A KAB hírei

Sajtóvisszhang

Sajtóvisszhang

Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartották péntek délután a Magyar Tudomány ünnepét, amelynek ez alkalommal a romániai magyar közoktatás és pedagógusképzés volt a témája. A kétnapos rendezványsorozat keretében átadták a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának a díjait is.

A díjátadó ünnepségnek a Bolyai János Tudomány és Technika Háza adott helyet, ahol jelen volt Németh Tamás, az MTA főtitkára is, aki beszélt többek közt a román akadémiával ápolt kapcsolatról is, valamint arról, hogy mennyire fontosak a személyes kapcsolatok, akár egy-egy tudományos konferencia megszervezésében is.

Erdélyben a Magyar Tudományos Akadémia külhoni bizottságaként létrejött Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) öt éves, ennek a történetéről, előzményeiről Péntek János elnök beszélt. Kitért arra is, hogy a tudomány ünnepéhez Marosvásárhelynek is sok köze van, hiszen 1823. november 3-án kelt Bolyai János nevezetes levele, amelyben az új, más világ megteremtését jelentette be édesapjának, Bolyai Farkasnak.

De az Akadémia születése sem esik túl távol Marosvásárhelytől – folytatta a visszatekintést Péntek János. Hiszen Budapesten is van egy Teleki könyvtár. Az Akadémia könyvtára ugyanis gróf Teleki József  30 ezer kötetes könyvtárából alakult ki. Az ő édesapja viszont Marosvásárhelyen kezdte iskoláit. Teleki József 25 éven át elnöke volt az Akadémiának.  De gróf Teleki József pályája sok  mindennel összefügg. 1842-48-ban Erdély kormányzója is volt. Annak, hogy november 13-a a Magyar nyelv napja szintén összefügg Telekivel, aki az 1843. évi közgyűlésen nagy előadást tartott, amelyben előkészítette a nyelvvel kapcsolatos 1844-es évi törvény megszületését. A 1843-as évi közgyűlésen a nyelv, a nemzet és a tudomány összekapcsolását hangsúlyozta, ami a reformkornak nagyon jelentős folyamata volt. A 1844-es törvény pedig hivatalossá tette a magyar nyelvet.

A XIX. század folyamán folyamatos volt a nyelv és a tudomány felemelkedése. A XX. században a történelem alakulásának következtében ez szétesett. Ami az utóbbi 20 évben történt, azzal azt próbálják egyesíteni, ami korábban szétesett – mutatott rá a KAB elnöke. Ezért is született meg a határozat 2007-ben, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának Erdélyben területi bizottság jöjjön létre. A KAB Kolzosváron működik, de több helyen vannak szakbizottságai, amelyek nem egymással párhuzamosan, hanem egymást kiegészítve működnek. Marosvásárhelyen négy szakbizottság létezik.

A díjak átadását megelőzően Péntek János elmondta, első pillanattól kezdve fontos lett volna, hogy a területi bizottság évente díjakat adományozzon, ösztönözve a tudományos tevékenységet. Ennek két legfontosabb feltétele: legyenek arra érdemes személyek és olyan teljesítmények, amelyeket lehet díjazni. Illetve a másik feltétele, hogy ez ne csak egy papír legyen, hanem legyen pénz is mögötte, hogy a díjazott érezze az értékelésnek ezt a vonatkozását is.

Ettől az esztendőtől, miután a közgyűlés megszavazta a szabályzatát, a KAB minden évben négy díjat ad: két fiatal kutatói díjat 35 éven aluliaknak, egyet a társadalomtudományokban és egyet a természettudományokban. A harmadik díjat Tudomány Erdélyben Mester díjnak nevezték el és olyan kutató kapja, aki már hosszú évtizedes tudományos tevékenységgel rendelkezik. A negyedik a tudományközvetítés, népszerűsítés díja, amit szerkesztőségeknek, újságíróknak, folyóiratoknak, kiadóknak lehet adományozni.

A fiatal kutatóknak járó díjat a társadalomtudományokban elért eredményeiért Németh Boglárka Noémi nyelvészt tüntették ki. A laudációt Kovács András művészettörténész, egyetemi docens olvasta fel. A természettudomány kategóriában Baricz árpád matematikust díjazták, akit Kolumbán József egyetemi professzor méltatott.

A Tudomány Erdélyi Mestere díját Szilágyi N. Sándor kapta, a tudomány népszerűsítéséért a Korunk folyóiratot díjazták, a díjat Kántor Lajos vette át.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/5211-dijakat-adtak-a-magyar-tudomany-unnepen

Fotó: Antal Erika, új Magyar Szó


Sajtóvisszhang

Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartották péntek délután a Magyar Tudomány ünnepét, amelynek ez alkalommal a romániai magyar közoktatás és pedagógusképzés volt a témája. A kétnapos rendezványsorozat keretében átadták a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának a díjait is.

A díjátadó ünnepségnek a Bolyai János Tudomány és Technika Háza adott helyet, ahol jelen volt Németh Tamás, az MTA főtitkára is, aki beszélt többek közt a román akadémiával ápolt kapcsolatról is, valamint arról, hogy mennyire fontosak a személyes kapcsolatok, akár egy-egy tudományos konferencia megszervezésében is.

Erdélyben a Magyar Tudományos Akadémia külhoni bizottságaként létrejött Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) öt éves, ennek a történetéről, előzményeiről Péntek János elnök beszélt. Kitért arra is, hogy a tudomány ünnepéhez Marosvásárhelynek is sok köze van, hiszen 1823. november 3-án kelt Bolyai János nevezetes levele, amelyben az új, más világ megteremtését jelentette be édesapjának, Bolyai Farkasnak.

De az Akadémia születése sem esik túl távol Marosvásárhelytől – folytatta a visszatekintést Péntek János. Hiszen Budapesten is van egy Teleki könyvtár. Az Akadémia könyvtára ugyanis gróf Teleki József  30 ezer kötetes könyvtárából alakult ki. Az ő édesapja viszont Marosvásárhelyen kezdte iskoláit. Teleki József 25 éven át elnöke volt az Akadémiának.  De gróf Teleki József pályája sok  mindennel összefügg. 1842-48-ban Erdély kormányzója is volt. Annak, hogy november 13-a a Magyar nyelv napja szintén összefügg Telekivel, aki az 1843. évi közgyűlésen nagy előadást tartott, amelyben előkészítette a nyelvvel kapcsolatos 1844-es évi törvény megszületését. A 1843-as évi közgyűlésen a nyelv, a nemzet és a tudomány összekapcsolását hangsúlyozta, ami a reformkornak nagyon jelentős folyamata volt. A 1844-es törvény pedig hivatalossá tette a magyar nyelvet.

A XIX. század folyamán folyamatos volt a nyelv és a tudomány felemelkedése. A XX. században a történelem alakulásának következtében ez szétesett. Ami az utóbbi 20 évben történt, azzal azt próbálják egyesíteni, ami korábban szétesett – mutatott rá a KAB elnöke. Ezért is született meg a határozat 2007-ben, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának Erdélyben területi bizottság jöjjön létre. A KAB Kolzosváron működik, de több helyen vannak szakbizottságai, amelyek nem egymással párhuzamosan, hanem egymást kiegészítve működnek. Marosvásárhelyen négy szakbizottság létezik.

A díjak átadását megelőzően Péntek János elmondta, első pillanattól kezdve fontos lett volna, hogy a területi bizottság évente díjakat adományozzon, ösztönözve a tudományos tevékenységet. Ennek két legfontosabb feltétele: legyenek arra érdemes személyek és olyan teljesítmények, amelyeket lehet díjazni. Illetve a másik feltétele, hogy ez ne csak egy papír legyen, hanem legyen pénz is mögötte, hogy a díjazott érezze az értékelésnek ezt a vonatkozását is.

Ettől az esztendőtől, miután a közgyűlés megszavazta a szabályzatát, a KAB minden évben négy díjat ad: két fiatal kutatói díjat 35 éven aluliaknak, egyet a társadalomtudományokban és egyet a természettudományokban. A harmadik díjat Tudomány Erdélyben Mester díjnak nevezték el és olyan kutató kapja, aki már hosszú évtizedes tudományos tevékenységgel rendelkezik. A negyedik a tudományközvetítés, népszerűsítés díja, amit szerkesztőségeknek, újságíróknak, folyóiratoknak, kiadóknak lehet adományozni.

A fiatal kutatóknak járó díjat a társadalomtudományokban elért eredményeiért Németh Boglárka Noémi nyelvészt tüntették ki. A laudációt Kovács András művészettörténész, egyetemi docens olvasta fel. A természettudomány kategóriában Baricz árpád matematikust díjazták, akit Kolumbán József egyetemi professzor méltatott.

A Tudomány Erdélyi Mestere díját Szilágyi N. Sándor kapta, a tudomány népszerűsítéséért a Korunk folyóiratot díjazták, a díjat Kántor Lajos vette át.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/5211-dijakat-adtak-a-magyar-tudomany-unnepen

Fotó: Antal Erika, új Magyar Szó