A KAB hírei

ítadták a külhoni tudósok kutatásait elismerő Arany János-dí­jakat az MTA 186. közgyűlésén

ítadták a külhoni tudósok kutatásait elismerő Arany János-dí­jakat az MTA 186. közgyűlésén

Biológusok, történészek és vegyészek mellett nyelvész díjazottja van 2015-ben az Arany János-díjnak és -éremnek. Az elismeréseket Lovász László, az MTA elnöke adta át az Akadémia 186. közgyűlésén tartott Külső Tagok Fórumán.

„A külső tagság hungaricum, hiszen az akadémiáknak rendszerint vannak rendes, levelező és tiszteleti tagjai. A külső tagság intézményének létrehozásával az MTA 1990-ben ismét kinyilvánította, hogy nem kizárólag a magyarországi tudósok testülete” – emlékeztetett Kocsis Károly, a Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottság vezetője a május 4-i Fórum megnyitásaként.

Az Arany János-díjat külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére alapította 2003-ben az MTA, első ízben 2004-ben adták át. A díjat azok kapják, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-éremmel emellett olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat tüntet ki az MTA, akiknek nemcsak kutatói teljesítménye maradandó, hanem érdemeket szereztek a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában is.


életműdíj

Benkő Samu

A 18-19. századi erdélyi művelődéstörténet neves kutatója. A Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán szerzett tanári oklevelet. 1953-tól a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének munkatársa. 1990 óta az MTA külső tagja. „Több évtizedes munkássága folyamán sorra vette a magyar alkotó szellemek legkiválóbbjait, foglalkozott Széchenyivel, Kossuthtal, a két Bolyaival" - áll a díjazott 80. születésnapjára megjelent kötet bevezetőjében. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum-Egyesület legjobb hagyományainak megőrzése és a kor követelményeihez való alakítása.


Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

Szkála Károly

Optoelektronikával, lézertechnikával, holográfiával, mikroelektronikával foglalkozik. A Zágrábi Villamosmérnöki Egyetem rádiókommunikációs tagozatán végzett 1974-ben. A RuÄ‘er Bošković Kutatóintézetben kezdett kutatni, most központ- és laboratóriumvezető. Oktat a Zágrábi Villamosmérnöki Egyetemen, a Zágrábi Grafikai Egyetemen és az Eszéki Orvostudományi Egyetemen. 151 publikációja mellett úttörő jelentőségű tankönyveket írt, programcsomagokat dolgozott ki.

 

Fiatal Kutatói Díj

Fenesi Annamária

Az invazív fajok kutatója, egyaránt foglalkozik adatbázisok elemzésével, terepi és kísérletes vizsgálatokkal. 2006-ban szerzett MSc-fokozatot a kolozsvári BabeÈ™-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia-Geológia Karán, majd 2013-ban PhD-fokozatot az ELTE TTK Elméleti biológia és ökológia doktori programjában. ABBTE Magyar Biológiai és ökológiai Intézetének adjunktusa. 2010 óta tíz cikke jelent meg angol nyelvű folyóiratokban, például a Biological Invasionsban, az Oecologia-ban és a Weed Research-ben.


Arany János-érmet kaptak:

Beregszászi Anikó

A kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellemzőivel, a magyar nyelvtervezés elméleti és gyakorlati kihívásaival, a magyar mint anyanyelv oktatásának problémáival foglalkozik. Meghatározó szerepe volt abban, hogy 2003-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés indulhatott a beregszászi felsőoktatási intézményben. Az Ungvári állami Egyetemen végzett, majd 2003-ban az ELTE BTK-n szerzett PhD-fokozatot magyar nyelvészetből. 1998-tól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója.

 

Borbándi Gyula

Történészi-irodalomtörténészi tevékenysége felöleli az emigráns kiadványok szisztematikus gyűjtését, a nyugati magyar emigráció történetének feldolgozását. Budapesten született 1919-ben, és ugyanitt hunyt el 2014. július 23-án. 1942-ben avatták jogi doktorrá a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949 januárjában Nyugatra emigrált, a magyar emigráció központi személyisége lett. Alapító szerkesztője a Látóhatár, majd az új Látóhatár folyóiratnak. 1951-től 1984-ig a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes igazgatója volt.

Borbándi Gyula Arany János-érmét özvegye, Juhász Olga vette át
Borbándi Gyula Arany János-érmét özvegye, Juhász Olga vette át

 

Lelley Jan Iván

Mikológus, egyetemi tanár. 1961-ben szerzett mezőgazdasági szakmérnöki oklevelet a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1967-ben települt Németországba. A nagygombák kutatásával 1971-től foglalkozik, 1973-tól a Gombatermesztési Kísérleti Intézet (GAMU) igazgatója lett. 1982-től az alkalmazott mikológia oktatója a bonni Rajnai Friedrich Wilhelms Egyetemen. Magyarországon közel két évtizede tart előadásokat a gombákkal kapcsolatos témákból, rendszeres előadója a Budapesti Corvinus Egyetemnek.

Majdik Kornélia

A bio-szerveskémia kutatója. 1976-ban végzett a kolozsvári kolozsvári BabeÈ™–Bolyai Tudományegyetem Kémia Karán. 1988-ban szerzett doktori oklevelet. 1976 és 1981 között gyógyszergyári vegyész, 1981-1997 között a Kolozsvári Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Egyetemi docens, 2004-2014 között a BBTE Vegyészmérnöki Kar magyar tagozatának egyik vezetője. 48 tanulmányt közölt impaktfaktoros folyóiratokban. Három könyve jelent meg, öt szabadalom fűződik a nevéhez.

 

Petrik József

Sejtkárosodási mechanizmusokkal, molekuláris patológiával, a rákos megbetegedések diagnosztikájával foglalkozik. A Zágrábi Tudományegyetem Gyógyszerészeti és Biokémiai Karának orvosi biokémia szakán diplomázott 1989-ben. 1989-től fiatal kutatóként dolgozik az egyetemen, később PhD-hallgató, docens, 2012-től egyetemi tanár. Az Orvosi Biokémiai és Hematológiai Tanszék professzora és a kar Alkalmazott Orvosi Biokémiai Központjának vezetője. 35 tudományos és szakmai közleményt publikált.

Sipos Gábor

Református egyháztörténettel, nyomda- és könyvtártörténettel foglalkozik. 1974-ben végzett a kolozsvári BabeÈ™–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán, 2011-ben habilitált a Debreceni Egyetemen. 1977-től levéltáros az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, 1998-tól a BBTE Magyar Történeti Intézetének tanára. Fontosabb köteteiben az Erdélyi Református Egyház 16-18. századi történetével foglalkozik. 1990-es újraalakulásától fogva előbb az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára, majd alelnöke, 2010-től elnöke.

 

Vigh Gyula

1970-ben diplomázott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, és ugyanott szerzett doktori fokozatot 1975-ben. Az 1970-80-as években meghatározó szerepe volt a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia magyarországi bevezetésében. 1985 óta a Texas A&M Egyetem Kémia Tanszékének professzora. 1997-től végzett izoelektromos fókuszáláson alapuló kutatásokat fehérjék folyamatos elválasztására. Munkásságát mintegy kétszáz, jórészt angol nyelvű tudományos munka dokumentálja.

 

forrás: www.mta.hu

ítadták a külhoni tudósok kutatásait elismerő Arany János-dí­jakat az MTA 186. közgyűlésén

Biológusok, történészek és vegyészek mellett nyelvész díjazottja van 2015-ben az Arany János-díjnak és -éremnek. Az elismeréseket Lovász László, az MTA elnöke adta át az Akadémia 186. közgyűlésén tartott Külső Tagok Fórumán.

„A külső tagság hungaricum, hiszen az akadémiáknak rendszerint vannak rendes, levelező és tiszteleti tagjai. A külső tagság intézményének létrehozásával az MTA 1990-ben ismét kinyilvánította, hogy nem kizárólag a magyarországi tudósok testülete” – emlékeztetett Kocsis Károly, a Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottság vezetője a május 4-i Fórum megnyitásaként.

Az Arany János-díjat külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére alapította 2003-ben az MTA, első ízben 2004-ben adták át. A díjat azok kapják, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-éremmel emellett olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat tüntet ki az MTA, akiknek nemcsak kutatói teljesítménye maradandó, hanem érdemeket szereztek a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában is.


életműdíj

Benkő Samu

A 18-19. századi erdélyi művelődéstörténet neves kutatója. A Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán szerzett tanári oklevelet. 1953-tól a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének munkatársa. 1990 óta az MTA külső tagja. „Több évtizedes munkássága folyamán sorra vette a magyar alkotó szellemek legkiválóbbjait, foglalkozott Széchenyivel, Kossuthtal, a két Bolyaival" - áll a díjazott 80. születésnapjára megjelent kötet bevezetőjében. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum-Egyesület legjobb hagyományainak megőrzése és a kor követelményeihez való alakítása.


Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

Szkála Károly

Optoelektronikával, lézertechnikával, holográfiával, mikroelektronikával foglalkozik. A Zágrábi Villamosmérnöki Egyetem rádiókommunikációs tagozatán végzett 1974-ben. A RuÄ‘er Bošković Kutatóintézetben kezdett kutatni, most központ- és laboratóriumvezető. Oktat a Zágrábi Villamosmérnöki Egyetemen, a Zágrábi Grafikai Egyetemen és az Eszéki Orvostudományi Egyetemen. 151 publikációja mellett úttörő jelentőségű tankönyveket írt, programcsomagokat dolgozott ki.

 

Fiatal Kutatói Díj

Fenesi Annamária

Az invazív fajok kutatója, egyaránt foglalkozik adatbázisok elemzésével, terepi és kísérletes vizsgálatokkal. 2006-ban szerzett MSc-fokozatot a kolozsvári BabeÈ™-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia-Geológia Karán, majd 2013-ban PhD-fokozatot az ELTE TTK Elméleti biológia és ökológia doktori programjában. ABBTE Magyar Biológiai és ökológiai Intézetének adjunktusa. 2010 óta tíz cikke jelent meg angol nyelvű folyóiratokban, például a Biological Invasionsban, az Oecologia-ban és a Weed Research-ben.


Arany János-érmet kaptak:

Beregszászi Anikó

A kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellemzőivel, a magyar nyelvtervezés elméleti és gyakorlati kihívásaival, a magyar mint anyanyelv oktatásának problémáival foglalkozik. Meghatározó szerepe volt abban, hogy 2003-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés indulhatott a beregszászi felsőoktatási intézményben. Az Ungvári állami Egyetemen végzett, majd 2003-ban az ELTE BTK-n szerzett PhD-fokozatot magyar nyelvészetből. 1998-tól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója.

 

Borbándi Gyula

Történészi-irodalomtörténészi tevékenysége felöleli az emigráns kiadványok szisztematikus gyűjtését, a nyugati magyar emigráció történetének feldolgozását. Budapesten született 1919-ben, és ugyanitt hunyt el 2014. július 23-án. 1942-ben avatták jogi doktorrá a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949 januárjában Nyugatra emigrált, a magyar emigráció központi személyisége lett. Alapító szerkesztője a Látóhatár, majd az új Látóhatár folyóiratnak. 1951-től 1984-ig a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes igazgatója volt.

Borbándi Gyula Arany János-érmét özvegye, Juhász Olga vette át
Borbándi Gyula Arany János-érmét özvegye, Juhász Olga vette át

 

Lelley Jan Iván

Mikológus, egyetemi tanár. 1961-ben szerzett mezőgazdasági szakmérnöki oklevelet a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1967-ben települt Németországba. A nagygombák kutatásával 1971-től foglalkozik, 1973-tól a Gombatermesztési Kísérleti Intézet (GAMU) igazgatója lett. 1982-től az alkalmazott mikológia oktatója a bonni Rajnai Friedrich Wilhelms Egyetemen. Magyarországon közel két évtizede tart előadásokat a gombákkal kapcsolatos témákból, rendszeres előadója a Budapesti Corvinus Egyetemnek.

Majdik Kornélia

A bio-szerveskémia kutatója. 1976-ban végzett a kolozsvári kolozsvári BabeÈ™–Bolyai Tudományegyetem Kémia Karán. 1988-ban szerzett doktori oklevelet. 1976 és 1981 között gyógyszergyári vegyész, 1981-1997 között a Kolozsvári Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Egyetemi docens, 2004-2014 között a BBTE Vegyészmérnöki Kar magyar tagozatának egyik vezetője. 48 tanulmányt közölt impaktfaktoros folyóiratokban. Három könyve jelent meg, öt szabadalom fűződik a nevéhez.

 

Petrik József

Sejtkárosodási mechanizmusokkal, molekuláris patológiával, a rákos megbetegedések diagnosztikájával foglalkozik. A Zágrábi Tudományegyetem Gyógyszerészeti és Biokémiai Karának orvosi biokémia szakán diplomázott 1989-ben. 1989-től fiatal kutatóként dolgozik az egyetemen, később PhD-hallgató, docens, 2012-től egyetemi tanár. Az Orvosi Biokémiai és Hematológiai Tanszék professzora és a kar Alkalmazott Orvosi Biokémiai Központjának vezetője. 35 tudományos és szakmai közleményt publikált.

Sipos Gábor

Református egyháztörténettel, nyomda- és könyvtártörténettel foglalkozik. 1974-ben végzett a kolozsvári BabeÈ™–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán, 2011-ben habilitált a Debreceni Egyetemen. 1977-től levéltáros az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, 1998-tól a BBTE Magyar Történeti Intézetének tanára. Fontosabb köteteiben az Erdélyi Református Egyház 16-18. századi történetével foglalkozik. 1990-es újraalakulásától fogva előbb az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára, majd alelnöke, 2010-től elnöke.

 

Vigh Gyula

1970-ben diplomázott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, és ugyanott szerzett doktori fokozatot 1975-ben. Az 1970-80-as években meghatározó szerepe volt a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia magyarországi bevezetésében. 1985 óta a Texas A&M Egyetem Kémia Tanszékének professzora. 1997-től végzett izoelektromos fókuszáláson alapuló kutatásokat fehérjék folyamatos elválasztására. Munkásságát mintegy kétszáz, jórészt angol nyelvű tudományos munka dokumentálja.

 

forrás: www.mta.hu