Tóth Zsombor előadása

Esemény időpontja:

  • 2022-06-24 18:00:00
Tóth Zsombor előadása

Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században

Előadásom az ún. hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége, amint látni fogjuk, nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.

Dr. Habil. Tóth Zsombor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport vezetője.

Időpont: 2022. június 24-én 18.00 órától

Megtekinthető a YouTube-on.

Csatlakozás:  Link

Esemény: Link

 

*
 
A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammatica, dialectica, rhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmetica, geometria, musica, astronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni. 
Tóth Zsombor előadása

Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században

Előadásom az ún. hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége, amint látni fogjuk, nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.

Dr. Habil. Tóth Zsombor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport vezetője.

Időpont: 2022. június 24-én 18.00 órától

Megtekinthető a YouTube-on.

Csatlakozás:  Link

Esemény: Link

 

*
 
A hét szabad mesterség/művészet (septem artes liberales) tanegységei az antikvitásban gyökereznek, ám a középkorban teljesedtek ki, és nyertek szimbolikus töltetet: a hetes szám egyfajta teljességet, egyetemességet fejezett ki, az ars egyaránt jelentett művészi tehetséget és alapos tudást, magában foglalta tehát mind a kreativitást, mind a szisztematikus gondolkodást. A nyelvhez, nyelvhasználathoz kapcsolódó grammatica, dialectica, rhetorica (összefoglaló néven trivium) tárgyai közvetetten a mai humántudományok előhírnökei, míg az ún. matematikai arsok (arithmetica, geometria, musica, astronomia) a quadrivium diszciplínáiként a mai értelemben vett reáltudományokat foglalják magukban. Ez a rendszer képezte a teológiai, jogi és orvosi fakultások alapját. Előadássorozatunk nevével erre a régiségben gyökerező univerzalitásigényre szeretnénk visszautalni, azt mai tartalmakkal megtölteni.