Az erdélyi tudomány hírei
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
- Pályázati lehetőségek a Domusnál
- A Loktanella atrilutea-ból származó fenilalanin ammónia-liáz biokatalitikus felhasználási lehetőségei
- Az Ureibacillus thermosphaericus-ból származó rekombináns D-aminosav dehidrogenáz immobilizálása
- Kutatásszemléleti, -módszertani és -történeti összefüggések a magyar néprajztudományban - konferenciafelhívás
- A tollakból mért δ34S izotóp földrajzi eloszlása Európában
- Néhány, egy szám osztóira vonatkozó aritmetikai szorzatról
- Pályázati felhívás az Akadémiai Ifjúsági Díj elnyerésére
- Pályázati felhívás: Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány
- Közösségi struktúrák detektálása Voronoj-particionálás segítségével súlyozott és irányított hálózatokban
- Az énekesmadarak elkerülik a magas vércukorszint emlősökre jellemző káros élettani következményeit
- Negyedik ipari fejlődés vagy forradalom? A digitális technológiák összefonódása a hagyományos termelési technológiákkal és hatásuk a teljesítményre
- Anyanyelvoktatás: A pedagógusjelöltek köznevelési feladatokra való felkészülése
- Középső miocén (késő bádeni) aprógerincesek Hidasról
- Két júliusi középhőmérséklet-rekonstrukció a Déli-Kárpátokban az elmúlt 2000 éves időszakra árvaszúnyogok alapján
- Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
- Tengelyszimmetriát mutató mágneses elrendezések tanulmányozása
- Az indiai mustár (Brassica juncea L.) allelopatikus kölcsönhatásai egyéb fűszernövényekkel a csírázás és a csíranövény fejlődése során
- A kortiko-kortikális kapcsolatok előrejelezhetősége az emlősök agyában
Ökológiai niche* szélesség és átfedés Romániai galagonyafajok és ezek természetes hibrid eredetű kijfajai között
(*niche – ejtsd nis, = ökológiai fülke)
A hibridizáció és az ezt követő génáramlás közismert jelenség a galagonyák között, és bár számos hibrid eredetű kisfaj elterjedt és gyakori, a keveredést befolyásoló ökológiai tényezők viszonylag kevésbé ismertek. Vizsgálatunkban ökológiai niche-ük és környezeti igényeik szempontjából hasonlítjuk össze a Romániában is őshonos, fontosabb Európai galagonyafajokat és ezek hibridjeit. Hipotézisünk szerint a gyakoribb hibridek szélesebb ökológiai niche-el, azaz tágabb környezeti tűrőképességgel rendelkeznek, ami többféle élőhely benépesítését lehetővé teszi, különös képpen az erdei és gyepi galagonya hibridek esetében. Terepi kutatásaink azt igazolták, hogy a legtöbb hibrid eredetű kisfaj ritka szülőfajaihoz viszonyítva, kivéve az egybibés (Crataegus monogyna Jacq.) és a rózsaképű galagonya (Crataegus rhipidophylla Gand.) hibridje (C. × subsphaerica Gand.), ami tömeges és széles körben elterjedt, a keveredési zónán kívül is, és gyakoribb, mint a szülőfajok bármelyike. Eredményeink alapján úgy tünik, hogy a vizsgált taxonok elterjedését / előfordulását elsősorban a fény vagy árnyékosság intenzitása és klimatikus faktorok befolyásolják (a téli minimum hőmérséklet, és a tavaszi vízmérleg), míg növényközösségek szempontjából generalisták, és inkább nagyobb vegetáció egységekhez kötődnek (lombhullató gyertyános tölgyesek és száraz tölgyesek vagy gyepek) mint társulásokhoz. Továbbá, a legtöbb hibrid niche szélessége valamelyik szülőfajéhoz hasonlított, és a ritka hibrideknek is meglepően széles niche-ük volt, ami arra utal, hogy a különféle hibrid eredetű kisfajok gyakoriságát inkább a szülőfajok virágzásában való átfedés mértéke és a mag hosszutávú terjedési hatékonysága befolyásolja pozitívan, mintsem a környezet szelekciós nyomása. A hibridek környezeti igényeinek köztessége a két szülőfajhoz viszonyítva nem volt annyira kihangsúlyozott, mint számítottuk, feltételezhetően az erős, tobbnyire egyirányú génáramlás végett, amelynek köszönhetően a hibridek inkább az egyik szülőfajukra hasonlítanak jobban, úgy ökológiailag mint morfológiailag.
A tanulmány adatai:
Szerző: Kuhn Thomas, Ruprecht Eszter
Forrás: Preslia (ISSN: 0032-7786), 2023. Volume: 95, Issue: 4, Pages: 447-474.
(*niche – ejtsd nis, = ökológiai fülke)
A hibridizáció és az ezt követő génáramlás közismert jelenség a galagonyák között, és bár számos hibrid eredetű kisfaj elterjedt és gyakori, a keveredést befolyásoló ökológiai tényezők viszonylag kevésbé ismertek. Vizsgálatunkban ökológiai niche-ük és környezeti igényeik szempontjából hasonlítjuk össze a Romániában is őshonos, fontosabb Európai galagonyafajokat és ezek hibridjeit. Hipotézisünk szerint a gyakoribb hibridek szélesebb ökológiai niche-el, azaz tágabb környezeti tűrőképességgel rendelkeznek, ami többféle élőhely benépesítését lehetővé teszi, különös képpen az erdei és gyepi galagonya hibridek esetében. Terepi kutatásaink azt igazolták, hogy a legtöbb hibrid eredetű kisfaj ritka szülőfajaihoz viszonyítva, kivéve az egybibés (Crataegus monogyna Jacq.) és a rózsaképű galagonya (Crataegus rhipidophylla Gand.) hibridje (C. × subsphaerica Gand.), ami tömeges és széles körben elterjedt, a keveredési zónán kívül is, és gyakoribb, mint a szülőfajok bármelyike. Eredményeink alapján úgy tünik, hogy a vizsgált taxonok elterjedését / előfordulását elsősorban a fény vagy árnyékosság intenzitása és klimatikus faktorok befolyásolják (a téli minimum hőmérséklet, és a tavaszi vízmérleg), míg növényközösségek szempontjából generalisták, és inkább nagyobb vegetáció egységekhez kötődnek (lombhullató gyertyános tölgyesek és száraz tölgyesek vagy gyepek) mint társulásokhoz. Továbbá, a legtöbb hibrid niche szélessége valamelyik szülőfajéhoz hasonlított, és a ritka hibrideknek is meglepően széles niche-ük volt, ami arra utal, hogy a különféle hibrid eredetű kisfajok gyakoriságát inkább a szülőfajok virágzásában való átfedés mértéke és a mag hosszutávú terjedési hatékonysága befolyásolja pozitívan, mintsem a környezet szelekciós nyomása. A hibridek környezeti igényeinek köztessége a két szülőfajhoz viszonyítva nem volt annyira kihangsúlyozott, mint számítottuk, feltételezhetően az erős, tobbnyire egyirányú génáramlás végett, amelynek köszönhetően a hibridek inkább az egyik szülőfajukra hasonlítanak jobban, úgy ökológiailag mint morfológiailag.
A tanulmány adatai:
Szerző: Kuhn Thomas, Ruprecht Eszter
Forrás: Preslia (ISSN: 0032-7786), 2023. Volume: 95, Issue: 4, Pages: 447-474.