A KAB hírei
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Kövér György, Poppe László
- A Magyar Tudomány Ünnepe Temesváron
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Gábos100
- FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK 9. KONFERENCIÁJA
- 15. Matematika és informatika alkalmazásokkal konferencia
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Szathmáry Eörs
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás - novemberi események
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Marosi György
- A Magyar Tudomány Ünnepe: A Magyar Tudomány Napja Partiumban
- A Magyar Tudomány Ünnepe
- Bolyai-Bartók-Kós kerekasztal
- Tehetséggondozó Médiatábor
- Trans-linguistica VII: Applied Linguistics in the Age of AI
- XVI. TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás
- Vetésforgó 30. A klasszikus magyar irodalom kutatóinak jubileumi találkozója Kolozsváron
- New Tendencies in Architectural and Archaeological Investigation of Castles in Central Europe
- A Játéktér színházszakmai folyóirat rendezvényei a 15. dráMA kortárs színházi találkozón
- XI. Neurológus továbbképző
- A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő - Nemzetközi tudományos konferencia
Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése
A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk – Lovász László elnöki köszöntője
Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején? Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése.
"Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között" – idézte köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia egyik korábbi elnökét, Eötvös Lorándot a Székház zsúfolásig megtelt dísztermében. Mint mondta, azok a kérdések, amelyeket Eötvös Loránd feltett, ma is égetőek: hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan tudunk versenyezni és együttműködni, hogyan tudjuk élvezni és gazdagítani az emberiség közös értékeit, a tudást és műveltséget?
A kutatás és oktatás nem vetélytársak
Lovász László köszöntője |
---|
ide kattintva olvasható |
Az akadémikusok feladatairól szólva azt hangsúlyozta, hogy nem csak saját tudásuk gazdagítása a cél, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele. "Nem bújhatunk vélt vagy akár valós igénytelenség mögé; hinni kell abban, hogy a valódi értékekre van fogadókészség és igény a társadalomban. Ha valahol, akkor itt, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói."
A tudomány birodalmában nincs helye áltudományoknak
Az "elefántcsonttoronyba zárkózott" tudósokról és tudományról szólva úgy fogalmazott, ha az azt jelenti, hogy kutatók a napi politika befolyását, a személyes ellentétek érvényesülését, valamint a divatok és gazdasági érdekek nyomását kizárva dolgoznak, akkor azt fogadják el büszkén. A bezárkózás pedig számukra jelentse azt, hogy a tudomány nem engedi birodalmába az áltudományokat, a megrendelésre készülő eredmények igényét, a hamis célok kitűzését, a csalást, az ellenségeskedést és a butaságot, bármilyen nehéz is ezeket kizárni mindennapi életünkből.
Az Akadémia célja nem csak a tudás gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is |
Itthon készüljenek a céhremekek
"Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé" – mondta az MTA elnöke. Felidézte: annak idején a céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie, és a fejlett külhoni technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. "A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni" – fogalmazott Lovász László.
"A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk" – figyelmeztetett az elnök, hozzátéve, hogy ez a felelősség nem csak a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását jelenti, hanem az ismeretek átadásának kötelezettségét, és a társadalom igényeinek, kérdéseinek meghallgatását is.
Forrás: www.mta.hu
A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk – Lovász László elnöki köszöntője
Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején? Megkezdődött az MTA 186. közgyűlése.
"Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között" – idézte köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia egyik korábbi elnökét, Eötvös Lorándot a Székház zsúfolásig megtelt dísztermében. Mint mondta, azok a kérdések, amelyeket Eötvös Loránd feltett, ma is égetőek: hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan tudunk versenyezni és együttműködni, hogyan tudjuk élvezni és gazdagítani az emberiség közös értékeit, a tudást és műveltséget?
A kutatás és oktatás nem vetélytársak
Lovász László köszöntője |
---|
ide kattintva olvasható |
Az akadémikusok feladatairól szólva azt hangsúlyozta, hogy nem csak saját tudásuk gazdagítása a cél, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele. "Nem bújhatunk vélt vagy akár valós igénytelenség mögé; hinni kell abban, hogy a valódi értékekre van fogadókészség és igény a társadalomban. Ha valahol, akkor itt, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói."
A tudomány birodalmában nincs helye áltudományoknak
Az "elefántcsonttoronyba zárkózott" tudósokról és tudományról szólva úgy fogalmazott, ha az azt jelenti, hogy kutatók a napi politika befolyását, a személyes ellentétek érvényesülését, valamint a divatok és gazdasági érdekek nyomását kizárva dolgoznak, akkor azt fogadják el büszkén. A bezárkózás pedig számukra jelentse azt, hogy a tudomány nem engedi birodalmába az áltudományokat, a megrendelésre készülő eredmények igényét, a hamis célok kitűzését, a csalást, az ellenségeskedést és a butaságot, bármilyen nehéz is ezeket kizárni mindennapi életünkből.
Az Akadémia célja nem csak a tudás gazdagítása, hanem a tudás átadása, közkinccsé tétele is |
Itthon készüljenek a céhremekek
"Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé" – mondta az MTA elnöke. Felidézte: annak idején a céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie, és a fejlett külhoni technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. "A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni" – fogalmazott Lovász László.
"A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk" – figyelmeztetett az elnök, hozzátéve, hogy ez a felelősség nem csak a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását jelenti, hanem az ismeretek átadásának kötelezettségét, és a társadalom igényeinek, kérdéseinek meghallgatását is.
Forrás: www.mta.hu