A KAB hírei
- VIII. Erdélyi Kertész és Tájépítész Konferencia
- 15. Szociológus Napok. Közszolgáltatásaink. Az állam, az egyház, a civil szféra és a piac szerepe.
- 17th International Conference on Economics and Business, CHALLENGES IN THE CARPATHIAN BASIN, Innovation: Bridging the Gap between Urban Centers and Peripheries
- IV. Resztoratív műhely - Fair eljárás alkalmazása az iskolai zaklatási ügyek kezelésében
- Boros Kinga ,,Javítgatott kiadás - esszék színházról 2015-2024'' című kötetének könyvbemutatója
- Az erdélyi magyarság a 20. században. Kisebbségtörténeti konferencia
- MTA200: A Kolozsvári Akadémiai Bizottság bemutatkozása
- MTA200: Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának bemutatkozása
- Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. XIV. Tudományos ülésszak
- Az alapkutatástól az alkalmazott tudományokig (IX. tudományos szesszió)
- Új külső tagokat választott tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia
- Búcsúzunk Dr. Jancsó Árpádtól (1954 – 2025)
- Gábor Csilla székfoglaló előadása
- Megtartották a KAB testületének 2025. évi közgyűlését
- Munka és fotográfia
- Művészet a nevelésben. Sokszínűség és multikulturalitás az oktatásban
- 25. Kolozsvári Biológus Napok
- XXXIII. Tudományos Ülésszak
- XX. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
- A digitális kor jogai
székfoglaló, Benedek József
Erdélyi akadémikusok székfoglaló előadása
Benedek József, az MTA külső tagja: Régiók kialakulása és változása: véletlen vagy szükségszerűség
székfoglaló előadás, 2010. szeptember 29.
Benedek József székfoglaló előadásában az új regionális földrajzi kutatás kereteiben igyekezett választ adni arra a kérdésre: mi határozza meg a régiók létrejöttét és változását. A megközelítés konstruktivista jellege a választ kétségkívül a véletlentől a szükségszerűség irányába tolja el, annak ellenére, hogy a történelem fontos régióképződési tényező. A Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora megjegyezte: nem determinált, kauzális szükségszerűségről van szó, hanem különböző jellegű intézmények interszubjektíven létrehozott térprojekcióinak eredményeiről. Figyelembe véve három központi elemet - „regionalizáló" intézmények, régióalkotási mechanizmusok, létrejött régiók jellege - Benedek József a regióképződes három típusát különböztette meg:
- normatív-formális regionalizálás: a regionalizálás intézményes hálózatára vonatkozik, ennek legjobb példáját a társadalmak (államok) területi-adminisztratív felosztása adja;
- szimbolikus-informális regionalizálás: a köztudat szintjén, azaz a szubjektumok szintjén lezajló regionalizálás, amely kultúra- és csoportjellegű;
- pozitivista regionalizálás: a tudomány által alkalmazott regionalizálásra és az általa létrehozott terekre vonatkozik.
Benedek József előadásában elmondta: a fenti elemzési keret lehetővé tette kutatócsoportja számára, hogy Romániában megfelelőképpen értelmezhessék a normatív-formális regionalizáció folyamatát, mind az 1998-ban létrehozott fejlesztési régiók, mind az 1968-ban véghezvitt megyésítés vonatkozásában. Ugyanakkor a szimbolikus-informális regionalizáció vizsgálata elvezetett a regionalizmus kérdéskörének teljesebb értékeléséhez, beleértve kapcsolódását a normatív-pozitív regionalizáláshoz. Ez különösen Romániában kiemelt kérdéskör, tekintettel arra, hogy a legaktívabb regionalizmus hordózója az erdélyi magyarság - hangsúlyozta Benedek József.
Forrás: www.mta.hu
Erdélyi akadémikusok székfoglaló előadása
Benedek József, az MTA külső tagja: Régiók kialakulása és változása: véletlen vagy szükségszerűség
székfoglaló előadás, 2010. szeptember 29.
Benedek József székfoglaló előadásában az új regionális földrajzi kutatás kereteiben igyekezett választ adni arra a kérdésre: mi határozza meg a régiók létrejöttét és változását. A megközelítés konstruktivista jellege a választ kétségkívül a véletlentől a szükségszerűség irányába tolja el, annak ellenére, hogy a történelem fontos régióképződési tényező. A Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora megjegyezte: nem determinált, kauzális szükségszerűségről van szó, hanem különböző jellegű intézmények interszubjektíven létrehozott térprojekcióinak eredményeiről. Figyelembe véve három központi elemet - „regionalizáló" intézmények, régióalkotási mechanizmusok, létrejött régiók jellege - Benedek József a regióképződes három típusát különböztette meg:
- normatív-formális regionalizálás: a regionalizálás intézményes hálózatára vonatkozik, ennek legjobb példáját a társadalmak (államok) területi-adminisztratív felosztása adja;
- szimbolikus-informális regionalizálás: a köztudat szintjén, azaz a szubjektumok szintjén lezajló regionalizálás, amely kultúra- és csoportjellegű;
- pozitivista regionalizálás: a tudomány által alkalmazott regionalizálásra és az általa létrehozott terekre vonatkozik.
Benedek József előadásában elmondta: a fenti elemzési keret lehetővé tette kutatócsoportja számára, hogy Romániában megfelelőképpen értelmezhessék a normatív-formális regionalizáció folyamatát, mind az 1998-ban létrehozott fejlesztési régiók, mind az 1968-ban véghezvitt megyésítés vonatkozásában. Ugyanakkor a szimbolikus-informális regionalizáció vizsgálata elvezetett a regionalizmus kérdéskörének teljesebb értékeléséhez, beleértve kapcsolódását a normatív-pozitív regionalizáláshoz. Ez különösen Romániában kiemelt kérdéskör, tekintettel arra, hogy a legaktívabb regionalizmus hordózója az erdélyi magyarság - hangsúlyozta Benedek József.
Forrás: www.mta.hu