Az erdélyi tudomány hírei
- Bodor András és az erdélyi ókortudomány a XX. században
- Pályázati felhívás
- Felhívás
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Díjazás
- Gyertyalángok bűvöletében
- Interjú Bartos-Elekes Zsomborral
- Ókori vassalakok eredetvizsgálata
- Felhívás
- Új eljárás a nehezen oldódó hatóanyagok gyógyszeripari alkalmazására
- Megjelent: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)
- Pályázati felhívás
- Díjazás
- Az MTA romániai testületi és köztestületi tagjainak jelentős publikációi
- Interjú a Szabó T. Attila-díjas Bartos-Elekes Zsomborral
- Bioaktív üvegkompozitok alkalmazása csontszövet regenerálására
- Megjelent a Hungarian Studies Yearbook első, tematikus száma
- A tájak egyszerűsödése és a természettel való kapcsolati értékeink romlása
- Előrejelezhetőség és káosz késleltetett dinamikai rendszerekben
- Önerősítéses polipropilén kompozitok ultrahangos hegesztése
Megjelent: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)
A Kolozsvári Magyar Napok keretében kerül sor A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötet bemutatására 2020. augusztus 21-én 11 órától Kolozsváron. A kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó kiadásában megjelent monográfia a magyar nyelv erdélyi helyzetét összefoglaló alapmunka, A magyar nyelv a Kárpát-medencében a 20. század végén című sorozat utolsó, 6. kötete. A könyv szerzői Péntek János és Benő Attila nyelvészprofesszorok. A könyvbemutatón a szerzők mellett résztvesz a kötet lektora, Sorbán Angella is. Moderátor: Biró Annamária, az EME felelős kiadója.
További részletek ide kattintva.
Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték.
Ebben a könyvben a szerzők, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorai részletesen elemzik az 1996-os erdélyi terepkutatás eredményeit, de ezeket ki is egészítik egy 2009-ben lefolytatott nagy erdélyi szociológiai vizsgálat releváns nyelvi adatainak elemzésével. Másképp mondva: az olvasó az 1990 utáni három évtized erdélyi nyelvi fejleményeinek panoramikus leírását is kapja e kötetben. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok nyelvi leírása – a kárpátaljai (1998), vajdasági (1999), szlovákiai (2000), ausztriai és szlovéniai (2012) és horvátországi (2016) kötetek után – ezzel a könyvvel válik teljessé. (Forrás: eme.ro)
A Kolozsvári Magyar Napok keretében kerül sor A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötet bemutatására 2020. augusztus 21-én 11 órától Kolozsváron. A kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó kiadásában megjelent monográfia a magyar nyelv erdélyi helyzetét összefoglaló alapmunka, A magyar nyelv a Kárpát-medencében a 20. század végén című sorozat utolsó, 6. kötete. A könyv szerzői Péntek János és Benő Attila nyelvészprofesszorok. A könyvbemutatón a szerzők mellett résztvesz a kötet lektora, Sorbán Angella is. Moderátor: Biró Annamária, az EME felelős kiadója.
További részletek ide kattintva.
Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték.
Ebben a könyvben a szerzők, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorai részletesen elemzik az 1996-os erdélyi terepkutatás eredményeit, de ezeket ki is egészítik egy 2009-ben lefolytatott nagy erdélyi szociológiai vizsgálat releváns nyelvi adatainak elemzésével. Másképp mondva: az olvasó az 1990 utáni három évtized erdélyi nyelvi fejleményeinek panoramikus leírását is kapja e kötetben. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok nyelvi leírása – a kárpátaljai (1998), vajdasági (1999), szlovákiai (2000), ausztriai és szlovéniai (2012) és horvátországi (2016) kötetek után – ezzel a könyvvel válik teljessé. (Forrás: eme.ro)