A KAB hírei

Székelyföldi ví­zkészlet, ví­zgazdálkodás és a klí­maváltozás - vitaindí­tó

Székelyföldi ví­zkészlet, ví­zgazdálkodás és a klí­maváltozás - vitaindí­tó

Székelyföldi vízkészlet, vízgazdálkodás és a klímaváltozás.

 
Szakmai kerekasztal, 2013.január 18.
 
VITAINDíTó
 
Napirenden a „vízprobléma”
 

Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul az édesvíz készlettel, vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre. Egyre gyakrabban találkozhatunk a „vízprobléma”, „vízválság” kifejezésekkel. Földünk különböző térségeiben a „vízprobléma” a természeti, éghajlati adottságoktól függően természetesen másként és másként jelentkezik, abban a tekintetben azonban egyetértés kezd kialakulni, hogy a vízzel való „gazdálkodásra” több időt, több energiát, szakmai tudást kell fordítani. S abban a tekintetben is körvonalazódik az egyetértés, hogy mindez nem lehet már csupán egy kisebb szakmai csoport gondja és feladata, a „vízproblémát” társadalmi problémaként kell megfogalmazni, s kezelése csak széleskörű társadalmi részvétellel lehetséges.

Beszélhetünk-e vízproblémáról a mi térségünkben? Ha igen, akkor mi az aktuális tartalma ebben a térségben, vagy akár Hargita megyében a „vízprobléma” megjelölésnek? Jelent-e lényeges gondot a vízhiány (pl. talajvíz szintje), vagy a víztöbblet (pl. árvíz)? Bízhatunk-e abban, hogy térségünkben nem gond a vízminőség biztosítása vagy foglalkozni kell a vízminőség romlásának megelőzésével?

Foglalkozunk-e azzal, hogy mennyit fogyasztunk? Kit érdekel ez a kérdés és kit kellene még fokozottabban érdekeljen? Elképzelhető-e -akár hosszabb távon is – a pazarlás mederbe terelése? Gondoljunk arra, hogy milyen mennyiségű ivóvizet használunk konyhai, fürdőszobai célokra, öntözésre és egyéb tevékenységekre.

Térségünkben a vizet nagyon sokan olyan adottságnak tekintik, amihez nem rendelnek értéket, nem tekintik pénzben is kifejezhető értéknek. Jellemző példa, hogy a vízszolgáltatást tekintik értéknek (amit meg is kell fizetni), de nem a vizet.

Lehet-e, érdemes-e a vízvagyon értékesítésére gondolni?

Minden szakmai megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a „vízprobléma” értelmezése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel. A többféle kapcsolódó szakmai kompetencia köréből a legfontosabbak (nem sorrendben): geológia, biológia, meteorológia, talajtan, agrártudományok, környezetvédelem, vízszolgáltatási és víztisztítási technológiai tudás, vízfogyasztási gyakorlat és mentalitás elemzése, élelmiszergyártás, egészségtudomány, média, általános és szakirányú képzés, szabály és jogalkotás, tájvédelem és tájkultúra, fejlesztéspolitika és településrendezés, turizmus és rekreáció stb.

 
Témák, megközelítési szempontok
 

A megfelelő mennyiségű és minőségű víz elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a vízkészletet számos veszély fenyegeti, mint a népességgyarapodás, urbanizáció, környezetszennyezés, a természeti erőforrások nem megfelelő kihasználása, az éghajlatváltozás, elsivatagosodás.

A vízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében szükséges összehangolni a tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenységet. Az éghajlatváltozás hatásait szükséges egyeztetni a vízgazdálkodási döntésekkel, vízhatékonysági intézkedésekkel.

Szükségesnek tekintjük a vízgazdálkodás legfőbb feladatainak áttekintését, mint a vízbázisok védelme, alakulása, periodikus ellenőrzése, kitermelés, összegyűjtés, hasznosítás, kezelés, tisztítás, vízminőség és mennyiség megőrzése, vizek lefolyásának szabályozása, tározás, vízi energia kinyerés, vízi élőhelyek védelme stb.

A természetes vízmegtartást segítő intézkedések, mint az erdősítés, árterületek helyreállítása, vizes élőhelyek fejlesztése, a mezőgazdaságban (legnagyobb vízfelhasználó) jobb talajművelési gyakorlatok bevezetése, általánosítása, pufferzónák kialakítása, műtrágyák hatékony használata, víztakarékos, modern öntözési technológiák alkalmazása megbeszélésünk alapját képezi.

A helyi vízgazdálkodás területén szükséges a környezettudatosság és a fenntarthatóság

elveinek megvalósítása mellett elérni a környezeti feltételek javítását:

• a vízbázis védelme, a szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása,

• átgondolt lokális cselekvési program:

§ az ivóvízellátás megoldása,

§ öntözővíz biztosítása,

§ biztosítani a tápláló vízbázis jelenét és jövőjét,

§ energiamentes, könnyen fenntartható szennyvízkezelő állomások (nádgyökérzónás) létrehozása,

§ a helyi, ivóvízbázis védelme,

§ a csapadékvíz tározása, gazdálkodás a felszíni vizekkel.

 

A vízgazdálkodás területén, mint bármely más területen, szükséges a tudomány és szakpolitika közötti kapcsolat összehangolása, vízkutatási programok kidolgozása és megvalósítása.

Nagyon fontosnak tartjuk, az uniós kohéziós programok szerepét a vízgyűjtő gazdálkodási tervek, árvízkockázat, aszálykezelési tervek kivitelezésében.

 

Ennek érdekében tisztelettel felkérjük önt, vegyen részt 2013. január 18-i kerekasztal értekezletünkön.

 
TéRSéGI ALAPHELYZET:

A vízkészlet jelentős érték (mondják a szakemberek), de társadalmi léptékben nem tekintjük értéknek, ezért a társadalmi szereplők nagy részét programszerűen nem foglalkoztatja a vízkészlet védelme és nem foglalkoztatja a vízkészlet hasznosítása sem.

 
 
Tudomány Háza, Csíkszereda, Megyeháza, 422-es terem
 
Kapcsolat: Péter Zsuzsa ügyvezető
Tel: 0755-058188
E-mail: tudomanyhaza@gmail.com

 

Székelyföldi ví­zkészlet, ví­zgazdálkodás és a klí­maváltozás - vitaindí­tó

Székelyföldi vízkészlet, vízgazdálkodás és a klímaváltozás.

 
Szakmai kerekasztal, 2013.január 18.
 
VITAINDíTó
 
Napirenden a „vízprobléma”
 

Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul az édesvíz készlettel, vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre. Egyre gyakrabban találkozhatunk a „vízprobléma”, „vízválság” kifejezésekkel. Földünk különböző térségeiben a „vízprobléma” a természeti, éghajlati adottságoktól függően természetesen másként és másként jelentkezik, abban a tekintetben azonban egyetértés kezd kialakulni, hogy a vízzel való „gazdálkodásra” több időt, több energiát, szakmai tudást kell fordítani. S abban a tekintetben is körvonalazódik az egyetértés, hogy mindez nem lehet már csupán egy kisebb szakmai csoport gondja és feladata, a „vízproblémát” társadalmi problémaként kell megfogalmazni, s kezelése csak széleskörű társadalmi részvétellel lehetséges.

Beszélhetünk-e vízproblémáról a mi térségünkben? Ha igen, akkor mi az aktuális tartalma ebben a térségben, vagy akár Hargita megyében a „vízprobléma” megjelölésnek? Jelent-e lényeges gondot a vízhiány (pl. talajvíz szintje), vagy a víztöbblet (pl. árvíz)? Bízhatunk-e abban, hogy térségünkben nem gond a vízminőség biztosítása vagy foglalkozni kell a vízminőség romlásának megelőzésével?

Foglalkozunk-e azzal, hogy mennyit fogyasztunk? Kit érdekel ez a kérdés és kit kellene még fokozottabban érdekeljen? Elképzelhető-e -akár hosszabb távon is – a pazarlás mederbe terelése? Gondoljunk arra, hogy milyen mennyiségű ivóvizet használunk konyhai, fürdőszobai célokra, öntözésre és egyéb tevékenységekre.

Térségünkben a vizet nagyon sokan olyan adottságnak tekintik, amihez nem rendelnek értéket, nem tekintik pénzben is kifejezhető értéknek. Jellemző példa, hogy a vízszolgáltatást tekintik értéknek (amit meg is kell fizetni), de nem a vizet.

Lehet-e, érdemes-e a vízvagyon értékesítésére gondolni?

Minden szakmai megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a „vízprobléma” értelmezése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel. A többféle kapcsolódó szakmai kompetencia köréből a legfontosabbak (nem sorrendben): geológia, biológia, meteorológia, talajtan, agrártudományok, környezetvédelem, vízszolgáltatási és víztisztítási technológiai tudás, vízfogyasztási gyakorlat és mentalitás elemzése, élelmiszergyártás, egészségtudomány, média, általános és szakirányú képzés, szabály és jogalkotás, tájvédelem és tájkultúra, fejlesztéspolitika és településrendezés, turizmus és rekreáció stb.

 
Témák, megközelítési szempontok
 

A megfelelő mennyiségű és minőségű víz elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a vízkészletet számos veszély fenyegeti, mint a népességgyarapodás, urbanizáció, környezetszennyezés, a természeti erőforrások nem megfelelő kihasználása, az éghajlatváltozás, elsivatagosodás.

A vízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében szükséges összehangolni a tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenységet. Az éghajlatváltozás hatásait szükséges egyeztetni a vízgazdálkodási döntésekkel, vízhatékonysági intézkedésekkel.

Szükségesnek tekintjük a vízgazdálkodás legfőbb feladatainak áttekintését, mint a vízbázisok védelme, alakulása, periodikus ellenőrzése, kitermelés, összegyűjtés, hasznosítás, kezelés, tisztítás, vízminőség és mennyiség megőrzése, vizek lefolyásának szabályozása, tározás, vízi energia kinyerés, vízi élőhelyek védelme stb.

A természetes vízmegtartást segítő intézkedések, mint az erdősítés, árterületek helyreállítása, vizes élőhelyek fejlesztése, a mezőgazdaságban (legnagyobb vízfelhasználó) jobb talajművelési gyakorlatok bevezetése, általánosítása, pufferzónák kialakítása, műtrágyák hatékony használata, víztakarékos, modern öntözési technológiák alkalmazása megbeszélésünk alapját képezi.

A helyi vízgazdálkodás területén szükséges a környezettudatosság és a fenntarthatóság

elveinek megvalósítása mellett elérni a környezeti feltételek javítását:

• a vízbázis védelme, a szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása,

• átgondolt lokális cselekvési program:

§ az ivóvízellátás megoldása,

§ öntözővíz biztosítása,

§ biztosítani a tápláló vízbázis jelenét és jövőjét,

§ energiamentes, könnyen fenntartható szennyvízkezelő állomások (nádgyökérzónás) létrehozása,

§ a helyi, ivóvízbázis védelme,

§ a csapadékvíz tározása, gazdálkodás a felszíni vizekkel.

 

A vízgazdálkodás területén, mint bármely más területen, szükséges a tudomány és szakpolitika közötti kapcsolat összehangolása, vízkutatási programok kidolgozása és megvalósítása.

Nagyon fontosnak tartjuk, az uniós kohéziós programok szerepét a vízgyűjtő gazdálkodási tervek, árvízkockázat, aszálykezelési tervek kivitelezésében.

 

Ennek érdekében tisztelettel felkérjük önt, vegyen részt 2013. január 18-i kerekasztal értekezletünkön.

 
TéRSéGI ALAPHELYZET:

A vízkészlet jelentős érték (mondják a szakemberek), de társadalmi léptékben nem tekintjük értéknek, ezért a társadalmi szereplők nagy részét programszerűen nem foglalkoztatja a vízkészlet védelme és nem foglalkoztatja a vízkészlet hasznosítása sem.

 
 
Tudomány Háza, Csíkszereda, Megyeháza, 422-es terem
 
Kapcsolat: Péter Zsuzsa ügyvezető
Tel: 0755-058188
E-mail: tudomanyhaza@gmail.com