Az erdélyi tudomány hírei
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora

A Bessel függvények a klasszikus speciális függvények fontos elemei, és gyakran megjelennek a matematikai analízis, matematikai fizika vagy mérnöki tudományokkal kapcsolatos problémákban. Geometriai tulajdonságaik tanulmányozását a komplex függvénytan szempontjából az 1960-as években Richard Brown, Thomas Hayden, Erwin Kreyszig, Edward Merkes, John Todd, Malcom Robertson és Herbert Wilf kezdeményezte. Louis de Branges egyrétű függvényekre vonatkozó híres Bieberbach-sejtésének 1985-ös bizonyítását követően a hipergeometrikus függvények a komplex függvénytan reflektorfényébe kerültek, és a kutatók e függvények geometriai tulajdonságait intenzíven tanulmányozták az elmúlt évtizedekben. A hipergeometrikus függvények csillagszerűségére és konvexitására vonatkozó eredmények egy részét azonban csak elégséges (és nem szükséges) feltételek formájában sikerült megadni, és néhány esetben nem lehetett megtalálni a paraméterek olyan optimális tartományát, amelyre a megfelelő hipergeometrikus függvények az egyrétű függvények néhány ismert alosztályába tartozzanak. A hipergeometrikus függvényekkel kapcsolatos eredmények hatására az elmúlt néhány évtizedben a Bessel függvények geometriai tulajdonságait (úgymint egyrétűség, csillagszerűség, konvexitás, egyenletes konvexitás) is alaposan tanulmányozták a szakértők. A Bessel függvények esete szerencsésebb volt: Baricz Árpád és Szász Róbert matematikusoknak és társszerzőiknek az elsőfajú normalizált Bessel függvényeknél a csillagszerűségi és konvexitási sugarakat és rendet (egyenletes konvexitás esetén is) sikerült meghatározni és intenzíven tanulmányozni.
Az Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalised Bessel functions című, Journal of Mathematical Analysis and Applications, 494(2) (2021) Art. 124624, folyóiratban megjelent tanulmányban Baricz Árpád és Nemes Gergő normalizált, elsőfajú Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus viselkedését vizsgálták az úgynevezett Rayleigh összegek és az aszimptotikus inverzió segítségével. Az Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalized q-Bessel functions című tanulmányban a szerzők, Nemes Gergő ötletét követve, az előbb említett klasszikus Bessel függvényeknél használt aszimptotikus módszer segítségével, a normalizált Jackson-féle második és harmadik q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus viselkedését vizsgálják. A bizonyítások fontos elemei a q-Bessel függvények pozitív gyökeiből alkotott Rayleigh-féle összegek, Kvitsinsky eredményei a spektrális zeta függvényekről a q-Bessel függvényekre vonatkozóan és az aszimptotikus inverzió módszere. Ezenkívül fontos szerepet kapnak a potenciális polinomok segítségével felírt alsó és felső korlátok a q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarára vonatkozóan.
A tanulmány adatai:
Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalized q-Bessel functions
Szerző: Baricz Árpád, Kumar Pranav, Singh Sanjeev
Forrás: Results in Mathematics (ISSN: 1422-6383), 2024. Volume: 79, Issue: 7.

A Bessel függvények a klasszikus speciális függvények fontos elemei, és gyakran megjelennek a matematikai analízis, matematikai fizika vagy mérnöki tudományokkal kapcsolatos problémákban. Geometriai tulajdonságaik tanulmányozását a komplex függvénytan szempontjából az 1960-as években Richard Brown, Thomas Hayden, Erwin Kreyszig, Edward Merkes, John Todd, Malcom Robertson és Herbert Wilf kezdeményezte. Louis de Branges egyrétű függvényekre vonatkozó híres Bieberbach-sejtésének 1985-ös bizonyítását követően a hipergeometrikus függvények a komplex függvénytan reflektorfényébe kerültek, és a kutatók e függvények geometriai tulajdonságait intenzíven tanulmányozták az elmúlt évtizedekben. A hipergeometrikus függvények csillagszerűségére és konvexitására vonatkozó eredmények egy részét azonban csak elégséges (és nem szükséges) feltételek formájában sikerült megadni, és néhány esetben nem lehetett megtalálni a paraméterek olyan optimális tartományát, amelyre a megfelelő hipergeometrikus függvények az egyrétű függvények néhány ismert alosztályába tartozzanak. A hipergeometrikus függvényekkel kapcsolatos eredmények hatására az elmúlt néhány évtizedben a Bessel függvények geometriai tulajdonságait (úgymint egyrétűség, csillagszerűség, konvexitás, egyenletes konvexitás) is alaposan tanulmányozták a szakértők. A Bessel függvények esete szerencsésebb volt: Baricz Árpád és Szász Róbert matematikusoknak és társszerzőiknek az elsőfajú normalizált Bessel függvényeknél a csillagszerűségi és konvexitási sugarakat és rendet (egyenletes konvexitás esetén is) sikerült meghatározni és intenzíven tanulmányozni.
Az Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalised Bessel functions című, Journal of Mathematical Analysis and Applications, 494(2) (2021) Art. 124624, folyóiratban megjelent tanulmányban Baricz Árpád és Nemes Gergő normalizált, elsőfajú Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus viselkedését vizsgálták az úgynevezett Rayleigh összegek és az aszimptotikus inverzió segítségével. Az Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalized q-Bessel functions című tanulmányban a szerzők, Nemes Gergő ötletét követve, az előbb említett klasszikus Bessel függvényeknél használt aszimptotikus módszer segítségével, a normalizált Jackson-féle második és harmadik q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus viselkedését vizsgálják. A bizonyítások fontos elemei a q-Bessel függvények pozitív gyökeiből alkotott Rayleigh-féle összegek, Kvitsinsky eredményei a spektrális zeta függvényekről a q-Bessel függvényekre vonatkozóan és az aszimptotikus inverzió módszere. Ezenkívül fontos szerepet kapnak a potenciális polinomok segítségével felírt alsó és felső korlátok a q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarára vonatkozóan.
A tanulmány adatai:
Asymptotic expansions for the radii of starlikeness of normalized q-Bessel functions
Szerző: Baricz Árpád, Kumar Pranav, Singh Sanjeev
Forrás: Results in Mathematics (ISSN: 1422-6383), 2024. Volume: 79, Issue: 7.