Magyar Tudomány Ünnepe: Lovász László előadása Kolozsváron

Esemény időpontja:

  • 2022-11-10 18:00:00
Magyar Tudomány Ünnepe: Lovász László előadása Kolozsváron
Lovász László akadémikust, Abel-díjas matematikust a BBTE 2022. november 10-én díszdoktorrá avatja. Délután 18.00 órától a BBTE Aula Magna termében egy izgalmas tudománynépszerűsítő előadást tart a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
 
 
Diszkrét vagy folytonos?
 
Zeno paradoxonjaitól a kvantumfizikáig, az a kérdés, hogy világunk diszkrét vagy folytonos-e, kiemelkedően fontos volt, de megválaszolatlan maradt. Matematikai szempontból a diszkrét modellek igen eltérően viselkednek a folytonosaktól. A folytonosság elmélete, az analízis, a 18. századtól kezdve hatalmas sikereket hozott a fizika és más tudományok megalapozásában. A diszkrét matematika később fejlődött ki, nem kis részben az informatika igényei miatt.
De ez a két világ nincsen olyan messze egymástól, mint gondolnánk. Számításokban a folytonos struktúrákat végessel közelítjük. Talán meglepőbb módon, nagyon nagy véges struktúrákat folytonosakkal tudjuk közelíteni, ezáltal gyakran jobban kezelhető modellekhez jutva. A két megközelítés egymást termékenyíti meg.
 
 
Magyar Tudomány Ünnepe: Lovász László előadása Kolozsváron
Lovász László akadémikust, Abel-díjas matematikust a BBTE 2022. november 10-én díszdoktorrá avatja. Délután 18.00 órától a BBTE Aula Magna termében egy izgalmas tudománynépszerűsítő előadást tart a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
 
 
Diszkrét vagy folytonos?
 
Zeno paradoxonjaitól a kvantumfizikáig, az a kérdés, hogy világunk diszkrét vagy folytonos-e, kiemelkedően fontos volt, de megválaszolatlan maradt. Matematikai szempontból a diszkrét modellek igen eltérően viselkednek a folytonosaktól. A folytonosság elmélete, az analízis, a 18. századtól kezdve hatalmas sikereket hozott a fizika és más tudományok megalapozásában. A diszkrét matematika később fejlődött ki, nem kis részben az informatika igényei miatt.
De ez a két világ nincsen olyan messze egymástól, mint gondolnánk. Számításokban a folytonos struktúrákat végessel közelítjük. Talán meglepőbb módon, nagyon nagy véges struktúrákat folytonosakkal tudjuk közelíteni, ezáltal gyakran jobban kezelhető modellekhez jutva. A két megközelítés egymást termékenyíti meg.