S. Varga Pál előadása

Esemény időpontja:

  • 2023-04-25 18:00:00
S. Varga Pál előadása

Előadó: S. Varga Pál Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke

Dátum: 2023. április 25., 18.00

Előadás címe: Eritis sicut deus. Az istenülés romantikus programjának kritikája Az ember tragédiájában

Rezümé:

Madách a közismert bibliai toposzból indul ki, amikor álombeli útjára indítja az első emberpárt: Ádám és Éva megízleli a tudás fájának gyümölcsét, de az örök élet fájáról nem szakíthat. A Tragédia Ádámját ugyanakkor elbűvöli az „olyanokká lesztek, mint Isten” ígérete: Istent utánozva teremteni akar – történelmi útján minden csalódása ellenére a tökéletes társadalom létrehozására törekszik –, s nem vesz tudomást arról, hogy véges idő áll rendelkezésére. Ha Ádám élete és sorsa jelképes kölcsönhatásban van a történelem emberének életével és sorsával, paradox istenülési vágya is visszatükröződik a történelmi ember pályafutásában. Míg Ádámmal együtt az emberiség (minden gyarlósága ellenére is) egyre gyarapszik tudásban, a fejlődés tetőpontján álló tudós a Falanszterben – akinek a földi élet fizikai és időbeli korlátainak leküzdése volna a feladata – tudását arra használja, hogy (Istent utánozva) életet teremtsen. Ádámot és a történeti embert egyaránt a lét végessége győzi le – sorsukat az istenülés vágya pecsételi meg.

Catlakozás: Link

 
A KAB Instagram oldala: Instagram link 
 
 
*
 
A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammatica, dialectica, rhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmetica, geometria, musica, astronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.
 
*
S. Varga Pál előadása

Előadó: S. Varga Pál Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke

Dátum: 2023. április 25., 18.00

Előadás címe: Eritis sicut deus. Az istenülés romantikus programjának kritikája Az ember tragédiájában

Rezümé:

Madách a közismert bibliai toposzból indul ki, amikor álombeli útjára indítja az első emberpárt: Ádám és Éva megízleli a tudás fájának gyümölcsét, de az örök élet fájáról nem szakíthat. A Tragédia Ádámját ugyanakkor elbűvöli az „olyanokká lesztek, mint Isten” ígérete: Istent utánozva teremteni akar – történelmi útján minden csalódása ellenére a tökéletes társadalom létrehozására törekszik –, s nem vesz tudomást arról, hogy véges idő áll rendelkezésére. Ha Ádám élete és sorsa jelképes kölcsönhatásban van a történelem emberének életével és sorsával, paradox istenülési vágya is visszatükröződik a történelmi ember pályafutásában. Míg Ádámmal együtt az emberiség (minden gyarlósága ellenére is) egyre gyarapszik tudásban, a fejlődés tetőpontján álló tudós a Falanszterben – akinek a földi élet fizikai és időbeli korlátainak leküzdése volna a feladata – tudását arra használja, hogy (Istent utánozva) életet teremtsen. Ádámot és a történeti embert egyaránt a lét végessége győzi le – sorsukat az istenülés vágya pecsételi meg.

Catlakozás: Link

 
A KAB Instagram oldala: Instagram link 
 
 
*
 
A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammatica, dialectica, rhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmetica, geometria, musica, astronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.
 
*