A KAB hírei

"Nem járatlan utakat keresett, hanem egy-egy újabb lépésen gondolkodott”

Szentágothai János előadásainak hatására döntött úgy, hogy a belgyógyászat helyett az anatómiát választja szakterületének vallja az egykori pécsi tanítvány, Halász Béla. Az akadémikus szerint Szentágothai magával ragadó személyiségének köszönhetően beoltotta hallgatóit az elmélyült kutatás szeretetével. A tudós a Szentágothai-emlékév alkalmából idézte fel az mta.hu-nak hajdani professzora alakját.

A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének ódon épületében található iroda tulajdonosa le sem tagadhatná, hogy Szentágothai-tanítvány. A falon a száz éve született agykutató, az MTA egykori elnöke által dedikált fotó, a polcokon ma is alapműnek számító könyvei. "éppen most kaptam meg Kiss Ferenccel közösen írt munkája, Az ember anatómiájának atlasza nyolcvanötödik kiadását – emeli le a kötetet Halász Béla, akinek pályáját alapvetően határozta meg, hogy a pécsi egyetemen orvostanhallgatóként Szentágothai János előadásaira járt. – Briliáns előadó volt. Az óráin úgy tudott mindvégig rendkívül érdekfeszítően, a festészet, a sport vagy akár a konyhaművészet témáját is érintve beszélni, hogy közben nem tért el az eredeti tárgytól."

     Halász Bélát kezdetben a belgyógyászat érdekelte, de a Szentágothai-előadások hatására egyre inkább az anatómia felé fordult. Akkor kötelezte el magát végleg az utóbbi mellett, amikor úgy döntött, a felajánlott klinikai állás elfogadása helyett a Szentágothai János által vezetett intézetben marad. "Azóta sem bántam meg" – állítja több mint fél évszázaddal ezelőtti lépéséről. Pécsett gyarapította elméleti tudását, és kutatási módszertanát is csiszolhatta. "Szentágothai János sohasem járatlan utakat keresett, hanem mindig egy-egy újabb lépésen gondolkodott. Arra törekedett, hogy előre végiggondolt hipotéziseit bebizonyítsa" – mondta tanára szemléletéről Halász Béla, hozzátéve, hogy a professzor tanítványaiba oltotta a céltudatos, elmélyült, tudományos kutatás szeretetét és örömét.

     Az idén nyolcvanöt éves akadémikus úgy látja, ezt a szellemiséget a magyar idegtudomány egymást követő kutatónemzedékei is továbbadják. "Büszkék lehetünk az eredményeinkre és a nemzetközi elismerésekre is" – utalt a tavaly első ízben odaítélt Agy Díjra, amelyet két Szentágothai-tanítvány, Freund Tamás és Somogyi Péter akadémikus, valamint a pályáját a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani Intézetében, a hippocampus kutatójaként híressé vált Grastyán Endre tanítványaként és munkatársaként kezdő Buzsáki György akadémikus kapott. Halász Béla szerint a kiválóan képzett magyar agykutatókat – akárcsak Szentágothai János idejében – egyfajta eredetiség jellemzi, mind az elméleti útkeresés, mind a módszertani megvalósítás tekintetében. "Azonban ha valaki a nemzetközi élvonalban akar maradni, annak jó műszerekre is szüksége van" – figyelmeztetett Halász Béla, kiemelve ugyanakkor, hogy a határainkon túl is nagy presztízsnek örvendő MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben, valamint a szintén világhírű MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a további tudományos sikerekhez elengedhetetlen technikai háttér is rendelkezésre áll.

Szentágothai János előadásainak hatására döntött úgy, hogy a belgyógyászat helyett az anatómiát választja szakterületének vallja az egykori pécsi tanítvány, Halász Béla. Az akadémikus szerint Szentágothai magával ragadó személyiségének köszönhetően beoltotta hallgatóit az elmélyült kutatás szeretetével. A tudós a Szentágothai-emlékév alkalmából idézte fel az mta.hu-nak hajdani professzora alakját.

A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének ódon épületében található iroda tulajdonosa le sem tagadhatná, hogy Szentágothai-tanítvány. A falon a száz éve született agykutató, az MTA egykori elnöke által dedikált fotó, a polcokon ma is alapműnek számító könyvei. "éppen most kaptam meg Kiss Ferenccel közösen írt munkája, Az ember anatómiájának atlasza nyolcvanötödik kiadását – emeli le a kötetet Halász Béla, akinek pályáját alapvetően határozta meg, hogy a pécsi egyetemen orvostanhallgatóként Szentágothai János előadásaira járt. – Briliáns előadó volt. Az óráin úgy tudott mindvégig rendkívül érdekfeszítően, a festészet, a sport vagy akár a konyhaművészet témáját is érintve beszélni, hogy közben nem tért el az eredeti tárgytól."

     Halász Bélát kezdetben a belgyógyászat érdekelte, de a Szentágothai-előadások hatására egyre inkább az anatómia felé fordult. Akkor kötelezte el magát végleg az utóbbi mellett, amikor úgy döntött, a felajánlott klinikai állás elfogadása helyett a Szentágothai János által vezetett intézetben marad. "Azóta sem bántam meg" – állítja több mint fél évszázaddal ezelőtti lépéséről. Pécsett gyarapította elméleti tudását, és kutatási módszertanát is csiszolhatta. "Szentágothai János sohasem járatlan utakat keresett, hanem mindig egy-egy újabb lépésen gondolkodott. Arra törekedett, hogy előre végiggondolt hipotéziseit bebizonyítsa" – mondta tanára szemléletéről Halász Béla, hozzátéve, hogy a professzor tanítványaiba oltotta a céltudatos, elmélyült, tudományos kutatás szeretetét és örömét.

     Az idén nyolcvanöt éves akadémikus úgy látja, ezt a szellemiséget a magyar idegtudomány egymást követő kutatónemzedékei is továbbadják. "Büszkék lehetünk az eredményeinkre és a nemzetközi elismerésekre is" – utalt a tavaly első ízben odaítélt Agy Díjra, amelyet két Szentágothai-tanítvány, Freund Tamás és Somogyi Péter akadémikus, valamint a pályáját a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani Intézetében, a hippocampus kutatójaként híressé vált Grastyán Endre tanítványaként és munkatársaként kezdő Buzsáki György akadémikus kapott. Halász Béla szerint a kiválóan képzett magyar agykutatókat – akárcsak Szentágothai János idejében – egyfajta eredetiség jellemzi, mind az elméleti útkeresés, mind a módszertani megvalósítás tekintetében. "Azonban ha valaki a nemzetközi élvonalban akar maradni, annak jó műszerekre is szüksége van" – figyelmeztetett Halász Béla, kiemelve ugyanakkor, hogy a határainkon túl is nagy presztízsnek örvendő MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben, valamint a szintén világhírű MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a további tudományos sikerekhez elengedhetetlen technikai háttér is rendelkezésre áll.