Pálfy Mór nyomdokain

Pálfy Mór nyomdokain

Pálfy Mór nyomdokain

- konferencia és szakmai kirándulás -

2021. október 23. szombat

Kolozsvár–Verespatak–Bágyon

 

A rendezvény célja feleleveníteni Aranyosszék leghíresebb természettudósának, Pálfy Mór (1871–1930) geológusnak, az MTA levelező tagjának az érdemeit születése 150. jubileumi évfordulója alkalmából, és szülőföldjén köztudatba vinni személyiségét, tudományos érdemeit, emberi nagyságát. További nem-titkolt célunk lehetőséget biztosítani az Aranyos-vidéki magyar értelmiség találkozására közösségi érzete ápolása érdekében, valamint a tudománynépszerűsítő jellegű ismereterjesztés az Erdélyi-szigethegység ásványi nyersanyag forrásai kapcsán. Egyúttal az erdélyi magyar geológus közösségnek, a szakma széles köre képviselőinek is keretet szeretnénk teremteni, hogy leróják tiszteletüket az erdélyi földtan e kiválóságának emléke előtt, és szakmai fórumot/vitát tarthassunk Pálfy Mór munkásságának ma is időszerű ércgenetikai és gazdaság földtani eredményeiről. Kiemelt célunk, hogy a szakmai kiránduláson keresztül az egyetemi diákokat és fiatal geológusokat is bevonjunk a programba, ezáltal lehetőséget teremtve a geológus/érckutató szakmához elengedhetetlen terepi/gyakorlati megfigyelésekhez, amelyek az elmúlt években a vírusjárvány hatásai miatt háttérbe szorultak a tanrendi feladatok között.

 

Részletes program:

8.00–16.00: szakmai kirándulás Verespatakra – ércgenetikai és gazdaság földtani szempontok időszerűsége 100 évvel Pálfy munkássága után. A szakmai kirándulás vezetői: Dr. Márton István és Dr. Gál Ágnes; indulás Kolozsvárról, érkezés Bágyonba, majd az emlékülés után visszaút Kolozsvárra.

16.30–17.00: Pálfy Mór emléktábla felavatása Bágyonban a Kultúrház előtt. Rövid köszöntőt mondanak a szervező intézmények képviselői: Marginean János (Várfalva község polgármestere), dr. Márton István (Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földtani szakbizottsága), dr. Keszeg Vilmos (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr. Silye Lóránd (Koch Antal Földtani Társáság).

17.00–19.30: Tudománynépszerűsítő emlékülés a bágyoni Kultúrházban Pálfy Mór születésnek 150. éves jubileumára. A következő előadásokra kerül sor:

- Dr. Pálfy Anna: Új kutatási eredmények Pálfy Mór életrajzi adatai és életútja kapcsán

- Fekete Béla: Aranyosszék, Bágyon – Rög alatt és a rög felett

- Wanek Ferenc: Pálfy Mór élete és szakmai pályája

- Andrási György: Pálfy Mór és aranyosszéki kortársai

- Dr. Márton István: Pálfy Mór 100 éves ércföldtani modelljének időszerűsége: a freatomagmás breccsák szerepe az elmúlt évek délkelet-európai érckutatási felfedezései kapcsán

 

 

PÁLFY Mór (Bágyon, 1871. szeptember 21. – Budapest, 1930. augusztus 16.) az Erdélyben (Aranyosszéken) született magyar geológusok egyik legnagyobbika születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.

Középiskoláit Tordán kezdte, majd Kolozsvárott, az Unitárius Gimnáziumban végezte be. 1890-ben érettségizett, majd beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karára. Itt Koch Antal (1843–1927) professzor hatására, érdeklődése véglegesen a földtan felé fordult. Már másodéves egyetemi hallgatóként ösztöndíjas gyakornok lett. Diákévei alatt két tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1894-től KOCH mellett egy évig volt Kolozsvárott tanársegéd, ugyanis tanárát – mikor azt a Budapesti Tudományegyetemre meghívták – követve a fővárosba költözött, ahol a Magyar Királyi Földtani Intézet segédgeológusi állását pályázta meg.

Budapesti évei alatt nem szerény karriert futott be. Az Intézet keretében 1908-ban már osztály-főgeológus, sőt egy kényes korban, a Tanácsköztársaság idején, őt nevezték ki az Intézet igazgatójának.

A Földtani Társulat keretében is aktívan tevékenykedett, 1904-től első titkárnak (Koch Antal elnök mellett), 1916-tól másodelnöknek, majd 1920-ban elnöknek választotta meg a közgyűlés. Hosszú időn át a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is választmányi tagja volt. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban tagjai közé választotta. Székfoglalóját, amelyet Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben címmel tartotta, igen nagyra értékelték kortársai. Tudományos hagyatéka ma is élő irodalmi forrásanyag. Több mint 70 szakdolgozatának legnagyobb része erdélyi vonatkozású, ezen belül is elsősorban az Erdélyi-szigethegység földtana képezte leginkább tanulmányainak tárgyát; kisebb mértékben, de vannak a Keleti-Kárpátok geológiájára és az Erdélyi-medence szerkezetére vonatkozó írásai is.

 

A rendezvényen a részvétel nyitott és ingyenes minden érdeklődő számára, de a járványügyi szabályok miatt kérjük jelentkezzenek a következő felületen: https://forms.gle/4TymCgYigHj1Ym5MA. Érdeklődni: office@foldtan.ro vagy a +40 744 644 894 (Gál Ágnes) és +40 740 314 927 (Márton István) telefonszámokon.

 

Pálfy Mór nyomdokain

Pálfy Mór nyomdokain

- konferencia és szakmai kirándulás -

2021. október 23. szombat

Kolozsvár–Verespatak–Bágyon

 

A rendezvény célja feleleveníteni Aranyosszék leghíresebb természettudósának, Pálfy Mór (1871–1930) geológusnak, az MTA levelező tagjának az érdemeit születése 150. jubileumi évfordulója alkalmából, és szülőföldjén köztudatba vinni személyiségét, tudományos érdemeit, emberi nagyságát. További nem-titkolt célunk lehetőséget biztosítani az Aranyos-vidéki magyar értelmiség találkozására közösségi érzete ápolása érdekében, valamint a tudománynépszerűsítő jellegű ismereterjesztés az Erdélyi-szigethegység ásványi nyersanyag forrásai kapcsán. Egyúttal az erdélyi magyar geológus közösségnek, a szakma széles köre képviselőinek is keretet szeretnénk teremteni, hogy leróják tiszteletüket az erdélyi földtan e kiválóságának emléke előtt, és szakmai fórumot/vitát tarthassunk Pálfy Mór munkásságának ma is időszerű ércgenetikai és gazdaság földtani eredményeiről. Kiemelt célunk, hogy a szakmai kiránduláson keresztül az egyetemi diákokat és fiatal geológusokat is bevonjunk a programba, ezáltal lehetőséget teremtve a geológus/érckutató szakmához elengedhetetlen terepi/gyakorlati megfigyelésekhez, amelyek az elmúlt években a vírusjárvány hatásai miatt háttérbe szorultak a tanrendi feladatok között.

 

Részletes program:

8.00–16.00: szakmai kirándulás Verespatakra – ércgenetikai és gazdaság földtani szempontok időszerűsége 100 évvel Pálfy munkássága után. A szakmai kirándulás vezetői: Dr. Márton István és Dr. Gál Ágnes; indulás Kolozsvárról, érkezés Bágyonba, majd az emlékülés után visszaút Kolozsvárra.

16.30–17.00: Pálfy Mór emléktábla felavatása Bágyonban a Kultúrház előtt. Rövid köszöntőt mondanak a szervező intézmények képviselői: Marginean János (Várfalva község polgármestere), dr. Márton István (Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földtani szakbizottsága), dr. Keszeg Vilmos (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr. Silye Lóránd (Koch Antal Földtani Társáság).

17.00–19.30: Tudománynépszerűsítő emlékülés a bágyoni Kultúrházban Pálfy Mór születésnek 150. éves jubileumára. A következő előadásokra kerül sor:

- Dr. Pálfy Anna: Új kutatási eredmények Pálfy Mór életrajzi adatai és életútja kapcsán

- Fekete Béla: Aranyosszék, Bágyon – Rög alatt és a rög felett

- Wanek Ferenc: Pálfy Mór élete és szakmai pályája

- Andrási György: Pálfy Mór és aranyosszéki kortársai

- Dr. Márton István: Pálfy Mór 100 éves ércföldtani modelljének időszerűsége: a freatomagmás breccsák szerepe az elmúlt évek délkelet-európai érckutatási felfedezései kapcsán

 

 

PÁLFY Mór (Bágyon, 1871. szeptember 21. – Budapest, 1930. augusztus 16.) az Erdélyben (Aranyosszéken) született magyar geológusok egyik legnagyobbika születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.

Középiskoláit Tordán kezdte, majd Kolozsvárott, az Unitárius Gimnáziumban végezte be. 1890-ben érettségizett, majd beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karára. Itt Koch Antal (1843–1927) professzor hatására, érdeklődése véglegesen a földtan felé fordult. Már másodéves egyetemi hallgatóként ösztöndíjas gyakornok lett. Diákévei alatt két tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1894-től KOCH mellett egy évig volt Kolozsvárott tanársegéd, ugyanis tanárát – mikor azt a Budapesti Tudományegyetemre meghívták – követve a fővárosba költözött, ahol a Magyar Királyi Földtani Intézet segédgeológusi állását pályázta meg.

Budapesti évei alatt nem szerény karriert futott be. Az Intézet keretében 1908-ban már osztály-főgeológus, sőt egy kényes korban, a Tanácsköztársaság idején, őt nevezték ki az Intézet igazgatójának.

A Földtani Társulat keretében is aktívan tevékenykedett, 1904-től első titkárnak (Koch Antal elnök mellett), 1916-tól másodelnöknek, majd 1920-ban elnöknek választotta meg a közgyűlés. Hosszú időn át a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is választmányi tagja volt. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban tagjai közé választotta. Székfoglalóját, amelyet Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben címmel tartotta, igen nagyra értékelték kortársai. Tudományos hagyatéka ma is élő irodalmi forrásanyag. Több mint 70 szakdolgozatának legnagyobb része erdélyi vonatkozású, ezen belül is elsősorban az Erdélyi-szigethegység földtana képezte leginkább tanulmányainak tárgyát; kisebb mértékben, de vannak a Keleti-Kárpátok geológiájára és az Erdélyi-medence szerkezetére vonatkozó írásai is.

 

A rendezvényen a részvétel nyitott és ingyenes minden érdeklődő számára, de a járványügyi szabályok miatt kérjük jelentkezzenek a következő felületen: https://forms.gle/4TymCgYigHj1Ym5MA. Érdeklődni: office@foldtan.ro vagy a +40 744 644 894 (Gál Ágnes) és +40 740 314 927 (Márton István) telefonszámokon.