Megjelent az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkájának első eredménye

Megjelent az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkájának első eredménye

A Ko­runk folyóirat no­vem­be­ri számának te­ma­tikája: Erdélyi értéktár. Az erdélyi ma­gyarság az elmúlt száza­dok értékte­remtő munkája során számta­lan ki­emel­kedő al­kotással gaz­dagítot­ta szűkebb és tágabb környe­zetét. A hun­ga­ri­cu­mok európai re­geszt­rumában ott a helyük a sajátos erdélyi ma­gyar érték-alak­za­tok­nak is. A ti­zen­egy ci­vil szer­ve­zet össze­fogásával Ko­lozsváron létrejött Erdélyi Ma­gyar Értéktár Bi­zottság vállal­ko­zott az értékek be­azo­nosítására, va­la­mint ezek fel­ter­jesztésére.

Az értékka­tegóriák átfogják az épített környe­zet, a kul­turális örökség, az agrár– és élel­mi­szer-gaz­daság, az egészséges életmód, az ipa­ri és műsza­ki meg­oldások, a sport, a természe­ti környe­zet, a tu­riz­mus és vendéglátás terüle­te­it.
Erdélyi értéktár című lap­számunk en­nek a re­gisztrációs munkának a fo­lya­matát (an­nak nehézségeit) igyek­szik be­mu­tat­ni. A történel­mi távla­tot Az ezer éve Erdély­ben, száz éve Romániában (He­gedüs Csil­la – Újvári Do­rottya), il­let­ve a Szent László király útja (Kádár Mag­or) jel­zi, az örökségvéde­lem és közösségépítés összefüggéseit Furu Árpád tárgyal­ja, ezek Kárpát-me­den­cei összefüggéseiről Muhi Sándor érte­ke­zik. Péntek János nyelvészpro­fesszor megörökíti a néprajz­ok­tatás és -ku­tatás har­ma­dik újra­kezdését. Iro­da­lomtörténeti vo­nat­kozásban ugyan­csak „értékgya­rapító” a Ko­runk értéktára, hi­szen itt jel­zi először Kántor La­jos az új „Kántor–Láng” ( 1918–2018) elkészültét, Cseke Gábor pe­dig az 1967-es Vi­tor­la-ének „újratöltött” kiadását.

(Forrás:eirodalom.ro)

Megjelent az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkájának első eredménye

A Ko­runk folyóirat no­vem­be­ri számának te­ma­tikája: Erdélyi értéktár. Az erdélyi ma­gyarság az elmúlt száza­dok értékte­remtő munkája során számta­lan ki­emel­kedő al­kotással gaz­dagítot­ta szűkebb és tágabb környe­zetét. A hun­ga­ri­cu­mok európai re­geszt­rumában ott a helyük a sajátos erdélyi ma­gyar érték-alak­za­tok­nak is. A ti­zen­egy ci­vil szer­ve­zet össze­fogásával Ko­lozsváron létrejött Erdélyi Ma­gyar Értéktár Bi­zottság vállal­ko­zott az értékek be­azo­nosítására, va­la­mint ezek fel­ter­jesztésére.

Az értékka­tegóriák átfogják az épített környe­zet, a kul­turális örökség, az agrár– és élel­mi­szer-gaz­daság, az egészséges életmód, az ipa­ri és műsza­ki meg­oldások, a sport, a természe­ti környe­zet, a tu­riz­mus és vendéglátás terüle­te­it.
Erdélyi értéktár című lap­számunk en­nek a re­gisztrációs munkának a fo­lya­matát (an­nak nehézségeit) igyek­szik be­mu­tat­ni. A történel­mi távla­tot Az ezer éve Erdély­ben, száz éve Romániában (He­gedüs Csil­la – Újvári Do­rottya), il­let­ve a Szent László király útja (Kádár Mag­or) jel­zi, az örökségvéde­lem és közösségépítés összefüggéseit Furu Árpád tárgyal­ja, ezek Kárpát-me­den­cei összefüggéseiről Muhi Sándor érte­ke­zik. Péntek János nyelvészpro­fesszor megörökíti a néprajz­ok­tatás és -ku­tatás har­ma­dik újra­kezdését. Iro­da­lomtörténeti vo­nat­kozásban ugyan­csak „értékgya­rapító” a Ko­runk értéktára, hi­szen itt jel­zi először Kántor La­jos az új „Kántor–Láng” ( 1918–2018) elkészültét, Cseke Gábor pe­dig az 1967-es Vi­tor­la-ének „újratöltött” kiadását.

(Forrás:eirodalom.ro)