A KAB hírei
- VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferencia
- 15. Szociológus Napok. Közszolgáltatásaink. Az állam, az egyház, a civil szféra és a piac szerepe.
- 17th International Conference on Economics and Business, CHALLENGES IN THE CARPATHIAN BASIN, Innovation: Bridging the Gap between Urban Centers and Peripheries
- IV. Resztoratív műhely - Fair eljárás alkalmazása az iskolai zaklatási ügyek kezelésében
- Boros Kinga ,,Javítgatott kiadás - esszék színházról 2015-2024'' című kötetének könyvbemutatója
- Az erdélyi magyarság a 20. században. Kisebbségtörténeti konferencia
- MTA200: A Kolozsvári Akadémiai Bizottság bemutatkozása
- MTA200: Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának bemutatkozása
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. XIV. Tudományos ülésszak
- Az alapkutatástól az alkalmazott tudományokig (IX. tudományos szesszió)
- Új külső tagokat választott tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia
- Búcsúzunk Dr. Jancsó Árpádtól (1954 – 2025)
- Gábor Csilla székfoglaló előadása
- Megtartották a KAB testületének 2025. évi közgyűlését
- Munka és fotográfia
- Művészet a nevelésben. Sokszínűség és multikulturalitás az oktatásban
- 25. Kolozsvári Biológus Napok
- XXXIII. Tudományos Ülésszak
- XX. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
- A digitális kor jogai
Nyelv és oktatás kisebbségben

új kiadványra hívjuk fel a szakmai közösség figyelmét:
Bartha Csilla--Nádor Orsolya--Péntek János (szerk.): Nyelv és oktatás kisebbségben. Kárpát-medencei körkép. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011.
Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális sokszínűség erősítése mára a legtöbbet hangoztatott alapértékek közé tartozik: a homogén nemzetállammal szemben az európai nyelvpolitikai diskurzusokban a többnyelvűség vált a közös Európa egyik kulcsfogalmává, így a korábbi prioritások közül a nyelvoktatáshoz és többnyelvű kompetenciákhoz kötődőek még inkább felerősödtek.
Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni.
A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint.
A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket.
Forrás: www.tintakiado.hu

új kiadványra hívjuk fel a szakmai közösség figyelmét:
Bartha Csilla--Nádor Orsolya--Péntek János (szerk.): Nyelv és oktatás kisebbségben. Kárpát-medencei körkép. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011.
Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális sokszínűség erősítése mára a legtöbbet hangoztatott alapértékek közé tartozik: a homogén nemzetállammal szemben az európai nyelvpolitikai diskurzusokban a többnyelvűség vált a közös Európa egyik kulcsfogalmává, így a korábbi prioritások közül a nyelvoktatáshoz és többnyelvű kompetenciákhoz kötődőek még inkább felerősödtek.
Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni.
A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint.
A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket.
Forrás: www.tintakiado.hu