Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
Tizenegy ország 165 termelővállalatától származó kérdőíves adatok elemzése alapján kutatásunk arra a meglepő eredményre jut, hogy a vállalatoknál kevésbé jellemző a forradalmi, teljeskörű digitális átalakulás, és az Ipar 4.0 technológiákat inkább egyedileg vezetik be a gyakorlatban, ráépítve a már meglévő, hagyományos termelési technológiákra. Az általánosan használt termelési technológiákat három technológiacsoportba sorolhatjuk: (1) alaptechnológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), (2) adatvezérelt technológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), valamint (3) robotizálás (hagyományos megoldásokra építve).
Kutatásunkban megvizsgáltuk azt is, hogy ezen technológiák képesek-e hozzájárulni olyan teljesítménynövekedéshez, amellyel a vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben. A rövid távú teljesítményhatások meglehetősen gyengének bizonyultak: míg az alaptechnológiák nem befolyásolják a versenyelőnyt, a robotizálás elősegíti a költségcsökkentést, de az adatvezérelt technológiák inkább többletköltséget okoznak a vállalatnál. Az árbevételben és profitibilitásban jelentkező pénzügyi teljesítményhatás ugyanakkor szintén nem mutatható ki rövid távon. Összességében tehát a vállalatoknak arra érdemes felkészülni, hogy az Ipar 4.0 digitális technológiák teljesítményre gyakorolt hatása várhatóan csak hosszabb távon jelentkezik.
A tanulmány adatai:
Szerző: Demeter Krisztina, Szász Levente, Rácz Béla-Gergely, Györfy Lehel-Zoltán
Forrás: Journal of Manufacturing Technology Management (ISSN: 1741-038X), 2024. Volume: 35, Issue: 9, Pages: 1-23.
Tizenegy ország 165 termelővállalatától származó kérdőíves adatok elemzése alapján kutatásunk arra a meglepő eredményre jut, hogy a vállalatoknál kevésbé jellemző a forradalmi, teljeskörű digitális átalakulás, és az Ipar 4.0 technológiákat inkább egyedileg vezetik be a gyakorlatban, ráépítve a már meglévő, hagyományos termelési technológiákra. Az általánosan használt termelési technológiákat három technológiacsoportba sorolhatjuk: (1) alaptechnológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), (2) adatvezérelt technológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), valamint (3) robotizálás (hagyományos megoldásokra építve).
Kutatásunkban megvizsgáltuk azt is, hogy ezen technológiák képesek-e hozzájárulni olyan teljesítménynövekedéshez, amellyel a vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben. A rövid távú teljesítményhatások meglehetősen gyengének bizonyultak: míg az alaptechnológiák nem befolyásolják a versenyelőnyt, a robotizálás elősegíti a költségcsökkentést, de az adatvezérelt technológiák inkább többletköltséget okoznak a vállalatnál. Az árbevételben és profitibilitásban jelentkező pénzügyi teljesítményhatás ugyanakkor szintén nem mutatható ki rövid távon. Összességében tehát a vállalatoknak arra érdemes felkészülni, hogy az Ipar 4.0 digitális technológiák teljesítményre gyakorolt hatása várhatóan csak hosszabb távon jelentkezik.
A tanulmány adatai:
Szerző: Demeter Krisztina, Szász Levente, Rácz Béla-Gergely, Györfy Lehel-Zoltán
Forrás: Journal of Manufacturing Technology Management (ISSN: 1741-038X), 2024. Volume: 35, Issue: 9, Pages: 1-23.