Az erdélyi tudomány hírei
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
- A BBTE és a TINS kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki az agy aktivitásának tanulmányozására
- Egylépcsős technika klórzoxazon-tartalmú amorf szilárd diszperzió előállítására centrifugális szálképző eljárással
Beszámoló A dialógus formái a magyar régiségben című konferenciáról

A háromnapos tudományos rendezvény valójában a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 49. vándorkonferenciája volt, amelyet az idén Kolozsváron szervezett meg a BBTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézetének régi irodalommal foglalkozó kutatócsoportja, a Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely, együttműködve az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Osztályával, az MTA KAB Irodalomtudományi szakbizottságával, valamint a ReforRC nemzetközi konzorciummal. Kolozsvár második alkalommal adott otthont ennek a konferenciának, 2006-ban volt az első ilyen alkalom.
Az Erdélyi Figyelőnek a Gábor Csillával, a szervezőbizottság elnökével készített interjúját itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=gHmCY2KdGQY&t=384s.
A konferencia meghirdetésére 45 előadás rezüméjét fogadtuk el, ebből 42 hangzott el, mintegy 90 résztvevő regisztrált, ezen kívül az előadásokat az egyetem oktatói, jelenlegi és volt diákjai és más érdeklődők is hallgatták. Az előadók a szervező intézmény munkatársai és doktoranduszai mellett az MTA, PKE, ELTE, a ME, a SZTE, a PTE, a KRE kutatói, oktatói és doktoranduszai, valamint más kutatócsoportok tagjai voltak (pl. OSZK Res Libraria).
A konferenciát megnyitó plenáris előadások után sor került a Klaniczay-díj átadására, amelyet az idén Jankovics Józsefnek ítéltek oda Gyöngyösi István műveinek kritikai kiadásáért, különösen a zárókötet (levelezés) sajtó alá rendezéséért.
Az előadások nagy száma miatt a munka a péntek reggeli középkori blokk után, valamint szombaton párhuzamos szekciókban folytatódott. A bemutatott kutatások, az ezekhez kapcsolódó viták a várt eredményt hozták: a régi magyar irodalom szövegvilágának, a dialogicitásnak olyan aspektusait világították meg, amelyek új távlatokat jelentenek a készülő új irodalomtörténet megírásának munkálatai számára is, ugyanakkor szépen mutatják azt a kutatási folyamatot, amely az egyetemnek a RefoRC konzorciumhoz 2015-ben történt csatlakozása óta a szervező intézmény régimagyarosainak körében folyik, és 2016-ban, illetve 2017-ben egy-egy jelentős nemzetközi konferencia megszervezésében is megmutatkozott – derült ki szombat délután Gábor Csilla és Tóth Zsombor értékeléséből.
Az elhangzott előadások szerkesztett változatát a jövő év folyamán kötetben tervezzük megjelentetni – ennek részleteiről rövidesen levélben tájékoztatjuk előadóinkat.
A tanácskozás előkészítésében és logisztikai lebonyolításában a szervező intézmények munkatársain kívül részt vettek a BBTE BTK magyar szakos II. éves diákjai, akik a konferencia köré épített szakmai gyakorlatuk során betekintést nyerhettek egy tudományos rendezvény szakmai és logisztikai megszervezésének módszertanába. Valamennyiük névsora a programfüzetben olvasható.
A konferencia kísérőprogramjai alkalmat nyújtottak a résztvevők számára a kapcsolatok építésére. A megnyitón fellépett a Kolozsvári Kamarakórus (reneszánsz vagy reneszánsz ihletésű darabok előadásával), csütörtök este Majorossy Kinga bécsi orgonaművész koncertjére került sor a Piarista templomban, péntek délután kirándulás zajlott Válaszút (Kallós Zoltán néprajzi Gyűjtemény), Bonchida (Bánffy-kastély), Szamosújvár (örmény templom, a barokk belváros) útvonalon, a színvonalas idegenvezetést a Korzó Egyesület képviselői biztosították.
A rendezvény talán nem is jöhetett volna létre, és semmiképpen sem tudott volna a kívánt színvonalon megvalósulni a KAB nagylelkű támogatása nélkül, amelyet ezúton is szívből köszönünk.
Kolozsvárt, 2018. május 16-án
Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár
BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
a konferencia szervezőbizottságának elnöke

A háromnapos tudományos rendezvény valójában a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 49. vándorkonferenciája volt, amelyet az idén Kolozsváron szervezett meg a BBTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézetének régi irodalommal foglalkozó kutatócsoportja, a Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely, együttműködve az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Osztályával, az MTA KAB Irodalomtudományi szakbizottságával, valamint a ReforRC nemzetközi konzorciummal. Kolozsvár második alkalommal adott otthont ennek a konferenciának, 2006-ban volt az első ilyen alkalom.
Az Erdélyi Figyelőnek a Gábor Csillával, a szervezőbizottság elnökével készített interjúját itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=gHmCY2KdGQY&t=384s.
A konferencia meghirdetésére 45 előadás rezüméjét fogadtuk el, ebből 42 hangzott el, mintegy 90 résztvevő regisztrált, ezen kívül az előadásokat az egyetem oktatói, jelenlegi és volt diákjai és más érdeklődők is hallgatták. Az előadók a szervező intézmény munkatársai és doktoranduszai mellett az MTA, PKE, ELTE, a ME, a SZTE, a PTE, a KRE kutatói, oktatói és doktoranduszai, valamint más kutatócsoportok tagjai voltak (pl. OSZK Res Libraria).
A konferenciát megnyitó plenáris előadások után sor került a Klaniczay-díj átadására, amelyet az idén Jankovics Józsefnek ítéltek oda Gyöngyösi István műveinek kritikai kiadásáért, különösen a zárókötet (levelezés) sajtó alá rendezéséért.
Az előadások nagy száma miatt a munka a péntek reggeli középkori blokk után, valamint szombaton párhuzamos szekciókban folytatódott. A bemutatott kutatások, az ezekhez kapcsolódó viták a várt eredményt hozták: a régi magyar irodalom szövegvilágának, a dialogicitásnak olyan aspektusait világították meg, amelyek új távlatokat jelentenek a készülő új irodalomtörténet megírásának munkálatai számára is, ugyanakkor szépen mutatják azt a kutatási folyamatot, amely az egyetemnek a RefoRC konzorciumhoz 2015-ben történt csatlakozása óta a szervező intézmény régimagyarosainak körében folyik, és 2016-ban, illetve 2017-ben egy-egy jelentős nemzetközi konferencia megszervezésében is megmutatkozott – derült ki szombat délután Gábor Csilla és Tóth Zsombor értékeléséből.
Az elhangzott előadások szerkesztett változatát a jövő év folyamán kötetben tervezzük megjelentetni – ennek részleteiről rövidesen levélben tájékoztatjuk előadóinkat.
A tanácskozás előkészítésében és logisztikai lebonyolításában a szervező intézmények munkatársain kívül részt vettek a BBTE BTK magyar szakos II. éves diákjai, akik a konferencia köré épített szakmai gyakorlatuk során betekintést nyerhettek egy tudományos rendezvény szakmai és logisztikai megszervezésének módszertanába. Valamennyiük névsora a programfüzetben olvasható.
A konferencia kísérőprogramjai alkalmat nyújtottak a résztvevők számára a kapcsolatok építésére. A megnyitón fellépett a Kolozsvári Kamarakórus (reneszánsz vagy reneszánsz ihletésű darabok előadásával), csütörtök este Majorossy Kinga bécsi orgonaművész koncertjére került sor a Piarista templomban, péntek délután kirándulás zajlott Válaszút (Kallós Zoltán néprajzi Gyűjtemény), Bonchida (Bánffy-kastély), Szamosújvár (örmény templom, a barokk belváros) útvonalon, a színvonalas idegenvezetést a Korzó Egyesület képviselői biztosították.
A rendezvény talán nem is jöhetett volna létre, és semmiképpen sem tudott volna a kívánt színvonalon megvalósulni a KAB nagylelkű támogatása nélkül, amelyet ezúton is szívből köszönünk.
Kolozsvárt, 2018. május 16-án
Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár
BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
a konferencia szervezőbizottságának elnöke