Az erdélyi tudomány hírei
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A XI. Tudományos ülésszak előadásai
- Elektronika - Laboratóriumi praktikum 1,2.
- A pi(x)-re vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Centrifugális szálképzés segítségével sikerült előállítani lapatinib-tartalmú amorf diszperziót
- Fenilalanin ammónia-liázok: fehérjemérnökség és természetes diverzitás ötvözése
- Naplójegyzetek a pandémia idején
- Nem természetes L-fenilalanin-származékok előállítása
- A kontextuális megközelítés elméletének kibillentése
- A médiafogyasztás és a nyelvismeret összefüggései a kisebbségi magyaroknál
- Hannah Arendt az ágostoni szeretet-fogalomról
- Publikálási lehetőség
- Platina-gallium nanoötvözetek szintézise
- A kereskedelmi fotokatalizátor viselkedésváltoztató hatása
- Pályázati felhívás
- Az állami felsőoktatási intézmények teljesítményjelentéseit befolyásoló tényezők
- A trigonometrikus és hiperbolikus függvények logaritmusáról
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Mezőgazdasággal és a vízkészletekkel kapcsolatos szélsőséges csapadékmennyiségek elemzése
- A Kolozsvári Tudományegyetem Rektorai (1872-1919)
- Vandiver aritmetikai függvényéről II.
Még egy lépés a fenntartható és zöld vegyipari fejlődés irányába
Kolozsvári kutatók eredményei
A sztirol polimerizációjával kinyert polisztirol felhasználása sokrétű, világítástechnikai elemek, búrák, optikai lencsék, prizmák, tükrök gyártásában, de fóliák, dobozok, üreges testek, flakonok, hordtáskák, ragasztószalagok, illetve habosított formában, hőszigetelők előállítására is használják.
Az alapanyagként használt sztirol egy petrolkémiai termék, amit az etilbenzol katalitikus dehidrogénezésével évi 27 millió tonna mennyiségben, nehézfémek jelenlétében egy energiaigényes eljárással (500 °C) állítanak elő. 2014-ben a sztirol első biotehnológiai fermentációját glükózból genetikailag módosított rekombináns E. coli baktériumokkal valósították meg. A folyamat egyik kulcsenzime a ferulasav dekarboxiláz (FDC1), mely a fermentáció során keletkező fahéjsavat sztirollá alakítja.
A kolozsvári Babeş‒Bolyai Tudományegyetem Biokatalízis és Biotranszformáció Kutatócsoportja magyar kutatóinak sikerült kiterjeszteniük az FDC1 enzim alkalmazhatóságát egyéb ipari érdekeltségű sztirolszármazék környezetkímélő zöldkémiai előállítására. Rekombináns géntechnológia alkalmazásával mind a natív, mind az általuk előállított mutáns géneket egy megfelelő fehérjetermelő bakteriális gazdasejtbe helyezték, majd az így megkapott FDC1 enzimeket termelő sejtek számos, nem természetes sztirol származék biotechnológiai előállítására nyújtott lehetőséget. Jövőbeni ipari alkalmazásuk hozzájárul a fenntartható és zöld vegyipari fejlődéshez, mivel a reakciók enyhe körülmények között vizes közegben, alacsony hőmérsékleten (30-37 °C) és légköri nyomáson, fermentáció útján kinyert olcsó és nem patogén biokatalizátorok jelenlétében játszódnak le, ezáltal eleget téve a modern zöld kémia összes követelményének.
Exploring the substrate scope of ferulic acid decarboxylase (FDC1) from Saccharomyces cerevisiae: Emma Zsófia Aletta Nagy ● Csaba Levente Nagy ● Alina Filip ● Katalin Nagy ● Emese Gál ● Róbert Tőtős ● László Poppe ● Csaba Paizs ● László Csaba Bencze. Scientific Reports (2019) 9: 647
A tanulmány ezen a linken érhető el.
Kolozsvári kutatók eredményei
A sztirol polimerizációjával kinyert polisztirol felhasználása sokrétű, világítástechnikai elemek, búrák, optikai lencsék, prizmák, tükrök gyártásában, de fóliák, dobozok, üreges testek, flakonok, hordtáskák, ragasztószalagok, illetve habosított formában, hőszigetelők előállítására is használják.
Az alapanyagként használt sztirol egy petrolkémiai termék, amit az etilbenzol katalitikus dehidrogénezésével évi 27 millió tonna mennyiségben, nehézfémek jelenlétében egy energiaigényes eljárással (500 °C) állítanak elő. 2014-ben a sztirol első biotehnológiai fermentációját glükózból genetikailag módosított rekombináns E. coli baktériumokkal valósították meg. A folyamat egyik kulcsenzime a ferulasav dekarboxiláz (FDC1), mely a fermentáció során keletkező fahéjsavat sztirollá alakítja.
A kolozsvári Babeş‒Bolyai Tudományegyetem Biokatalízis és Biotranszformáció Kutatócsoportja magyar kutatóinak sikerült kiterjeszteniük az FDC1 enzim alkalmazhatóságát egyéb ipari érdekeltségű sztirolszármazék környezetkímélő zöldkémiai előállítására. Rekombináns géntechnológia alkalmazásával mind a natív, mind az általuk előállított mutáns géneket egy megfelelő fehérjetermelő bakteriális gazdasejtbe helyezték, majd az így megkapott FDC1 enzimeket termelő sejtek számos, nem természetes sztirol származék biotechnológiai előállítására nyújtott lehetőséget. Jövőbeni ipari alkalmazásuk hozzájárul a fenntartható és zöld vegyipari fejlődéshez, mivel a reakciók enyhe körülmények között vizes közegben, alacsony hőmérsékleten (30-37 °C) és légköri nyomáson, fermentáció útján kinyert olcsó és nem patogén biokatalizátorok jelenlétében játszódnak le, ezáltal eleget téve a modern zöld kémia összes követelményének.
Exploring the substrate scope of ferulic acid decarboxylase (FDC1) from Saccharomyces cerevisiae: Emma Zsófia Aletta Nagy ● Csaba Levente Nagy ● Alina Filip ● Katalin Nagy ● Emese Gál ● Róbert Tőtős ● László Poppe ● Csaba Paizs ● László Csaba Bencze. Scientific Reports (2019) 9: 647
A tanulmány ezen a linken érhető el.