Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
(*niche – ejtsd nis, = ökológiai fülke)
A hibridizáció és az ezt követő génáramlás közismert jelenség a galagonyák között, és bár számos hibrid eredetű kisfaj elterjedt és gyakori, a keveredést befolyásoló ökológiai tényezők viszonylag kevésbé ismertek. Vizsgálatunkban ökológiai niche-ük és környezeti igényeik szempontjából hasonlítjuk össze a Romániában is őshonos, fontosabb Európai galagonyafajokat és ezek hibridjeit. Hipotézisünk szerint a gyakoribb hibridek szélesebb ökológiai niche-el, azaz tágabb környezeti tűrőképességgel rendelkeznek, ami többféle élőhely benépesítését lehetővé teszi, különös képpen az erdei és gyepi galagonya hibridek esetében. Terepi kutatásaink azt igazolták, hogy a legtöbb hibrid eredetű kisfaj ritka szülőfajaihoz viszonyítva, kivéve az egybibés (Crataegus monogyna Jacq.) és a rózsaképű galagonya (Crataegus rhipidophylla Gand.) hibridje (C. × subsphaerica Gand.), ami tömeges és széles körben elterjedt, a keveredési zónán kívül is, és gyakoribb, mint a szülőfajok bármelyike. Eredményeink alapján úgy tünik, hogy a vizsgált taxonok elterjedését / előfordulását elsősorban a fény vagy árnyékosság intenzitása és klimatikus faktorok befolyásolják (a téli minimum hőmérséklet, és a tavaszi vízmérleg), míg növényközösségek szempontjából generalisták, és inkább nagyobb vegetáció egységekhez kötődnek (lombhullató gyertyános tölgyesek és száraz tölgyesek vagy gyepek) mint társulásokhoz. Továbbá, a legtöbb hibrid niche szélessége valamelyik szülőfajéhoz hasonlított, és a ritka hibrideknek is meglepően széles niche-ük volt, ami arra utal, hogy a különféle hibrid eredetű kisfajok gyakoriságát inkább a szülőfajok virágzásában való átfedés mértéke és a mag hosszutávú terjedési hatékonysága befolyásolja pozitívan, mintsem a környezet szelekciós nyomása. A hibridek környezeti igényeinek köztessége a két szülőfajhoz viszonyítva nem volt annyira kihangsúlyozott, mint számítottuk, feltételezhetően az erős, tobbnyire egyirányú génáramlás végett, amelynek köszönhetően a hibridek inkább az egyik szülőfajukra hasonlítanak jobban, úgy ökológiailag mint morfológiailag.
A tanulmány adatai:
Szerző: Kuhn Thomas, Ruprecht Eszter
Forrás: Preslia (ISSN: 0032-7786), 2023. Volume: 95, Issue: 4, Pages: 447-474.
(*niche – ejtsd nis, = ökológiai fülke)
A hibridizáció és az ezt követő génáramlás közismert jelenség a galagonyák között, és bár számos hibrid eredetű kisfaj elterjedt és gyakori, a keveredést befolyásoló ökológiai tényezők viszonylag kevésbé ismertek. Vizsgálatunkban ökológiai niche-ük és környezeti igényeik szempontjából hasonlítjuk össze a Romániában is őshonos, fontosabb Európai galagonyafajokat és ezek hibridjeit. Hipotézisünk szerint a gyakoribb hibridek szélesebb ökológiai niche-el, azaz tágabb környezeti tűrőképességgel rendelkeznek, ami többféle élőhely benépesítését lehetővé teszi, különös képpen az erdei és gyepi galagonya hibridek esetében. Terepi kutatásaink azt igazolták, hogy a legtöbb hibrid eredetű kisfaj ritka szülőfajaihoz viszonyítva, kivéve az egybibés (Crataegus monogyna Jacq.) és a rózsaképű galagonya (Crataegus rhipidophylla Gand.) hibridje (C. × subsphaerica Gand.), ami tömeges és széles körben elterjedt, a keveredési zónán kívül is, és gyakoribb, mint a szülőfajok bármelyike. Eredményeink alapján úgy tünik, hogy a vizsgált taxonok elterjedését / előfordulását elsősorban a fény vagy árnyékosság intenzitása és klimatikus faktorok befolyásolják (a téli minimum hőmérséklet, és a tavaszi vízmérleg), míg növényközösségek szempontjából generalisták, és inkább nagyobb vegetáció egységekhez kötődnek (lombhullató gyertyános tölgyesek és száraz tölgyesek vagy gyepek) mint társulásokhoz. Továbbá, a legtöbb hibrid niche szélessége valamelyik szülőfajéhoz hasonlított, és a ritka hibrideknek is meglepően széles niche-ük volt, ami arra utal, hogy a különféle hibrid eredetű kisfajok gyakoriságát inkább a szülőfajok virágzásában való átfedés mértéke és a mag hosszutávú terjedési hatékonysága befolyásolja pozitívan, mintsem a környezet szelekciós nyomása. A hibridek környezeti igényeinek köztessége a két szülőfajhoz viszonyítva nem volt annyira kihangsúlyozott, mint számítottuk, feltételezhetően az erős, tobbnyire egyirányú génáramlás végett, amelynek köszönhetően a hibridek inkább az egyik szülőfajukra hasonlítanak jobban, úgy ökológiailag mint morfológiailag.
A tanulmány adatai:
Szerző: Kuhn Thomas, Ruprecht Eszter
Forrás: Preslia (ISSN: 0032-7786), 2023. Volume: 95, Issue: 4, Pages: 447-474.