Az erdélyi tudomány hírei
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
Megjelent a Hungarian Studies Yearbook első, tematikus száma
Kinetic Spaces – the Challenge of Complexity by Practical Rhythms
A BBTE BTK Magyar Tagozatának online folyóirata
Szerkesztőség: T. Szabó Levente (főszerkesztő), Benő Attila, Berszán István, Szabó Árpád Töhötöm, Balázs Imre József, Fazakas Emese, Kádár Edit, Könczei Csilla (szerkesztők). De Gruyter, Sciendo
Támogató: Kolozsvári Akadémiai Bizottság
Az információrobbanás korában csak akkor van szükség új tudományos folyóiratra, ha a mögötte álló kutatóműhely nemzetközi szempontból is releváns kutatásai megközelítik a paradigmarobbanás kritikus intenzitását, s ennél fogva kiváltják a hozzájuk csatlakozás vagy a velük folytatott vita szakmai reakcióit. Kolozsváron az információözön előzetes moraja leghamarabb a sok nyelven írt Acta Comparationis Litterarum Universarum/ Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok világelső kísérletében hallatszott, mely Hugo von Melzl és Brassai Sámuel kutatóműhelyét nyitotta egybe a világgal az 1877–1888. időszakban. Ehhez fogható később Hermann Antal 19. század végi munkássága a komparatív folklór és etnológia területén vagy Szabó T. Attila nyelvtörténeti kutatásai a 20. század középső harmadában. Ezekhez az innovatív kezdeményezésekhez hűen a Hungarian Studies Yearbook nem annyira a folytatásukként, hanem inkább az újrakezdésükként indul útjára egy olyan tematikus számmal, amely a bölcsészműhelyt, a kreatív írás akadémiai jogot szerző diszciplínáját és a performatív művészetek gyakorlásra alapozott kutatási terepeit az elméleti fizika kérdéseinek távlataival és a biológusok laboratóriumával nyitja össze.
A kihívást, mely ennyiféle szakember és művész érdeklődését kiváltotta, a történésekkel teremtett kapcsolatunk gyakorlásfizikai vizsgálata szolgáltatta, miközben az irodalmi írás és olvasás figyelemgyakorlatainak mozgástereit igyekezett becserkészni. Kiderült, hogy a mozgásgyakorlásra is kiterjesztett kutatásában tarthatatlan az egyetlen kiterjedt idődimenzió, melyet a 7 kiegészítő felcsavarodott térdimenziót tételező húrelmélet is érvényben hagyott. Mivel a történés sohasem csak mérhető tartam, hanem mindannyiszor valamilyen mozgásritmus, a négydimenziós téridő-koordinátákon túl számolnunk kell azokkal a kiegészítő ritmikai dimenziókkal is, amelyekre nem megfigyelés útján, hanem sokféle alternatív figyelemgyakorlat révén hangolódhatunk – mondjuk irodalmi írás és olvasás közben, úszni tanuláskor vagy egy matematikai levezetésben. Több idődimenziót akkor tételezünk, ha lehetségesek egymástól független időirányok. A gyakorlásfizika az eltérő ritmusú történéseket időirányokként definiálja, az időbeli irányváltást pedig ritmusváltásként. Nincs mód egyik gyakorlat temporalitásában maradva a másikéba kerülni, ehhez ki kell mozdulnom a korábbi gyakorlatom ritmusából. A temporalitást tehát a mozgás ritmikai tereként, röviden mozgástérként kell elfogadnunk, de azt gyakorlatilag mindig eldönthetjük, hogy egy mozgást/gyakorlatot az időirányának megfelelő ritmikai dimenzióban követünk-e vagy egy másik időiránynak megfelelő ritmikai dimenzióra eső idővetületében.
A Hungarian Studies Yearbook első száma konkrét példát szolgáltat arra, hogy miként kerülhetünk egy történés temporalitásába, és arra is, hogy miként készül egy gyakorlat idővetülete. Megmutatja, hogy a fizikai tér-idő belül marad a fény terjedésének mozgásterén, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem látnánk, egészen más fizikánk lenne. Kutatja a poétikai és tudományos felfedezések ritmikai alapjait, a design kapitalizmus ritmusának kizökkentési lehetőségeit, illetve keresi a genetikai és az etikai tájékozódás közötti átjárhatóságot. Egymáshoz viszonyítja a close reading és a distant reading olvasástechnikáinak mozgástereit, térképeket készít a performance és a kreatív írás multi-dimenziós tereiről, vagy biológiai kutatásokra alapozva a hiba és a zaj előreláthatatlanságával érvel az emberi szabadság beszűkíthetetlen mozgástere mellett. A (sokféleképpen) figyelmes olvasó egyszerre fogja felfedezni mindezek ritmológiai kapcsolódási pontjait és az egyes kutatási gyakorlatok saját ritmikai dimenzióiból adódó eltérő lejtésirányokat.
A Hungarian Studies Yearbook open access folyóirat, a kötetben megjelent írások szabadon letölthetők ide kattintva.
Kinetic Spaces – the Challenge of Complexity by Practical Rhythms
A BBTE BTK Magyar Tagozatának online folyóirata
Szerkesztőség: T. Szabó Levente (főszerkesztő), Benő Attila, Berszán István, Szabó Árpád Töhötöm, Balázs Imre József, Fazakas Emese, Kádár Edit, Könczei Csilla (szerkesztők). De Gruyter, Sciendo
Támogató: Kolozsvári Akadémiai Bizottság
Az információrobbanás korában csak akkor van szükség új tudományos folyóiratra, ha a mögötte álló kutatóműhely nemzetközi szempontból is releváns kutatásai megközelítik a paradigmarobbanás kritikus intenzitását, s ennél fogva kiváltják a hozzájuk csatlakozás vagy a velük folytatott vita szakmai reakcióit. Kolozsváron az információözön előzetes moraja leghamarabb a sok nyelven írt Acta Comparationis Litterarum Universarum/ Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok világelső kísérletében hallatszott, mely Hugo von Melzl és Brassai Sámuel kutatóműhelyét nyitotta egybe a világgal az 1877–1888. időszakban. Ehhez fogható később Hermann Antal 19. század végi munkássága a komparatív folklór és etnológia területén vagy Szabó T. Attila nyelvtörténeti kutatásai a 20. század középső harmadában. Ezekhez az innovatív kezdeményezésekhez hűen a Hungarian Studies Yearbook nem annyira a folytatásukként, hanem inkább az újrakezdésükként indul útjára egy olyan tematikus számmal, amely a bölcsészműhelyt, a kreatív írás akadémiai jogot szerző diszciplínáját és a performatív művészetek gyakorlásra alapozott kutatási terepeit az elméleti fizika kérdéseinek távlataival és a biológusok laboratóriumával nyitja össze.
A kihívást, mely ennyiféle szakember és művész érdeklődését kiváltotta, a történésekkel teremtett kapcsolatunk gyakorlásfizikai vizsgálata szolgáltatta, miközben az irodalmi írás és olvasás figyelemgyakorlatainak mozgástereit igyekezett becserkészni. Kiderült, hogy a mozgásgyakorlásra is kiterjesztett kutatásában tarthatatlan az egyetlen kiterjedt idődimenzió, melyet a 7 kiegészítő felcsavarodott térdimenziót tételező húrelmélet is érvényben hagyott. Mivel a történés sohasem csak mérhető tartam, hanem mindannyiszor valamilyen mozgásritmus, a négydimenziós téridő-koordinátákon túl számolnunk kell azokkal a kiegészítő ritmikai dimenziókkal is, amelyekre nem megfigyelés útján, hanem sokféle alternatív figyelemgyakorlat révén hangolódhatunk – mondjuk irodalmi írás és olvasás közben, úszni tanuláskor vagy egy matematikai levezetésben. Több idődimenziót akkor tételezünk, ha lehetségesek egymástól független időirányok. A gyakorlásfizika az eltérő ritmusú történéseket időirányokként definiálja, az időbeli irányváltást pedig ritmusváltásként. Nincs mód egyik gyakorlat temporalitásában maradva a másikéba kerülni, ehhez ki kell mozdulnom a korábbi gyakorlatom ritmusából. A temporalitást tehát a mozgás ritmikai tereként, röviden mozgástérként kell elfogadnunk, de azt gyakorlatilag mindig eldönthetjük, hogy egy mozgást/gyakorlatot az időirányának megfelelő ritmikai dimenzióban követünk-e vagy egy másik időiránynak megfelelő ritmikai dimenzióra eső idővetületében.
A Hungarian Studies Yearbook első száma konkrét példát szolgáltat arra, hogy miként kerülhetünk egy történés temporalitásába, és arra is, hogy miként készül egy gyakorlat idővetülete. Megmutatja, hogy a fizikai tér-idő belül marad a fény terjedésének mozgásterén, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem látnánk, egészen más fizikánk lenne. Kutatja a poétikai és tudományos felfedezések ritmikai alapjait, a design kapitalizmus ritmusának kizökkentési lehetőségeit, illetve keresi a genetikai és az etikai tájékozódás közötti átjárhatóságot. Egymáshoz viszonyítja a close reading és a distant reading olvasástechnikáinak mozgástereit, térképeket készít a performance és a kreatív írás multi-dimenziós tereiről, vagy biológiai kutatásokra alapozva a hiba és a zaj előreláthatatlanságával érvel az emberi szabadság beszűkíthetetlen mozgástere mellett. A (sokféleképpen) figyelmes olvasó egyszerre fogja felfedezni mindezek ritmológiai kapcsolódási pontjait és az egyes kutatási gyakorlatok saját ritmikai dimenzióiból adódó eltérő lejtésirányokat.
A Hungarian Studies Yearbook open access folyóirat, a kötetben megjelent írások szabadon letölthetők ide kattintva.