Az erdélyi tudomány hírei
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
Még egy lépés a fenntartható és zöld vegyipari fejlődés irányába
Kolozsvári kutatók eredményei
A sztirol polimerizációjával kinyert polisztirol felhasználása sokrétű, világítástechnikai elemek, búrák, optikai lencsék, prizmák, tükrök gyártásában, de fóliák, dobozok, üreges testek, flakonok, hordtáskák, ragasztószalagok, illetve habosított formában, hőszigetelők előállítására is használják.
Az alapanyagként használt sztirol egy petrolkémiai termék, amit az etilbenzol katalitikus dehidrogénezésével évi 27 millió tonna mennyiségben, nehézfémek jelenlétében egy energiaigényes eljárással (500 °C) állítanak elő. 2014-ben a sztirol első biotehnológiai fermentációját glükózból genetikailag módosított rekombináns E. coli baktériumokkal valósították meg. A folyamat egyik kulcsenzime a ferulasav dekarboxiláz (FDC1), mely a fermentáció során keletkező fahéjsavat sztirollá alakítja.
A kolozsvári Babeş‒Bolyai Tudományegyetem Biokatalízis és Biotranszformáció Kutatócsoportja magyar kutatóinak sikerült kiterjeszteniük az FDC1 enzim alkalmazhatóságát egyéb ipari érdekeltségű sztirolszármazék környezetkímélő zöldkémiai előállítására. Rekombináns géntechnológia alkalmazásával mind a natív, mind az általuk előállított mutáns géneket egy megfelelő fehérjetermelő bakteriális gazdasejtbe helyezték, majd az így megkapott FDC1 enzimeket termelő sejtek számos, nem természetes sztirol származék biotechnológiai előállítására nyújtott lehetőséget. Jövőbeni ipari alkalmazásuk hozzájárul a fenntartható és zöld vegyipari fejlődéshez, mivel a reakciók enyhe körülmények között vizes közegben, alacsony hőmérsékleten (30-37 °C) és légköri nyomáson, fermentáció útján kinyert olcsó és nem patogén biokatalizátorok jelenlétében játszódnak le, ezáltal eleget téve a modern zöld kémia összes követelményének.
Exploring the substrate scope of ferulic acid decarboxylase (FDC1) from Saccharomyces cerevisiae: Emma Zsófia Aletta Nagy ● Csaba Levente Nagy ● Alina Filip ● Katalin Nagy ● Emese Gál ● Róbert Tőtős ● László Poppe ● Csaba Paizs ● László Csaba Bencze. Scientific Reports (2019) 9: 647
A tanulmány ezen a linken érhető el.
Kolozsvári kutatók eredményei
A sztirol polimerizációjával kinyert polisztirol felhasználása sokrétű, világítástechnikai elemek, búrák, optikai lencsék, prizmák, tükrök gyártásában, de fóliák, dobozok, üreges testek, flakonok, hordtáskák, ragasztószalagok, illetve habosított formában, hőszigetelők előállítására is használják.
Az alapanyagként használt sztirol egy petrolkémiai termék, amit az etilbenzol katalitikus dehidrogénezésével évi 27 millió tonna mennyiségben, nehézfémek jelenlétében egy energiaigényes eljárással (500 °C) állítanak elő. 2014-ben a sztirol első biotehnológiai fermentációját glükózból genetikailag módosított rekombináns E. coli baktériumokkal valósították meg. A folyamat egyik kulcsenzime a ferulasav dekarboxiláz (FDC1), mely a fermentáció során keletkező fahéjsavat sztirollá alakítja.
A kolozsvári Babeş‒Bolyai Tudományegyetem Biokatalízis és Biotranszformáció Kutatócsoportja magyar kutatóinak sikerült kiterjeszteniük az FDC1 enzim alkalmazhatóságát egyéb ipari érdekeltségű sztirolszármazék környezetkímélő zöldkémiai előállítására. Rekombináns géntechnológia alkalmazásával mind a natív, mind az általuk előállított mutáns géneket egy megfelelő fehérjetermelő bakteriális gazdasejtbe helyezték, majd az így megkapott FDC1 enzimeket termelő sejtek számos, nem természetes sztirol származék biotechnológiai előállítására nyújtott lehetőséget. Jövőbeni ipari alkalmazásuk hozzájárul a fenntartható és zöld vegyipari fejlődéshez, mivel a reakciók enyhe körülmények között vizes közegben, alacsony hőmérsékleten (30-37 °C) és légköri nyomáson, fermentáció útján kinyert olcsó és nem patogén biokatalizátorok jelenlétében játszódnak le, ezáltal eleget téve a modern zöld kémia összes követelményének.
Exploring the substrate scope of ferulic acid decarboxylase (FDC1) from Saccharomyces cerevisiae: Emma Zsófia Aletta Nagy ● Csaba Levente Nagy ● Alina Filip ● Katalin Nagy ● Emese Gál ● Róbert Tőtős ● László Poppe ● Csaba Paizs ● László Csaba Bencze. Scientific Reports (2019) 9: 647
A tanulmány ezen a linken érhető el.