A tanulmány a romániai regionális gazdasági és társadalmi fejlődés egyenlőtlenségeiből kiindulva a kulturális értékorientációk dimenzióiban mérhető regionális különbségeket tanulmányozza, a Hofstede-féle értékek és az általánosított bizalom alapján. A kérdést mind területi mind egyéni szintű adatok alapján vizsgáltuk.

A kutatás a Kutatási és Innovációs Minisztérium (PN-III-P4-P4-ID-PCCF-2016-0084) projekt keretében készült interdiszciplináris, Románia régióira is reprezentatív, 3025 fős mintán készült kérdőíves felmérésre épült. A kutatómunka különböző fázisaiban a szerzőkön kívül részt vettek még Török Ibolya, Temérdek-Ivan Kinga, és mások.

Azt is megnéztük, hogy ezen értékprofilok mennyire befolyásolják/magyarázzák az egyéni szubjektív anyagi-jövedelemi helyzetet, és itt olyan kulturális mutatók szerepét teszteljük, mint az általános bizalom, a bizonytalanságkerülés és a hatalmi távolság. Módszertani szempontból a tanulmány két- és többváltozós statisztikai elemzéseket használ (főkomponens-elemzés, indexképzés, lineáris regresszió).

A vizsgálati régiókat egy klaszterelemzés alapján létrehozott, több mint 20 társadalmi és gazdasági fejlettséget mérő változó alapján alakítottuk ki, a kutatómunka egy korábbi fázisában, az Veres-Benedek-Török féle ún. PEESH fejlettségi index (2022) alapján.

Az eredmények alapján, azok az egyének, akik jobban bíznak az emberekben és nagyobb kezdeményezőkészséggel rendelkeznek a kockázatos helyzetekben, valószínűleg magasabb anyagi jövedelmi helyzetet érnek el, de magasabb iskolai végzettség nélkül ezek az erőfeszítések szerényebb eredményeket hoznak. Regionális szinten a magas iskolai végzettségű lakosság aránya jelentősen befolyásolja a regionális fejlődést Romániában, de a regionális fejlettségbeli különbségek nem vezethetők vissza az iskolai végzettségbeli különbségekre. Így ezek a kulturális értékek és a bizalom szintje, amelyeket ebben a kutatásban azonosítottunk, bizonyos mértékig magyarázatot adnak mind a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemére, mind annak szintjére.

Továbbá, a kutatás eredményei azt mutatták, hogy Erdély regionális klasztereiben, tágabb értelemben véve, a hosszú távú orientáció és az általánosított bizalom indexek értékei magasabbak és számottevően eltérnek az ország többi részétől, bár a főváros, Bukarest helyzete is eltér az ország többi részétől. A hatalmi távolság indexek (hatalomhoz való viszonyulás) számottevő különbségeket mutatnak a különböző regionális térségek között.

Bizonyos kulturális dimenziók, mint például a hatalmi távolság és az általánosított bizalom, egyértelműen elhatárolhatók a Kárpátokon belüli és a Kárpátokon kívüli országrészek eltérő történelmi gyökerei szerint. Pontosabban, az újkori történelmi időszaktól kezdve Erdély, Bánság és Partium térségében, amelyek a fejlettebb területek megyéinek többségét is magában foglalják, az osztrák, majd az osztrák-magyar politikai hagyomány és közigazgatási kultúra hatott, míg az ország déli és keleti részein az oszmán-török birodalmi hatások érvényesültek. Így a hatalmi távolság, a hatalomtól való félelem és az általános bizalom közötti különbségeknek logikus történelmi magyarázatai lehetnek, ahogyan azt Olaszország esetében is leírta Putnam (1993). Természetesen, az utóbbi 100 évben az ország különböző nagyrégiói között a kulturális értékek, habitusok különbségei csökkentek, ezért az eltérések nem annyira markánsak, vagy nem minden vonatkozásban mutathatók ki.

A tanulmány adatai:

Regional development differences and cultural value patterns: The Romanian case

Szerzők: Benedek József, Veres Valér

Forrás: Regional Statistics (ISSN: 2063-9538), 2023.