A KAB hírei
- XVI. TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás
- Vetésforgó 30. A klasszikus magyar irodalom kutatóinak jubileumi találkozója Kolozsváron
- New Tendencies in Architectural and Archaeological Investigation of Castles in Central Europe
- A Játéktér színházszakmai folyóirat rendezvényei a 15. dráMA kortárs színházi találkozón
- XI. Neurológus továbbképző
- A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő - Nemzetközi tudományos konferencia
- Kolozs megye díszpolgára lett Uray Zoltán biológus, vívó, az MTA külső tagja
- ETHNOGRAPHY AND EXPERIENCE műhelykonferencia
- A 95 éves Egyed Ákos történészt díjazták a KMN nyitógáláján
- SUMMA Sipos Emese gyógyszerész egyetemi tanárral
- Nyertes pályázatok
- SUMMA Kádár Magor kommunikációs szakemberrel
- Filmes hangutómunka workshop
- Pályázati felhívás 2024. II. félévére
- Miért (nem) írunk a színházról? – közös töprenkedés
- Az Erdélyi magyarság a XX. században - kisebbségtörténeti konferencia
- Nőtörténeti műhelykonferencia
- #2 PhD Skills Lab – Innovatív elemzési és adatvizualizációs szoftverek a kutatásban
- Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0
"Messze látó tudomány” ”“ megkezdődött az MTA egy hónapig tartó rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány íœnnepe
Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget.
1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány ünnepének nyilvánították.
A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlteket. Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól.
Lovász László szerint "amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk". Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. "A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá" – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. "Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk" – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció.
A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kimagasló tudományos életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút.
Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, példaértékű tudományszervezői tevékenységéért, számos hosszú távú ökológiai program hatékony irányításáért kapta a díjat. Kuszmann Jánost, a kémiai tudomány doktorát, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott tudományos tanácsadóját kiemelkedő szénhidrát-kémiai kutatásaiért, eredményes publikációs és oktatói tevékenységéért, a tudományos közéletben való aktív részvételéért ismerték el a kitüntetéssel.Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói, tudományszervezői munkájáért és kimagaslóan eredményes iskolateremtő tevékenységéért vehette át az Eötvös József-koszorút. Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, az Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát az innováció, a technológiai fejlődés és a vállalatok kutatásában elért eredményeiért, a magyar közgazdaság-tudomány fejlődésében játszott meghatározó szerepéért kapta a díjat. Az Alföld és a Dél-Dunántúl medencealjzatát alkotó metamorf és magmás képződmények kőzettani kutatásában elért eredményeiért, továbbá Magyarország nagyszerkezeti felépítésének modern szemléletű rekonstrukciója terén kifejtett tudományos munkásságáért részesült az elismerésbenSzederkényi Tibor, a földtudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára. Szűcs István, a közgazdaság-tudomány doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa a magyar termőföld védelmét és hasznosítását szolgáló talajértékelés módszertanának kidolgozásában elért kutatómunkájáért - amellyel eredményesen járult hozzá a matematikai statisztikai módszerek agrárkutatásban való alkalmazásának fejlesztéséhez - kapta az Eötvös József-koszorút. A folklorisztika, az összehasonlító filológia, a vallástudomány és a szemiotika terén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, fél évszázados kiemelkedő egyetemi oktatói munkájáért, példaértékű iskolateremtő tevékenységéért részesítették az elismerésben Voigt Vilmost, a néprajztudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén ötödik alkalommal adták át. A díjat Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkárságvezetője vehette át. A Wigner Jenő-díjat a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Zoletnik Sándornak, az MTA Wigner Jenő Kutatóközpont tudományos főmunkatársának adományozta. A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Hajós György, a kémiai tudományok doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusa, a 40 éven aluli kutatók munkáját elismerő Bruckner Győző-díjat Kónya Krisztina, a Debreceni Egyetem adjunktusa és Mándi Attila, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa kapta. APungor Ernő-díjat Demeter ádám, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese vehette át. Mikó Imre-díjjal ismerték el Mezei István okleveles gépészmérnök, Jászberényi Attilaokleveles villamosmérnök és Virág István hidászmérnök eredményeit. Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat Fried Miklósnak, az MTA doktorának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont osztályvezetőjének, Vukics Krisztina gyógyszerkutató vegyészmérnöknek, valamint Zámboriné Németh évának, az MTA doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának adományozták.
A Magyar Tudomány ünnepe nyitóünnepségének zárásaként, egyúttal a hónap öt kiemelt eseményeközül elsőként Csépe Valéria pszichológus, akadémikus tartott előadást a hangok hatalmáról. A beszédet és a zenét közvetítő emberi környezetnek a megismerő folyamatokat és az agy fejlődését befolyásoló hatását vizsgálva betekintést nyújtott a témával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekbe, továbbá összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása még a jövő feladata.
A nyitóünnepséget követően Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ésRadnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti örökség Intézetének elnöke felavatta a Magyar Tudományos Akadémia Székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.
Forrás: www.mta.hu
Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget.
1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány ünnepének nyilvánították.
A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlteket. Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól.
Lovász László szerint "amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk". Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. "A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá" – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. "Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk" – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció.
A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kimagasló tudományos életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút.
Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, példaértékű tudományszervezői tevékenységéért, számos hosszú távú ökológiai program hatékony irányításáért kapta a díjat. Kuszmann Jánost, a kémiai tudomány doktorát, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott tudományos tanácsadóját kiemelkedő szénhidrát-kémiai kutatásaiért, eredményes publikációs és oktatói tevékenységéért, a tudományos közéletben való aktív részvételéért ismerték el a kitüntetéssel.Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói, tudományszervezői munkájáért és kimagaslóan eredményes iskolateremtő tevékenységéért vehette át az Eötvös József-koszorút. Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, az Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát az innováció, a technológiai fejlődés és a vállalatok kutatásában elért eredményeiért, a magyar közgazdaság-tudomány fejlődésében játszott meghatározó szerepéért kapta a díjat. Az Alföld és a Dél-Dunántúl medencealjzatát alkotó metamorf és magmás képződmények kőzettani kutatásában elért eredményeiért, továbbá Magyarország nagyszerkezeti felépítésének modern szemléletű rekonstrukciója terén kifejtett tudományos munkásságáért részesült az elismerésbenSzederkényi Tibor, a földtudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára. Szűcs István, a közgazdaság-tudomány doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa a magyar termőföld védelmét és hasznosítását szolgáló talajértékelés módszertanának kidolgozásában elért kutatómunkájáért - amellyel eredményesen járult hozzá a matematikai statisztikai módszerek agrárkutatásban való alkalmazásának fejlesztéséhez - kapta az Eötvös József-koszorút. A folklorisztika, az összehasonlító filológia, a vallástudomány és a szemiotika terén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, fél évszázados kiemelkedő egyetemi oktatói munkájáért, példaértékű iskolateremtő tevékenységéért részesítették az elismerésben Voigt Vilmost, a néprajztudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén ötödik alkalommal adták át. A díjat Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkárságvezetője vehette át. A Wigner Jenő-díjat a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Zoletnik Sándornak, az MTA Wigner Jenő Kutatóközpont tudományos főmunkatársának adományozta. A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Hajós György, a kémiai tudományok doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusa, a 40 éven aluli kutatók munkáját elismerő Bruckner Győző-díjat Kónya Krisztina, a Debreceni Egyetem adjunktusa és Mándi Attila, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa kapta. APungor Ernő-díjat Demeter ádám, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese vehette át. Mikó Imre-díjjal ismerték el Mezei István okleveles gépészmérnök, Jászberényi Attilaokleveles villamosmérnök és Virág István hidászmérnök eredményeit. Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat Fried Miklósnak, az MTA doktorának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont osztályvezetőjének, Vukics Krisztina gyógyszerkutató vegyészmérnöknek, valamint Zámboriné Németh évának, az MTA doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának adományozták.
A Magyar Tudomány ünnepe nyitóünnepségének zárásaként, egyúttal a hónap öt kiemelt eseményeközül elsőként Csépe Valéria pszichológus, akadémikus tartott előadást a hangok hatalmáról. A beszédet és a zenét közvetítő emberi környezetnek a megismerő folyamatokat és az agy fejlődését befolyásoló hatását vizsgálva betekintést nyújtott a témával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekbe, továbbá összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása még a jövő feladata.
A nyitóünnepséget követően Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ésRadnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti örökség Intézetének elnöke felavatta a Magyar Tudományos Akadémia Székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.
Forrás: www.mta.hu