A KAB hírei
- XVI. TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás
- Vetésforgó 30. A klasszikus magyar irodalom kutatóinak jubileumi találkozója Kolozsváron
- New Tendencies in Architectural and Archaeological Investigation of Castles in Central Europe
- A Játéktér színházszakmai folyóirat rendezvényei a 15. dráMA kortárs színházi találkozón
- XI. Neurológus továbbképző
- A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő - Nemzetközi tudományos konferencia
- Kolozs megye díszpolgára lett Uray Zoltán biológus, vívó, az MTA külső tagja
- ETHNOGRAPHY AND EXPERIENCE műhelykonferencia
- A 95 éves Egyed Ákos történészt díjazták a KMN nyitógáláján
- SUMMA Sipos Emese gyógyszerész egyetemi tanárral
- Nyertes pályázatok
- SUMMA Kádár Magor kommunikációs szakemberrel
- Filmes hangutómunka workshop
- Pályázati felhívás 2024. II. félévére
- Miért (nem) írunk a színházról? – közös töprenkedés
- Az Erdélyi magyarság a XX. században - kisebbségtörténeti konferencia
- Nőtörténeti műhelykonferencia
- #2 PhD Skills Lab – Innovatív elemzési és adatvizualizációs szoftverek a kutatásban
- Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0
Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában
Műhelykonferencia, 2018. május 31.
Helyszín: Sapientia EMTE, Tordai út 4. szám.
"A fotográfiában a kamera és az optikai kép fenomenológiájához kötődő képzetek nem állnak távol a maszkulinitás metaforáitól. A fotográfiának van azonban egy másik, az előbbivel megegyező fontosságú eleme: a kép megjelenítése és rögzítése. Ez a funkció időbeli folyamat, és az előhívás, érzékenység, szenzualitás kulcsfogalmai kapcsolódnak hozzá. Ha úgy tetszik, nevezhetjük ezeket a fogalmakat a fotográfia feminin metaforáinak is." - Eperjesi Ágnes
Az erdélyi vizuális kultúra, s azon belül a fényképészet története egy kevésbé feltárt terület, amelyik számos tudományterület felől megközelíthető. A médiatudomány, a művészettörténet, a színháztudomány, az antropológia, a szociológia vagy a sajtótörténet új megvilágításba tudja helyezni azt, ahogyan képek által kommunikálunk a világgal, ahogyan jelen vagyunk a világban. Az erdélyi fotográfia-használattal foglalkozó kutató munkája valójában a laboránséhoz hasonlítható, akinek egyszerre kell megjelenítenie és rögzítenie is a látens képet, hiszen a kutatónak nehezíti munkáját az, hogy közgyűjteményekben kevésbé kutathat, az adatgyűjtő szerepet is be kell töltenie.
Az 1900 és 1945 közötti korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az a amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk.
A folyamatban levő KPI csoportos kutatásunk részeredményeit követve, az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra irányítjuk figyelmünket ezen a műhelykonferencián. Eperjesi Ágnes meglátásának szellemében a fotókon nemcsak a női szerepek ikonográfiáját szeretnénk tetten érni, hanem a fotográfia mint médium működésének a feminin oldalát is: a képek létrehozásának, alakításának a folyamatait. A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a konferencia előadói.
A műhelykonferencia programja:
|
9.15 |
Köszöntő |
|
9.30 |
Albertini Béla: Egy tragikus sorsú fényképésznő, Halász Vilma (1888–1938) munkásságához |
|
|
1. szekció: Erdélyi fotótörténet |
|
10.00 |
Csillag Katalin „Erdély-gyűjtemény.” Különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár fényképtárában |
|
10.20 |
Láng Orsolya Egyfajta szépségszalon (műteremfotósok) |
|
10.40 |
Kedves Anett: A „kis magyar világ" képeslapjai. Diskurzus és vizuális beszédmód, fénykép és nemzetépítés |
|
11.00 |
Vita/beszélgetés |
|
11.15 |
kávészünet |
|
|
2. szekció: Hatalom, nőkép, vizualitás |
|
11.30 |
Bokor Zsuzsa A megállított idő – a kisebbségi nőiség vizuális reprezentációja a két világháború közötti erdélyi magyar keresztény sajtóban |
|
11.50 |
Barkóczi Janka: Erdélyből jelentjük (a Magyar Világhíradókról 1931 és 1944 között) |
|
12.10 |
Tóth Gödri Iringó A nőkép változásai 1945 és 1989 között a Dolgozó nő című havilap képanyagában |
|
12.30 |
Killyéni András Nők. Kolozsvár. Sport. Dualizmus. |
|
12.50 |
Vita/beszélgetés |
|
13.15–14.30 |
ebédszünet |
|
14.30 |
Geréb Anna: A fotó szerepe Gaál Franciska (1903–1973) karrierjében |
|
|
3. szekció: Sztárság és vizualitás |
|
15.00 |
Bartha Katalin Ágnes: Színésznők vizuális, textuális énjei a 19. századból |
|
15.20 |
Barazsuly Viktória Adrienn Tündér, démon, modern nő a hirdetőoszlopon. Nőkép a 20. század eleji magyar plakátművészetben |
|
15.40 |
Virginás Andrea: A magyar női filmsztár és az eltérő gyártási kontextusok: Esterházy Ágnes, Törőcsik Mari és Ónodi Eszter példája |
|
16.00 |
Kötő Emese: Filmkritika a Korunk első évfolyamaiban |
|
16.20 |
Vita/beszélgetés |
|
16.30 |
kávészünet |
|
|
4. szekció: Családi, amatőr, privát |
|
16.40 |
Blos-Jáni Melinda: Belülről. A kolozsvári polgári élet Hintz Györgyné Boros Ella (1885–1975) fotóin |
|
17.00 |
Újvári Dorottya Családi fényképalbum, családregény, napló. Kónya Gyuláné, egy kalotaszegi papné életének megismerhetősége |
|
17.20 |
Patrubány Csilla: Családi kirakós |
|
17.40 |
Mira Marincaș: Identitásvesztés és rekontextualizáció. Az archív kép új élete a kortárs fotóművészetben |
|
18.00 |
Vita/beszélgetés/zárószó. |
Műhelykonferencia, 2018. május 31.
Helyszín: Sapientia EMTE, Tordai út 4. szám.
"A fotográfiában a kamera és az optikai kép fenomenológiájához kötődő képzetek nem állnak távol a maszkulinitás metaforáitól. A fotográfiának van azonban egy másik, az előbbivel megegyező fontosságú eleme: a kép megjelenítése és rögzítése. Ez a funkció időbeli folyamat, és az előhívás, érzékenység, szenzualitás kulcsfogalmai kapcsolódnak hozzá. Ha úgy tetszik, nevezhetjük ezeket a fogalmakat a fotográfia feminin metaforáinak is." - Eperjesi Ágnes
Az erdélyi vizuális kultúra, s azon belül a fényképészet története egy kevésbé feltárt terület, amelyik számos tudományterület felől megközelíthető. A médiatudomány, a művészettörténet, a színháztudomány, az antropológia, a szociológia vagy a sajtótörténet új megvilágításba tudja helyezni azt, ahogyan képek által kommunikálunk a világgal, ahogyan jelen vagyunk a világban. Az erdélyi fotográfia-használattal foglalkozó kutató munkája valójában a laboránséhoz hasonlítható, akinek egyszerre kell megjelenítenie és rögzítenie is a látens képet, hiszen a kutatónak nehezíti munkáját az, hogy közgyűjteményekben kevésbé kutathat, az adatgyűjtő szerepet is be kell töltenie.
Az 1900 és 1945 közötti korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az a amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk.
A folyamatban levő KPI csoportos kutatásunk részeredményeit követve, az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra irányítjuk figyelmünket ezen a műhelykonferencián. Eperjesi Ágnes meglátásának szellemében a fotókon nemcsak a női szerepek ikonográfiáját szeretnénk tetten érni, hanem a fotográfia mint médium működésének a feminin oldalát is: a képek létrehozásának, alakításának a folyamatait. A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a konferencia előadói.
A műhelykonferencia programja:
|
9.15 |
Köszöntő |
|
9.30 |
Albertini Béla: Egy tragikus sorsú fényképésznő, Halász Vilma (1888–1938) munkásságához |
|
|
1. szekció: Erdélyi fotótörténet |
|
10.00 |
Csillag Katalin „Erdély-gyűjtemény.” Különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár fényképtárában |
|
10.20 |
Láng Orsolya Egyfajta szépségszalon (műteremfotósok) |
|
10.40 |
Kedves Anett: A „kis magyar világ" képeslapjai. Diskurzus és vizuális beszédmód, fénykép és nemzetépítés |
|
11.00 |
Vita/beszélgetés |
|
11.15 |
kávészünet |
|
|
2. szekció: Hatalom, nőkép, vizualitás |
|
11.30 |
Bokor Zsuzsa A megállított idő – a kisebbségi nőiség vizuális reprezentációja a két világháború közötti erdélyi magyar keresztény sajtóban |
|
11.50 |
Barkóczi Janka: Erdélyből jelentjük (a Magyar Világhíradókról 1931 és 1944 között) |
|
12.10 |
Tóth Gödri Iringó A nőkép változásai 1945 és 1989 között a Dolgozó nő című havilap képanyagában |
|
12.30 |
Killyéni András Nők. Kolozsvár. Sport. Dualizmus. |
|
12.50 |
Vita/beszélgetés |
|
13.15–14.30 |
ebédszünet |
|
14.30 |
Geréb Anna: A fotó szerepe Gaál Franciska (1903–1973) karrierjében |
|
|
3. szekció: Sztárság és vizualitás |
|
15.00 |
Bartha Katalin Ágnes: Színésznők vizuális, textuális énjei a 19. századból |
|
15.20 |
Barazsuly Viktória Adrienn Tündér, démon, modern nő a hirdetőoszlopon. Nőkép a 20. század eleji magyar plakátművészetben |
|
15.40 |
Virginás Andrea: A magyar női filmsztár és az eltérő gyártási kontextusok: Esterházy Ágnes, Törőcsik Mari és Ónodi Eszter példája |
|
16.00 |
Kötő Emese: Filmkritika a Korunk első évfolyamaiban |
|
16.20 |
Vita/beszélgetés |
|
16.30 |
kávészünet |
|
|
4. szekció: Családi, amatőr, privát |
|
16.40 |
Blos-Jáni Melinda: Belülről. A kolozsvári polgári élet Hintz Györgyné Boros Ella (1885–1975) fotóin |
|
17.00 |
Újvári Dorottya Családi fényképalbum, családregény, napló. Kónya Gyuláné, egy kalotaszegi papné életének megismerhetősége |
|
17.20 |
Patrubány Csilla: Családi kirakós |
|
17.40 |
Mira Marincaș: Identitásvesztés és rekontextualizáció. Az archív kép új élete a kortárs fotóművészetben |
|
18.00 |
Vita/beszélgetés/zárószó. |