A KAB hírei
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Szathmáry Eörs
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Kövér György, Poppe László
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Gábos100
- A Magyar Tudomány Ünnepe: Marosi György
- A Magyar Tudomány Ünnepe
- Bolyai-Bartók-Kós kerekasztal
- Tehetséggondozó Médiatábor
- Trans-linguistica VII: Applied Linguistics in the Age of AI
- XVI. TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIA
- 150 éves a kolozsvári magyar földrajzoktatás
- Vetésforgó 30. A klasszikus magyar irodalom kutatóinak jubileumi találkozója Kolozsváron
- New Tendencies in Architectural and Archaeological Investigation of Castles in Central Europe
- A Játéktér színházszakmai folyóirat rendezvényei a 15. dráMA kortárs színházi találkozón
- XI. Neurológus továbbképző
- A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő - Nemzetközi tudományos konferencia
- Kolozs megye díszpolgára lett Uray Zoltán biológus, vívó, az MTA külső tagja
- ETHNOGRAPHY AND EXPERIENCE műhelykonferencia
- A 95 éves Egyed Ákos történészt díjazták a KMN nyitógáláján
- SUMMA Sipos Emese gyógyszerész egyetemi tanárral
- Nyertes pályázatok
Tóth Zsombor előadása
Esemény időpontja:
- 2022-06-24 18:00:00
Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században
Előadásom az ún. hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége, amint látni fogjuk, nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.
Dr. Habil. Tóth Zsombor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport vezetője.
Időpont: 2022. június 24-én 18.00 órától
Csatlakozás: Link
Esemény: Link
Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században
Előadásom az ún. hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége, amint látni fogjuk, nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.
Dr. Habil. Tóth Zsombor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport vezetője.
Időpont: 2022. június 24-én 18.00 órától
Csatlakozás: Link
Esemény: Link