Az erdélyi tudomány hírei
- Bizonyos számelméleti függvényekre vonatkozó egyenlőtlenségekről
- Erdély(iek) az Akadémia kétszáz évében
- Új megközelítés a városi hőszigetek hotspotjainak azonosításához és elemzéséhez
- A metamorfózis tükrözéseiben
- Egy új általánosított Simson azonosság irányában
- Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban
- Tudományismertetés 2024
- Tájkép blog 2014 - 2019. LE:NOTRE hírek
- A kettős elem víz és a befogadás az építészeti programokba a 20. század első felében
- Építészeti örökség és archetipikus tájképi megközelítések a környezeti veszélyekkel szemben
- Az utcaprofil kialakításának adaptálása természetalapú megoldások alkalmazásával az új városrészekben és az épületek utólagos átalakításában
- Molekulák ionizációja elektronokkal és pozitronokkal
- A madarak oxidatív állapotának kapcsolata a repülés energetikájához kapcsolódó tulajdonságokkal
- Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés
- Univerzális exponenciális skálázódás az axonhossz-eloszlásokban egy durva felbontási modellen keresztül
- Normalizált q-Bessel függvények csillagszerűségi sugarának aszimptotikus hatványsora
- Az IGF-1 ivarfüggő oxidatív károsodást és mortalitást okoz
- Az agy dinamikájának hátterében a robusztus funkcionális architektúrát meghatározó komplex korrelációs mintázatok hierarchiája áll
- A vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében - nemzetközi konferencia
- Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben címmel jelent meg Péntek János új tanulmánykötete
Ugyanaz a népszerűségi törvény a tudományban és a Facebookon

Úgy érezzük, hogy a tudomány sokkalta elővigyázatosabban szűri meg a publikációit mint a közösségi média. Ennek főleg azon referálási folyamat az oka, amely megakadályozza azt, hogy kompetens szakmai véleményezés nélkül bármit és bárhol leközölhessünk. A tudományos publikációkra kapott hivatkozásokat úgy tekintjük, hogy ezek a munka tudományos értéket és fontosságát mérik. A tudományos publikációkkal ellentétben a Facebook posztokra (legalábbis magánszemélyek oldalain) nincs oponensi véleményezés, legjobb esetben öncenzúrát alkalmazunk. A posztok népszerűségeit a potenciális olvasóközönség a megosztások és "like"-ok által demokratikusan dönti el. Úgy véljük, hogy a megosztás egy erősebb tetszéskinyilvánítás mint az egyszerű "like", és sok tekintetben hasonló a tudományos cikkekben levő hivatkozással, ugyanis ez is egy újabb poszthoz köthető.
A fenti analógiat felismerve, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a budapesti Wigner kutatóintézet fizikusai alaposabban megvizsgálták a publikációk hivatkozásaira és a Facebook posztok megosztásaira vonatkozó statisztikai törvényszerűségeket [1]. Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy ezen törvényszerűségek hihetetlenül hasonlóak, annak ellenére, hogy a Facebook posztokra semmilyen szűrést nem alkalmazunk. A fizikusok azt is kimutatták, hogy a mért statisztikai törvényszerűségek megérthetők két egyszerű hipotézis alapján: a publikációk számának az exponenciális növekedésével és a bibliából is ismert Máté effektus alkalmazásával: "akinek van, annak adatik..." (vagy ahogy itt alkalmazták: akinek több van annak több adatik). A Plos One-ban közölt tanulmány bebizonyítja azt is, hogy úgy a Tudomány mint a Facebook esetén is a fenti két hipotézis teljesül.
A tudománypolitikát foglalkoztató két régi kérdés kap új megvilágítást ezen tanulmány kapcsán. Az első értelemszerűen az, hogy ha a tudományos referálási folyamatnak látszólag nincs hatása a publikációk impaktjait leíró statisztikai törvényszerűségekre nem lenne-e könnyebb út az, hogy egyszerűen az érdekelt tudományos közösség demokratikusan döntse el a publikációk tudományos értékét, úgy ahogy a Facebook közössége is demokratikusan szelektál. Ehhez hasonló elgondolás alapján működnek már rég óta prerint szerverek, ahova a kutatók referálás nélkül feltölthetik munkáikat még publikálás elött. A második lényeges kérdés a hivatkozások relevanciájára vonatkozik: vajon a hivatkozások direkt módon a tudományos munka minőségét és értékét mérik, vagy a Facebook megosztásokhoz hasonlóan csak egy népszerűségi mutató?
Az eredményről bővebben (angol nyelven) itt lehet olvasni:
http://journals.plos.org/
[1] ] Zoltán Néda, Levente Varga and Tamás S. Bíró, Science and Facebook: the same popularity law! Plos One (2017)

Úgy érezzük, hogy a tudomány sokkalta elővigyázatosabban szűri meg a publikációit mint a közösségi média. Ennek főleg azon referálási folyamat az oka, amely megakadályozza azt, hogy kompetens szakmai véleményezés nélkül bármit és bárhol leközölhessünk. A tudományos publikációkra kapott hivatkozásokat úgy tekintjük, hogy ezek a munka tudományos értéket és fontosságát mérik. A tudományos publikációkkal ellentétben a Facebook posztokra (legalábbis magánszemélyek oldalain) nincs oponensi véleményezés, legjobb esetben öncenzúrát alkalmazunk. A posztok népszerűségeit a potenciális olvasóközönség a megosztások és "like"-ok által demokratikusan dönti el. Úgy véljük, hogy a megosztás egy erősebb tetszéskinyilvánítás mint az egyszerű "like", és sok tekintetben hasonló a tudományos cikkekben levő hivatkozással, ugyanis ez is egy újabb poszthoz köthető.
A fenti analógiat felismerve, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a budapesti Wigner kutatóintézet fizikusai alaposabban megvizsgálták a publikációk hivatkozásaira és a Facebook posztok megosztásaira vonatkozó statisztikai törvényszerűségeket [1]. Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy ezen törvényszerűségek hihetetlenül hasonlóak, annak ellenére, hogy a Facebook posztokra semmilyen szűrést nem alkalmazunk. A fizikusok azt is kimutatták, hogy a mért statisztikai törvényszerűségek megérthetők két egyszerű hipotézis alapján: a publikációk számának az exponenciális növekedésével és a bibliából is ismert Máté effektus alkalmazásával: "akinek van, annak adatik..." (vagy ahogy itt alkalmazták: akinek több van annak több adatik). A Plos One-ban közölt tanulmány bebizonyítja azt is, hogy úgy a Tudomány mint a Facebook esetén is a fenti két hipotézis teljesül.
A tudománypolitikát foglalkoztató két régi kérdés kap új megvilágítást ezen tanulmány kapcsán. Az első értelemszerűen az, hogy ha a tudományos referálási folyamatnak látszólag nincs hatása a publikációk impaktjait leíró statisztikai törvényszerűségekre nem lenne-e könnyebb út az, hogy egyszerűen az érdekelt tudományos közösség demokratikusan döntse el a publikációk tudományos értékét, úgy ahogy a Facebook közössége is demokratikusan szelektál. Ehhez hasonló elgondolás alapján működnek már rég óta prerint szerverek, ahova a kutatók referálás nélkül feltölthetik munkáikat még publikálás elött. A második lényeges kérdés a hivatkozások relevanciájára vonatkozik: vajon a hivatkozások direkt módon a tudományos munka minőségét és értékét mérik, vagy a Facebook megosztásokhoz hasonlóan csak egy népszerűségi mutató?
Az eredményről bővebben (angol nyelven) itt lehet olvasni:
http://journals.plos.org/
[1] ] Zoltán Néda, Levente Varga and Tamás S. Bíró, Science and Facebook: the same popularity law! Plos One (2017)