A KAB hírei

Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában

Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában

 

Műhelykonferencia, 2018. május 31.

Helyszín: Sapientia EMTE, Tordai út 4. szám.

"A fotográfiában a kamera és az optikai kép fenomenológiájához kötődő képzetek nem állnak távol a maszkulinitás metaforáitól. A fotográfiának van azonban egy másik, az előbbivel megegyező fontosságú eleme: a kép megjelenítése és rögzítése. Ez a funkció időbeli folyamat, és az előhívás, érzékenység, szenzualitás kulcsfogalmai kapcsolódnak hozzá. Ha úgy tetszik, nevezhetjük ezeket a fogalmakat a fotográfia feminin metaforáinak is." Eperjesi Ágnes

Az erdélyi vizuális kultúra, s azon belül a fényképészet története egy kevésbé feltárt terület, amelyik számos tudományterület felől megközelíthető. A médiatudomány, a művészettörténet, a színháztudomány, az antropológia, a szociológia vagy a sajtótörténet új megvilágításba tudja helyezni azt, ahogyan képek által kommunikálunk a világgal, ahogyan jelen vagyunk a világban. Az erdélyi fotográfia-használattal foglalkozó kutató munkája valójában a laboránséhoz hasonlítható, akinek egyszerre kell megjelenítenie és rögzítenie is a látens képet, hiszen a kutatónak nehezíti munkáját az, hogy közgyűjteményekben kevésbé kutathat, az adatgyűjtő szerepet is be kell töltenie. 
Az 1900 és 1945 közötti korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az a amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk.
A folyamatban levő KPI csoportos kutatásunk részeredményeit követve, az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra irányítjuk figyelmünket ezen a műhelykonferencián. Eperjesi Ágnes meglátásának szellemében a fotókon nemcsak a női szerepek ikonográfiáját szeretnénk tetten érni, hanem a fotográfia mint médium működésének a feminin oldalát is: a képek létrehozásának, alakításának a folyamatait. A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a konferencia előadói.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A műhelykonferencia programja:

9.15

Köszöntő

9.30

Albertini Béla:

Egy tragikus sorsú fényképésznő, Halász Vilma (1888–1938) munkásságához

 

1.       szekció: Erdélyi fotótörténet

10.00

Csillag Katalin

„Erdély-gyűjtemény.”  Különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár fényképtárában

10.20

Láng Orsolya

Egyfajta szépségszalon (műteremfotósok)

10.40

Kedves Anett:

A „kis magyar világ" képeslapjai. Diskurzus és vizuális beszédmód, fénykép és nemzetépítés

11.00

Vita/beszélgetés

11.15

kávészünet

 

2.       szekció: Hatalom, nőkép, vizualitás

11.30

Bokor Zsuzsa

A megállított idő – a kisebbségi nőiség vizuális reprezentációja a két világháború közötti erdélyi magyar keresztény sajtóban

11.50

Barkóczi Janka:

Erdélyből jelentjük (a Magyar Világhíradókról 1931 és 1944 között)

12.10

Tóth Gödri Iringó

A nőkép változásai 1945 és 1989 között a Dolgozó nő című havilap képanyagában

12.30

Killyéni András

Nők. Kolozsvár. Sport. Dualizmus.

12.50

Vita/beszélgetés

13.15–14.30

ebédszünet

14.30

Geréb Anna:

A fotó szerepe Gaál Franciska (1903–1973) karrierjében

 

3.       szekció: Sztárság és vizualitás

15.00

Bartha Katalin Ágnes:

Színésznők vizuális, textuális énjei a 19. századból

15.20

Barazsuly Viktória Adrienn

Tündér, démon, modern nő a hirdetőoszlopon. Nőkép a 20. század eleji magyar plakátművészetben

15.40

Virginás Andrea:

A magyar női filmsztár és az eltérő gyártási kontextusok: Esterházy Ágnes,

Törőcsik Mari és Ónodi Eszter példája

16.00

Kötő Emese:

Filmkritika a Korunk első évfolyamaiban

16.20

Vita/beszélgetés

16.30

kávészünet

 

4.       szekció: Családi, amatőr, privát

16.40

Blos-Jáni Melinda:

Belülről. A kolozsvári polgári élet Hintz Györgyné Boros Ella (1885–1975) fotóin

17.00

Újvári Dorottya

Családi fényképalbum, családregény, napló. Kónya Gyuláné, egy kalotaszegi papné életének megismerhetősége

17.20

Patrubány Csilla:

Családi kirakós

17.40

Mira Marincaș:

Identitásvesztés és rekontextualizáció. Az archív kép új élete a kortárs fotóművészetben

18.00

Vita/beszélgetés/zárószó.

 

Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában

 

Műhelykonferencia, 2018. május 31.

Helyszín: Sapientia EMTE, Tordai út 4. szám.

"A fotográfiában a kamera és az optikai kép fenomenológiájához kötődő képzetek nem állnak távol a maszkulinitás metaforáitól. A fotográfiának van azonban egy másik, az előbbivel megegyező fontosságú eleme: a kép megjelenítése és rögzítése. Ez a funkció időbeli folyamat, és az előhívás, érzékenység, szenzualitás kulcsfogalmai kapcsolódnak hozzá. Ha úgy tetszik, nevezhetjük ezeket a fogalmakat a fotográfia feminin metaforáinak is." Eperjesi Ágnes

Az erdélyi vizuális kultúra, s azon belül a fényképészet története egy kevésbé feltárt terület, amelyik számos tudományterület felől megközelíthető. A médiatudomány, a művészettörténet, a színháztudomány, az antropológia, a szociológia vagy a sajtótörténet új megvilágításba tudja helyezni azt, ahogyan képek által kommunikálunk a világgal, ahogyan jelen vagyunk a világban. Az erdélyi fotográfia-használattal foglalkozó kutató munkája valójában a laboránséhoz hasonlítható, akinek egyszerre kell megjelenítenie és rögzítenie is a látens képet, hiszen a kutatónak nehezíti munkáját az, hogy közgyűjteményekben kevésbé kutathat, az adatgyűjtő szerepet is be kell töltenie. 
Az 1900 és 1945 közötti korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az a amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk.
A folyamatban levő KPI csoportos kutatásunk részeredményeit követve, az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra irányítjuk figyelmünket ezen a műhelykonferencián. Eperjesi Ágnes meglátásának szellemében a fotókon nemcsak a női szerepek ikonográfiáját szeretnénk tetten érni, hanem a fotográfia mint médium működésének a feminin oldalát is: a képek létrehozásának, alakításának a folyamatait. A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat a konferencia előadói.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A műhelykonferencia programja:

9.15

Köszöntő

9.30

Albertini Béla:

Egy tragikus sorsú fényképésznő, Halász Vilma (1888–1938) munkásságához

 

1.       szekció: Erdélyi fotótörténet

10.00

Csillag Katalin

„Erdély-gyűjtemény.”  Különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár fényképtárában

10.20

Láng Orsolya

Egyfajta szépségszalon (műteremfotósok)

10.40

Kedves Anett:

A „kis magyar világ" képeslapjai. Diskurzus és vizuális beszédmód, fénykép és nemzetépítés

11.00

Vita/beszélgetés

11.15

kávészünet

 

2.       szekció: Hatalom, nőkép, vizualitás

11.30

Bokor Zsuzsa

A megállított idő – a kisebbségi nőiség vizuális reprezentációja a két világháború közötti erdélyi magyar keresztény sajtóban

11.50

Barkóczi Janka:

Erdélyből jelentjük (a Magyar Világhíradókról 1931 és 1944 között)

12.10

Tóth Gödri Iringó

A nőkép változásai 1945 és 1989 között a Dolgozó nő című havilap képanyagában

12.30

Killyéni András

Nők. Kolozsvár. Sport. Dualizmus.

12.50

Vita/beszélgetés

13.15–14.30

ebédszünet

14.30

Geréb Anna:

A fotó szerepe Gaál Franciska (1903–1973) karrierjében

 

3.       szekció: Sztárság és vizualitás

15.00

Bartha Katalin Ágnes:

Színésznők vizuális, textuális énjei a 19. századból

15.20

Barazsuly Viktória Adrienn

Tündér, démon, modern nő a hirdetőoszlopon. Nőkép a 20. század eleji magyar plakátművészetben

15.40

Virginás Andrea:

A magyar női filmsztár és az eltérő gyártási kontextusok: Esterházy Ágnes,

Törőcsik Mari és Ónodi Eszter példája

16.00

Kötő Emese:

Filmkritika a Korunk első évfolyamaiban

16.20

Vita/beszélgetés

16.30

kávészünet

 

4.       szekció: Családi, amatőr, privát

16.40

Blos-Jáni Melinda:

Belülről. A kolozsvári polgári élet Hintz Györgyné Boros Ella (1885–1975) fotóin

17.00

Újvári Dorottya

Családi fényképalbum, családregény, napló. Kónya Gyuláné, egy kalotaszegi papné életének megismerhetősége

17.20

Patrubány Csilla:

Családi kirakós

17.40

Mira Marincaș:

Identitásvesztés és rekontextualizáció. Az archív kép új élete a kortárs fotóművészetben

18.00

Vita/beszélgetés/zárószó.