A KAB hírei

Péntek János akadémikust köszöntötték a KAB testületi ülésén

Péntek János akadémikust köszöntötték a KAB testületi ülésén

A KAB 2016. évi testületi ülése keretében a testület nevében Pozsony Ferenc akadémikus mondott köszöntőbeszédet Péntek János, a KAB alapítója és korábbi elnöke 75. születésnapja alkalmából. A méltató beszédet alább olvashatják.

 

PÉNTEK JÁNOS 75 éves

Körösfő, 1941.július 7.

A mai napon dr. Péntek Jánost, a tudós nyelvészt, egyetemi professzort, intézményalapítót köszöntjük, ünnepeljük 75. születésnapja alkalmából.

Amikor Salat Levente, a KAB elnöke, felkért e köszöntő megtartására, a lelkészekhez hasonlóan, kerestem egy olyan igét, amelyre felépíthetem rövid beszédemet. Péntek János számos kiváló kötete és tanulmánya közül én egy 1997-ben, az Ethnographiában megjelent Kert, gyepü, határ című tanulmányát vettem újra kézbe, melyben a szerző a különböző terek, térelválasztó elemek, átjárók gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténeti vonatkozásait elemezte erdélyi és moldvai példák alapján.

Péntek János 1941. július 7-én a kalotaszegi Körösfőn született, ahonnan a Sebes-Körös vize Nagyvárad felé csörgedez, így nem is véletlen, hogy 1959-ben ott érettségizett. Életét, érték- és világrendjét alapvetően meghatározta kalotaszegi szülőföldje, de szellemi kibontakozása már a történeti Erdély határain túl, Bihar megye polgárosult urbánus központjában valósult meg. Egyetemi tanulmányait 1964-ben a magyar nyelv és irodalom szakon végezte Kolozsvárt, ahol Kalotaszeg, Szilágyság és Mezőség találkozik, melynek szerdai piacán évszázadok óta kicserélik anyagi és szellemi javaikat a különböző tájakról érkezők, magyarok, románok és cigányok.

Családi élete térben később egy Székelyföld keleti peremterületén fekvő községhez, Ozsdolához kapcsolódott, ahol alkalma volt megismerni egy nyelvi-, felekezeti-, etnikai határ menti település nyelvhasználatának metaforikus, mentális és társadalmi vonatkozásait. Életét más határok, makrotársadalmi és politikai fordulók is alapvetően befolyásolták. Péntek János az 1940-es eseményeket követő évben született, éppen ezért nem tartjuk véletlennek, hogy egész lényét a derű jellemezte. A kicsi magyar világot követő gyökeres hatalomváltás és politikai fordulat, a sztálini típusú szocialista diktatúra berendezkedése, az 1956-os magyarországi és kolozsvári megtorlássorozat, az erőszakos egyetemegyesítés, az 1968-as politikai lazítás, az 1971-et kísérő kultúrforradalom, majd az 1989-as decemberi forradalom alapvetően meghatározta, de nem rendítette meg egyetemi, szakmai, tudományos és személyes életét.

A határok alapvetően meghatározták tudományos és oktatói tevékenységét is. Habár nyelvészként indult Márton Gyula szárnyai alatt, csakhamar belátta, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet élesen szétválasztani. Évtizedeken át rendszere egyetemi előadásokat tartott a bölcsészkaron néprajzból, szakmai- és terepgyakorlatokat, államvizsga-dolgozatokat vezetett, közben kinevelt nemcsak egy új nyelvész, hanem néprajzos nemzedéket is. Péntek János folyamatosan otthon érezte önmagát a néprajztudományban is, melynek intézményesülését tudatosan megtervezte és megszervezte, személyesen jelentős mértékben elősegítette.

1990-ben kezdeményezte, majd rendre felépítette a kolozsvári néprajzi oktatás teljes rendszerét, annak alap-, mesteri- és doktori szintjét. Messzemenően támogatta a Kriza János Néprajzi Társaság megalakítását, dokumentációs központjának megvalósítását, melynek tevékenységét állandóan szemmel követte, szakmai tudásával, tekintélyével és presztízsével folyamatosan elősegítette.

Az 1960-as évektől kezdődően előbb etnolingvisztikai és dialektológiai kérdésekkel, majd román - magyar nyelvi kapcsolatokkal, az 1970-es évektől pedig etnobotanikai kutatásokkal foglalkozott. A rendszerváltozás után a kétnyelvűség kérdéseit elemezte a Kárpát-medencében, közben nyelvstratégiai, tervezési programokat vezetett, nagy hangsúlyt fektetett a hazai oktatás nyelvi és intézményi működéseinek kérdéseire is.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnökeként, a KAB alapító vezetőjeként folyamatosan kapcsolatot, átjárást, párbeszédet biztosított a hazai és a magyarországi akadémiai, nyelvészeti, néprajzi és oktatási intézmények között. Szívéhez nagyon közel áll a Nyilas Misi tehetségápoló alapítvány, melyet elsősorban a kivételesebb képességekkel megáldott iskoláskorú gyermekek támogatására és felzárkóztatására hozott létre, melynek keretében megvalósította és biztosította a különböző nemzedékek közötti őszinte kapcsolatot és párbeszédet.

Péntek János egyetemi professzor, akadémikus 75 éves. Péntek János még csak 75 éves. Kívánjuk, hogy ez az alkalom ne okozzon éles fordulatot, határt eddigi tudományos és oktatói életében. Jó egészséget, hosszú-hosszú életet, újabb szakmai eredményeket kívánunk neki.

 

Pozsony Ferenc

Péntek János akadémikust köszöntötték a KAB testületi ülésén

A KAB 2016. évi testületi ülése keretében a testület nevében Pozsony Ferenc akadémikus mondott köszöntőbeszédet Péntek János, a KAB alapítója és korábbi elnöke 75. születésnapja alkalmából. A méltató beszédet alább olvashatják.

 

PÉNTEK JÁNOS 75 éves

Körösfő, 1941.július 7.

A mai napon dr. Péntek Jánost, a tudós nyelvészt, egyetemi professzort, intézményalapítót köszöntjük, ünnepeljük 75. születésnapja alkalmából.

Amikor Salat Levente, a KAB elnöke, felkért e köszöntő megtartására, a lelkészekhez hasonlóan, kerestem egy olyan igét, amelyre felépíthetem rövid beszédemet. Péntek János számos kiváló kötete és tanulmánya közül én egy 1997-ben, az Ethnographiában megjelent Kert, gyepü, határ című tanulmányát vettem újra kézbe, melyben a szerző a különböző terek, térelválasztó elemek, átjárók gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténeti vonatkozásait elemezte erdélyi és moldvai példák alapján.

Péntek János 1941. július 7-én a kalotaszegi Körösfőn született, ahonnan a Sebes-Körös vize Nagyvárad felé csörgedez, így nem is véletlen, hogy 1959-ben ott érettségizett. Életét, érték- és világrendjét alapvetően meghatározta kalotaszegi szülőföldje, de szellemi kibontakozása már a történeti Erdély határain túl, Bihar megye polgárosult urbánus központjában valósult meg. Egyetemi tanulmányait 1964-ben a magyar nyelv és irodalom szakon végezte Kolozsvárt, ahol Kalotaszeg, Szilágyság és Mezőség találkozik, melynek szerdai piacán évszázadok óta kicserélik anyagi és szellemi javaikat a különböző tájakról érkezők, magyarok, románok és cigányok.

Családi élete térben később egy Székelyföld keleti peremterületén fekvő községhez, Ozsdolához kapcsolódott, ahol alkalma volt megismerni egy nyelvi-, felekezeti-, etnikai határ menti település nyelvhasználatának metaforikus, mentális és társadalmi vonatkozásait. Életét más határok, makrotársadalmi és politikai fordulók is alapvetően befolyásolták. Péntek János az 1940-es eseményeket követő évben született, éppen ezért nem tartjuk véletlennek, hogy egész lényét a derű jellemezte. A kicsi magyar világot követő gyökeres hatalomváltás és politikai fordulat, a sztálini típusú szocialista diktatúra berendezkedése, az 1956-os magyarországi és kolozsvári megtorlássorozat, az erőszakos egyetemegyesítés, az 1968-as politikai lazítás, az 1971-et kísérő kultúrforradalom, majd az 1989-as decemberi forradalom alapvetően meghatározta, de nem rendítette meg egyetemi, szakmai, tudományos és személyes életét.

A határok alapvetően meghatározták tudományos és oktatói tevékenységét is. Habár nyelvészként indult Márton Gyula szárnyai alatt, csakhamar belátta, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet élesen szétválasztani. Évtizedeken át rendszere egyetemi előadásokat tartott a bölcsészkaron néprajzból, szakmai- és terepgyakorlatokat, államvizsga-dolgozatokat vezetett, közben kinevelt nemcsak egy új nyelvész, hanem néprajzos nemzedéket is. Péntek János folyamatosan otthon érezte önmagát a néprajztudományban is, melynek intézményesülését tudatosan megtervezte és megszervezte, személyesen jelentős mértékben elősegítette.

1990-ben kezdeményezte, majd rendre felépítette a kolozsvári néprajzi oktatás teljes rendszerét, annak alap-, mesteri- és doktori szintjét. Messzemenően támogatta a Kriza János Néprajzi Társaság megalakítását, dokumentációs központjának megvalósítását, melynek tevékenységét állandóan szemmel követte, szakmai tudásával, tekintélyével és presztízsével folyamatosan elősegítette.

Az 1960-as évektől kezdődően előbb etnolingvisztikai és dialektológiai kérdésekkel, majd román - magyar nyelvi kapcsolatokkal, az 1970-es évektől pedig etnobotanikai kutatásokkal foglalkozott. A rendszerváltozás után a kétnyelvűség kérdéseit elemezte a Kárpát-medencében, közben nyelvstratégiai, tervezési programokat vezetett, nagy hangsúlyt fektetett a hazai oktatás nyelvi és intézményi működéseinek kérdéseire is.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnökeként, a KAB alapító vezetőjeként folyamatosan kapcsolatot, átjárást, párbeszédet biztosított a hazai és a magyarországi akadémiai, nyelvészeti, néprajzi és oktatási intézmények között. Szívéhez nagyon közel áll a Nyilas Misi tehetségápoló alapítvány, melyet elsősorban a kivételesebb képességekkel megáldott iskoláskorú gyermekek támogatására és felzárkóztatására hozott létre, melynek keretében megvalósította és biztosította a különböző nemzedékek közötti őszinte kapcsolatot és párbeszédet.

Péntek János egyetemi professzor, akadémikus 75 éves. Péntek János még csak 75 éves. Kívánjuk, hogy ez az alkalom ne okozzon éles fordulatot, határt eddigi tudományos és oktatói életében. Jó egészséget, hosszú-hosszú életet, újabb szakmai eredményeket kívánunk neki.

 

Pozsony Ferenc