A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai
A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai
Jakobi Ákos geográfus, az ELTE oktatója tart előadást A térbeli Big Data és a földrajzi kutatások új irányai címmel a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földrajztudományi Szakbizottságának meghívására a BBTE Földrajz Kar (Clinicilor/Mikó u. 5–7) amfiteátrumában március 9-én, hétfőn 20 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Szakmai körökben a Big Data néven ismert fogalom arra a hatalmas adatmennyiségre utal, amely információs világunkban gyorsan és folyamatosan keletkezik, s melynek feldolgozása a hagyományos kapacitásokkal és módszerekkel szinte megoldhatatlan kihívást jelent. A Big Data ennek ellenére mégis nagy lehetőségeket kínál. A sokáig csak virtuális melléktermékként számon tartott napi információhalmaz igazán akkor válik értékessé, amikor a különböző adatokat összekötjük, összefüggéseket, felismerhető mintázatokat találunk közöttük, s ebből értékelhető következtetéseket vonunk le.
Ezen adatok egy jelentős köre földrajzi információkat is hordoz magában, amire építve a modern földrajzi kutatások új kérdéseket fogalmazhatnak meg, és új összefüggésekre deríthetnek fényt. Az új információs és kommunikációs technológiák, a mobiltelefonok vagy az internet használata közben folyamatosan digitális nyomokat hagyunk magunk után, amelyeket sok-sok felhasználótól összegyűjtve az emberi viselkedés egyedi és csoportos (társadalmi) szintjeibe is betekintést kaphatunk. Láthatóvá válnak például a földrajzi mobilitás jellemző helyei, a gyakran vagy épp ritkán látogatott területek, megrajzolhatóvá válnak az amúgy láthatatlan virtuális térbeli társadalmi kapcsolatok, térképen ábrázolhatók lesznek az eddig hivatalosan nem is vizsgált társadalmi csoportok, csak néhányat említve a lehetőségek közül. Az előadás többek között a Twitter, a Wikipedia, az iWiW vagy a hétköznapi bankkártya-használat földrajzi adatainak példáival igyekszik a sokszínű alkalmazási lehetőségek körébe bepillantást nyújtani.