Az erdélyi tudomány hírei
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
Tizenegy ország 165 termelővállalatától származó kérdőíves adatok elemzése alapján kutatásunk arra a meglepő eredményre jut, hogy a vállalatoknál kevésbé jellemző a forradalmi, teljeskörű digitális átalakulás, és az Ipar 4.0 technológiákat inkább egyedileg vezetik be a gyakorlatban, ráépítve a már meglévő, hagyományos termelési technológiákra. Az általánosan használt termelési technológiákat három technológiacsoportba sorolhatjuk: (1) alaptechnológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), (2) adatvezérelt technológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), valamint (3) robotizálás (hagyományos megoldásokra építve).
Kutatásunkban megvizsgáltuk azt is, hogy ezen technológiák képesek-e hozzájárulni olyan teljesítménynövekedéshez, amellyel a vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben. A rövid távú teljesítményhatások meglehetősen gyengének bizonyultak: míg az alaptechnológiák nem befolyásolják a versenyelőnyt, a robotizálás elősegíti a költségcsökkentést, de az adatvezérelt technológiák inkább többletköltséget okoznak a vállalatnál. Az árbevételben és profitibilitásban jelentkező pénzügyi teljesítményhatás ugyanakkor szintén nem mutatható ki rövid távon. Összességében tehát a vállalatoknak arra érdemes felkészülni, hogy az Ipar 4.0 digitális technológiák teljesítményre gyakorolt hatása várhatóan csak hosszabb távon jelentkezik.
A tanulmány adatai:
Szerző: Demeter Krisztina, Szász Levente, Rácz Béla-Gergely, Györfy Lehel-Zoltán
Forrás: Journal of Manufacturing Technology Management (ISSN: 1741-038X), 2024. Volume: 35, Issue: 9, Pages: 1-23.
Tizenegy ország 165 termelővállalatától származó kérdőíves adatok elemzése alapján kutatásunk arra a meglepő eredményre jut, hogy a vállalatoknál kevésbé jellemző a forradalmi, teljeskörű digitális átalakulás, és az Ipar 4.0 technológiákat inkább egyedileg vezetik be a gyakorlatban, ráépítve a már meglévő, hagyományos termelési technológiákra. Az általánosan használt termelési technológiákat három technológiacsoportba sorolhatjuk: (1) alaptechnológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), (2) adatvezérelt technológiák (hagyományos és Ipar 4.0 kombinációk), valamint (3) robotizálás (hagyományos megoldásokra építve).
Kutatásunkban megvizsgáltuk azt is, hogy ezen technológiák képesek-e hozzájárulni olyan teljesítménynövekedéshez, amellyel a vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben. A rövid távú teljesítményhatások meglehetősen gyengének bizonyultak: míg az alaptechnológiák nem befolyásolják a versenyelőnyt, a robotizálás elősegíti a költségcsökkentést, de az adatvezérelt technológiák inkább többletköltséget okoznak a vállalatnál. Az árbevételben és profitibilitásban jelentkező pénzügyi teljesítményhatás ugyanakkor szintén nem mutatható ki rövid távon. Összességében tehát a vállalatoknak arra érdemes felkészülni, hogy az Ipar 4.0 digitális technológiák teljesítményre gyakorolt hatása várhatóan csak hosszabb távon jelentkezik.
A tanulmány adatai:
Szerző: Demeter Krisztina, Szász Levente, Rácz Béla-Gergely, Györfy Lehel-Zoltán
Forrás: Journal of Manufacturing Technology Management (ISSN: 1741-038X), 2024. Volume: 35, Issue: 9, Pages: 1-23.