Szemerédi Endre kapta az Abel-dí­jat

Szemerédi Endre kapta az Abel-dí­jat

A Niels Henrik Abel matematikusról elnevezett emlékalap 2002 óta díjazza a kiemelkedő tudományos eredményt elérő matematikusokat. A nemzetközi bizottság által kiosztott díjat idén a kombinatorikai kutatásairól elhíresült Szemrédi Endre kapta. Ր a második magyar matematikus, aki a rangos kitüntetésben részesült.

 Magyar idő szerint szerda délben a norvég tudományos akadémia elnöke, Nils Christian Stenseth bejelentette, hogy az idei Abel-díjat magyar matemetikus, a 71 éves Szemerédi Endre kapja. Az indoklás szerint a tudós a diszkrét matematika és az elméleti számítástudomány terén elért eredményeiért, illetve ezen eredményeknek az additív számelméletre és ergodelméletre tett hatása elismeréseként kapja a díjat.

Az elsősorban kombinatorikai kutatásairól ismert  Szemerédi a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközi elismertségnek örvendő matematikus, korábban már számos elismerésben részesült: 2008-ban például ő kapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Rolf Schock-díját is. A díjátadóra néhány hónap múlva fog sor kerülni. Az MTA szerda délután fél kettőkor tart sajtótájékoztatót a díjról.

A Niels Henrik Abel Emlékalapot 2002. január 1-jén alapították, az alapítvány által kiosztott Abel-díjat pedig a matematika területén kiemelkedő kutatási eredményt elérő matematikusok kapják – gyakorlatilag ez a Nobel-díj matematikai megfelelője. A díjat 2003 óta nemzetközi bizottság ítéli oda, ennek a Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas Lovász László is tagja. Az öttagú bizottság elnökét a norvég akadémia jelöli, a négy másik tag pedig 2-2 évre kap megbízást. A bizottság negyven-ötven matematikus ajánlásai alapján választja ki a díjazottat.

Az idén tizedik alkalommal kiosztott Abel-díj történetében ez a második alkalom, amikor magyar matematikust illet a kitüntetés; 2005-ben a magyar származású Lax Péter a parciális differenciálegyenletek elméletére és gyakorlatára vonatkozó kutatásaival érdemelte ki a díjat.

A Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén is tanító Szemerédi harmincöt éves korában szerzett magának hírnevet az Acta Arithmetica szakfolyóiratban publikált cikkével, melyben egy évtizedek óta megoldatlan matematikai probléma megoldására világított rá. Szemerédi felfedezése később a „magyar tudományként” is emlegetett kombinatorika egyik alapvető felismerésévé vált. (index.hu)

Szemerédi Endre kapta az Abel-dí­jat

A Niels Henrik Abel matematikusról elnevezett emlékalap 2002 óta díjazza a kiemelkedő tudományos eredményt elérő matematikusokat. A nemzetközi bizottság által kiosztott díjat idén a kombinatorikai kutatásairól elhíresült Szemrédi Endre kapta. Ր a második magyar matematikus, aki a rangos kitüntetésben részesült.

 Magyar idő szerint szerda délben a norvég tudományos akadémia elnöke, Nils Christian Stenseth bejelentette, hogy az idei Abel-díjat magyar matemetikus, a 71 éves Szemerédi Endre kapja. Az indoklás szerint a tudós a diszkrét matematika és az elméleti számítástudomány terén elért eredményeiért, illetve ezen eredményeknek az additív számelméletre és ergodelméletre tett hatása elismeréseként kapja a díjat.

Az elsősorban kombinatorikai kutatásairól ismert  Szemerédi a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközi elismertségnek örvendő matematikus, korábban már számos elismerésben részesült: 2008-ban például ő kapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Rolf Schock-díját is. A díjátadóra néhány hónap múlva fog sor kerülni. Az MTA szerda délután fél kettőkor tart sajtótájékoztatót a díjról.

A Niels Henrik Abel Emlékalapot 2002. január 1-jén alapították, az alapítvány által kiosztott Abel-díjat pedig a matematika területén kiemelkedő kutatási eredményt elérő matematikusok kapják – gyakorlatilag ez a Nobel-díj matematikai megfelelője. A díjat 2003 óta nemzetközi bizottság ítéli oda, ennek a Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas Lovász László is tagja. Az öttagú bizottság elnökét a norvég akadémia jelöli, a négy másik tag pedig 2-2 évre kap megbízást. A bizottság negyven-ötven matematikus ajánlásai alapján választja ki a díjazottat.

Az idén tizedik alkalommal kiosztott Abel-díj történetében ez a második alkalom, amikor magyar matematikust illet a kitüntetés; 2005-ben a magyar származású Lax Péter a parciális differenciálegyenletek elméletére és gyakorlatára vonatkozó kutatásaival érdemelte ki a díjat.

A Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén is tanító Szemerédi harmincöt éves korában szerzett magának hírnevet az Acta Arithmetica szakfolyóiratban publikált cikkével, melyben egy évtizedek óta megoldatlan matematikai probléma megoldására világított rá. Szemerédi felfedezése később a „magyar tudományként” is emlegetett kombinatorika egyik alapvető felismerésévé vált. (index.hu)