A városok gyorsabban melegszenek, mint a környező vidéki területek – ezt nevezzük városi hősziget-jelenségnek. Kutatásunk során olyan eljárást dolgoztunk ki, amely beazonosítja és rangsorolja a városi hőszigeteket, majd intenzitásuk és gyakoriságuk alapján rangsorolja őket. Az R programnyelv segítségével, a Landsat műhold hőképeit és a beépítettséget tartalmazó rétegeket kombinálva határoztuk meg, hogy mely városrészekben halmozódik fel leginkább a hő. A vizsgálati és értékelési módszer három lépésből áll: először az egyes műholdképek alapján azonosítódnak és rangsorolódnak hőszigetek. Ezután következett a hőhatás erősségének és megjelenési gyakoriságának a kiszámolása. Végül, elkészültek a térképi vizualizációk, amelyek kilenc kategóriába sorolják a területeket a legsúlyosabbtól a legenyhébbig. Az így kialakított hőtérképek hasznos támogatást nyújthatnak a városfejlesztőknek és döntéshozóknak, mert megmutatják, hogy mely környékek a leginkább veszélyeztetettek, hol van szükség célzott beavatkozásokra. A módszer a hideg pontok meghatározására is alkalmazható, így átfogó kép alakítható ki az egyes települések legforróbb és leghűvösebb pontjairól.

Nagyvárad első 10(a), 20(b) illetve 50(c) legforróbb (SUHI-HS) és leghűvösebb (SUHI-CS) hőszigetének térbeli elhelyezkedése.

A tanulmány adatai:

A New Approach for Identification and Analysis of Urban Heat Island Hotspots

Szerző: Magyari-Sáska Zsolt, Horváth Csaba, Pop Sorin, Croitoru Adina-Eliza.

Forrás: Journal of Settlements and Spatial Planning (ISSN: 2069-3419), 2024. Volume: 15, Issue: 2, Pages: 89-96.