A KAB hírei

Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése

Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése

A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk – Lovász László elnöki köszöntője

Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején? Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése.

"Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között" – idézte köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia egyik korábbi elnökét, Eötvös Lorándot a Székház zsúfolásig megtelt dísztermében. Mint mondta, azok a kérdések, amelyeket Eötvös Loránd feltett, ma is égetőek: hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan tudunk versenyezni és együttműködni, hogyan tudjuk élvezni és gazdagítani az emberiség közös értékeit, a tudást és műveltséget?

A kutatás és oktatás nem vetélytársak

Lovász László köszöntője
ide kattintva olvasható

Az akadémikusok feladatairól szólva azt hangsúlyozta, hogy nem csak saját tudásuk gazdagítása a cél, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele. "Nem bújhatunk vélt vagy akár valós igénytelenség mögé; hinni kell abban, hogy a valódi értékekre van fogadókészség és igény a társadalomban. Ha valahol, akkor itt, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói."

A tudomány birodalmában nincs helye áltudományoknak

Az "elefántcsonttoronyba zárkózott" tudósokról és tudományról szólva úgy fogalmazott, ha az azt jelenti, hogy kutatók a napi politika befolyását, a személyes ellentétek érvényesülését, valamint a divatok és gazdasági érdekek nyomását kizárva dolgoznak, akkor azt fogadják el büszkén. A bezárkózás pedig számukra jelentse azt, hogy a tudomány nem engedi birodalmába az áltudományokat, a megrendelésre készülő eredmények igényét, a hamis célok kitűzését, a csalást, az ellenségeskedést és a butaságot, bármilyen nehéz is ezeket kizárni mindennapi életünkből.

Lovász László szerint az akadémikusok célja nem csak saját tudásuk gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is
Az Akadémia célja nem csak a tudás gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is

 

Itthon készüljenek a céhremekek

"Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé" – mondta az MTA elnöke. Felidézte: annak idején a céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie, és a fejlett külhoni technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. "A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni" – fogalmazott Lovász László.

"A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk" – figyelmeztetett az elnök, hozzátéve, hogy ez a felelősség nem csak a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását jelenti, hanem az ismeretek átadásának kötelezettségét, és a társadalom igényeinek, kérdéseinek meghallgatását is.

Forrás: www.mta.hu

Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése

A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk – Lovász László elnöki köszöntője

Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején? Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése.

"Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között" – idézte köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia egyik korábbi elnökét, Eötvös Lorándot a Székház zsúfolásig megtelt dísztermében. Mint mondta, azok a kérdések, amelyeket Eötvös Loránd feltett, ma is égetőek: hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan tudunk versenyezni és együttműködni, hogyan tudjuk élvezni és gazdagítani az emberiség közös értékeit, a tudást és műveltséget?

A kutatás és oktatás nem vetélytársak

Lovász László köszöntője
ide kattintva olvasható

Az akadémikusok feladatairól szólva azt hangsúlyozta, hogy nem csak saját tudásuk gazdagítása a cél, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele. "Nem bújhatunk vélt vagy akár valós igénytelenség mögé; hinni kell abban, hogy a valódi értékekre van fogadókészség és igény a társadalomban. Ha valahol, akkor itt, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói."

A tudomány birodalmában nincs helye áltudományoknak

Az "elefántcsonttoronyba zárkózott" tudósokról és tudományról szólva úgy fogalmazott, ha az azt jelenti, hogy kutatók a napi politika befolyását, a személyes ellentétek érvényesülését, valamint a divatok és gazdasági érdekek nyomását kizárva dolgoznak, akkor azt fogadják el büszkén. A bezárkózás pedig számukra jelentse azt, hogy a tudomány nem engedi birodalmába az áltudományokat, a megrendelésre készülő eredmények igényét, a hamis célok kitűzését, a csalást, az ellenségeskedést és a butaságot, bármilyen nehéz is ezeket kizárni mindennapi életünkből.

Lovász László szerint az akadémikusok célja nem csak saját tudásuk gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is
Az Akadémia célja nem csak a tudás gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is

 

Itthon készüljenek a céhremekek

"Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé" – mondta az MTA elnöke. Felidézte: annak idején a céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie, és a fejlett külhoni technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. "A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni" – fogalmazott Lovász László.

"A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk" – figyelmeztetett az elnök, hozzátéve, hogy ez a felelősség nem csak a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását jelenti, hanem az ismeretek átadásának kötelezettségét, és a társadalom igényeinek, kérdéseinek meghallgatását is.

Forrás: www.mta.hu