektronika. Előadásomban a LED-ek, napelemek, teljesítményelektronikai alkatrészek ún. multi-domain digitális ikreinek kialakítása és gyakorlati alkalmazása, valamint az ilyen elektronikus eszközök egyes megbízhatósági vizsgálatai, élettartam becslése terén elért eredményeinket, jelenlegi együttműködéseinket mutatom be.

Szabó Mónika

Megállt, vagy csak megtorpant a medicina diadalútja?

Az elmúlt fél évszázadban a medicina elképesztő fejlődése a várható életkor 50%-os emelkedését eredményezte világszerte, de az elmúlt évtizedben egyfajta megtorpanás észlelhető. Ennek a megtorpanásnak, „válságnak” az oka részben a betegséghez köthető (nő a fertőzések okozta halálozás a vírus járványok, antibiotikum rezisztencia miatt; gyakoribbak a rákos megbetegedések, az elhízás népbetegséggé vált, sajátos problémát okoz az elöregedés), részben morális (elszemélytelenedett a medicina), illetve financiális (exponenciálisan megnövekedtek az egészségügyi kiadások, amelyek az egészségügyi szolgáltatás elérhetőségét sodorják válságba) okai vannak.

Szász Levente

A járvány okozta válság, mint lehetőség: fókuszban az online kereskedelem

A koronavírus-járvány egy atipikus gazdasági válságot eredményezett, mely időszak a gazdasági folyamatok nagymértékű volatilitásával jellemezhető. Többek között ezen bizonytalanság enyhítésére jött létre a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt, amely a járvány és gazdasági hatásainak folyamatos nyomon követése mellett előrejelzésekkel kíván segíteni a válság enyhítésében. A válságnak azonban nem csak vesztesei, hanem nyertesei is lehetnek. Mennyiben igaz az a sokat hangoztatott információ, hogy az online tér az időszak nyertesei közé tartozik? Az előadás ezt a kérdéskört járja körül az online kereskedelem perspektívájából.

Szőke Árpád Ferenc

Polimerekkel módosított felületek alkalmazása az elektroanalitikában és a korrózióvédelemben

A polimer bevonatok elektrokémiai alkalmazása számos előnnyel jár. Tekintve, hogy az anyagcsalád könnyen módosítható fizikai-kémiai módszerekkel, egyszerűen adaptálhatóak különböző körülményekhez. A biopolimerek, azon felül, hogy gyakorlatilag végtelen mennyiségben állnak rendelkezésünkre, minimális negatív hatást gyakorolnak a környezetre. A munkám során Nafiont és kitozánt alkalmaztam elektrokémiai szenzorok készítéséhez, továbbá ionosan térhálósított kitozán rétegeket vizsgáltam, mint lehetséges korrózióvédő bevonat cink esetében.

Tél Tamás (ELTE Elméleti Fizika Intézet)

Káosz, turbulencia és klíma: Ahol az elemszám növelése nem csökkenti a bizonytalanságot

Az előadás áttekinti, hogy a káoszelmélet a fizika mely területeit érintette lényegesen az elmúlt 40 évben. A turbulencia kialakulásának megértésével kapcsolatos kezdeti optimista várakozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az utóbbi évtizedekben viszont a káosz a klímadinamika fontos háttérismeretét jelenti, mely a helyes statisztikai leírás eszközét adja, s ezzel valóban a nagyskálájú turbulencia megértéséhez járul hozzá. Mindezeket a jelenségeket az jellemzi, hogy az elvégzett kísérletek számának növelésével nem várható a pontosság egyre további növekedése. A rendszerek determinisztikus jellegük ellenére sok lehetséges állapottal és fejlődéstörténettel rendelkeznek. Előrejelezhetetlennek mondjuk őket, de hosszútávú valószínűségi viselkedésük tetszőleges pontossággal megadható.

Ungvári Zrínyi Ildikó

Újratervezés: Egyének, közösségek, struktúrák a pandémia színházában

 A világjárvány olyan nézőpontokat és viszonyulásmódokat hozott és hoz be a színházaink működésébe, amelyeket már csak a színháztörténet krízishelyzeteinek emlékezete őriz, vagy pedig zömmel más művészetek (film, videó, egyéb vizuális médiumok) területén érvényesek. Ezeknek a megfontolásoknak és mediális formáknak a közegében alakul újra az egyén és közösség színházi szerepe, működése, megnyilvánulásuk lehetősége. Shakespeare Globe Színházában ugyanolyan zsúfoltan állt a közönség, mint délután 3 körül a budapesti metrókon – ám azóta a pandémia két éve gyökeresen megváltoztatta kulturális szokásainkat és a bizalom struktúráját. Lehet-e bizalom nélkül / vak bizalommal színházat csinálni, nézni, szervezni? Korábbi morális és kulturális attitűdjeink átépíthetők-e, és erre a folyamatra vajon mennyire alkalmasak-e jelenlegi színházi intézményeink?

Veres Valér

A társadalmi változások, válságok összefüggései a népesedéssel és a társadalmi-gazdasági fejlődéssel

Az előadás arra fókuszál, hogy milyen társadalmi változásokon, válságokon esett át Románia társadalma 1989 óta, beleértve a politikai és gazdasági rendszerváltást, az EU-hoz való csatlakozást, a 2008-2010 közötti gazdasági világválságának hatásait, majd a koronavírus okozta válságot. Továbbá arról is szó lesz, hogy ezek a változások és válságok hogyan hatottak, más tényezők mellett, Románia és a környező országok népesség- és társadalmi-gazdasági fejlődésére.

Weiszburg Tamás

Környezeti ásványtani adalékok az élhető jövőhöz.

Klímaválság, környezeti állapotunk válsága. Bő három évtizede halljuk ezt a dobogást, egyre pergőbben és egyre erősebben. Hogy a Föld klímája vagy környezetünk állapota éppen most érte-e el azt a kritikus pontot, amikor már azonnal cselekedni kell, vagy már el is hagytuk ezt a pontot (esetleg majd éppen két év és három hónap múlva érjük el), csak társadalomtudományi és közgazdasági diskurzusokban fogalmazható meg, természettudományiban nem. Természettudományi szempontból ezek összetett, időben és térben folytonos rendszerek egyre jobban ismert, az ember által is befolyásolt részfolyamatai, amelyeknél már az eddig bizonyított problémarészletek is sokkal előbbre járnak, mint a nyomukban elindult társadalmi-gazdasági alkalmazkodási válaszok. Az előadás friss kutatási eredményeket mutat be a környezeti és ipari folyamatokban résztvevő ásványok (= főként nem-molekuláris, kristályos vegyületek) szerepéről az (ökológiai) fenntarthatóságban.

 Program, csatolakozás adatai: Program