A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát szerveznek a Bánságban, Temesváron az  Új Ezredév Református Központban (Splaiul Morarilor 1/B, GPS koordináta). A rendezvény szervezője a Kolozsvári Akadémiai Bizottság - Bánsági Regionális Munkabizottsága.

A rendezvény időpontja 2019. november 15.

 

PROGRAM

 

15:30               Gyülekező, bemutatók feltöltése, végső egyeztetések az előadókkal

16:00               MEGNYITÓ, ÜDVÖZLŐ BESZÉDEK

16:15 – 18:15  TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - ELSŐ TÖMB

 

1. A Temesvár – Varjas vasútvonal története

Dr. Jancsó Árpád, építőmérnök, helytörténész

2. A nárcisztikus személyiségzavar nyelvi jelei

Dr. Magyari Sára, nyelvész, docens, Partiumi Keresztény Egyetem

3. Volt diákok véleménye az iskola szerepéről

Dr. Erdei Ildikó, pszichológus, adjunktus, Temesvári Nyugati Tudományegyetem

Tasi Ottilia Gyöngyvér, tanító, Bartók Béla Elméleti Líceum

4. 5G, az új hálózati technológia

Dr. Gál János, villamosmérnök, adjunktus, Temesvári Műszaki Egyetem

5. Kit bántanak az emlékjelek?

Dr. Bodó Barna, politológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli professzora

6. Radon környezeti viselkedését leíró matematikai modellek

Dr. Toró László, fizikus, tudományos főmunkatárs, Mate-Fin

 

18:00 – 18:20  KÁVÉSZÜNET

 

18:20 – 20:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK - MÁSODIK TÖMB

 

7. Számítástechnikai algoritmus többfázisú kémiai reakcióhálózatok és oszcillátorok mechanizmusának vizsgálatára

Dr. Szabadai Zoltán, vegyész, egyetemi tanár, Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

8. Visszatekintés a múltra: magyar régészek tevékenysége a romániai Bánság területén

Kopeczny Zsuzsa, régész/történész/muzeológus, Bánsági Nemzeti Múzeum

9. Közép- Európai europanizációs folyamat történelmi forrásai. Bánság régió esettanulmánya

Somkereki Andreea, doktorandusz, Temesvári Nyugati Egyetem

10. Kompozit anyagok használata energiahatékony épületeknél

Karda Szilárd, építőmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

11. Az autóipar átalakulásai - Mit hoz a jövő?

Krausz Tamás, gépészmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem

12. Légszennyezés mérés kis költségvetéssel, biztonságosan

Kolumbán-Antal György, villamosmérnök, Temesvári Műszaki Egyetem

13. Technikai érdekességek a Makovecz Imre tervezte Temesvári Református Központ építésénél

Dr. Nagy-György Tamás, építőmérnök, egyetemi tanár, Temesvári Műszaki Egyetem

 

20:00 – 21:00  KÖTETLEN BESZÉLGETÉSSEL EGYBEKÖTÖTT FOGADÁS

 

Előadók:

Dr. Jancsó Árpád – építőmérnök, helytörténész. 1990 után, minden szabad idejét hely- és technikatörténeti kutatásokra és munkák megírására fordította. Eddig 35 kiadvány egyedüli vagy társszerzője. Számos ismeretterjesztő cikk szerzője. Az MTA külső köztestületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Ha rátekintünk a Temesköz/Bánság/Bánát vasúti térképeire észrevehetjük, hogy a Valkány–Perjámos–Varjas vasútvonal két évtizeden át Varjas községnél csonkán ért véget. A környék lakói csak kerülővel, nagy időveszteség árán juthattak a megyeszékhelyre, Temesvárra. Ezért mozgalom indult, egy vasúti összeköttetés létesítésére. E vasútvonal elkészülte után Temesvárról kilenc irányba indultak vasútvonalak. Az előadás ennek a vasútnak történetét viszi végig a gondolattól napjainkig.

 

Dr. Magyari Sára – Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének docense, nyelvész, 6 könyv szerzője/társzerzője, 2 szótár szerkesztője, illetve társszerkesztője, több mint 50 szakcikk szerzője. Kutatási területei: a nyelv és kultúra kapcsolata, a városi temetők és gátrendszerek szemiotikája, a fakultatív magyaroktatás módszertana. Előadásában arra keresi a választ, milyen nyelvi, kommunikációs és egyéb viselkedésbeli jelei vannak a nárcisztikus személyiségzavarnak. Vizsgálódásai mélyinterjús kutatáson alapszanak: egyrészt gyakorló terapeutáknál gyűjtött, másrészt áldozatok vallomásait dolgozta fel.  Interdiszciplináris megközelítésben főként szemiotikiai és antropológiai nyelvészeti keretben közelít a korpuszhoz.

 

Tasi Ottilia Gyöngyvér a Bartók Béla Elméleti Líceum tanítója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei elnöke, felnőttképző. Számos neveléstudományi projektcsapat tagja, több pedagógiai alkalmazott kutatásban vet részt elsősorban a kétnyelvűség, az alternatív oktatási formák területén. Napjainkban számos vita folyik az iskola megváltozott társadalmi szerepéről, arról, hogy milyen a jó iskola, mit is kéne tanítani, mit használunk mindabból, amit az iskolában tanulunk? Sokan értékelik az iskolát, oktatási rendszert: oktatáskutatók, külső szakértők, szülők, pedagógusok és diákok. De hogyan vélekednek a volt diákok, akik már megtapasztalták a “nagybetűs” Életet az érettségi után? Az előadás összegzi és elemzi az elmúlt évben végzett on-line kérdőíves kutatás tapasztalatait. A megkérdezett diákok a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai voltak, 1990 és 2014 között végeztek, tehát legalább öt éve érettségiztek. A “Visszapillantó a volt iskolára” című felmérésben a volt diákok az iskolában tanultak alkalmazhatóságát értékelik, kiemelve azokat a programokat, tantárgyakat, amelyek hozzájárultak a későbbi sikerekhez, de jelzik ugyanakkor a hiányosságokat, feleslegesnek ítélt erőfeszítéseket is. Zárásként a volt diákok javaslatai is bemutatásra kerülnek.

 

Dr. Erdei Ildikó pszichológus, a temesvári Nyugati Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének adjunktusa, több szervezetpszichológiai tanulmány társszerzője, környezetpszichológiai és közösségfejlesztő projektcsapat munkatársa.

 

Dr. Gál János – villamosmérnök, jelenleg a Temesvári Műszaki Egyetem Elektronika és Távközlés Karán adjunktus. Fő kutatási területe az adaptív jelfeldolgozás, valamint a Kálmán-szűrő gyakorlati alkalmazása, úgy a modern távközlési rendszerekben, mint a vezető nélküli földi járművek vezérlési algoritmusainak fejlesztésében. Az 5. generációs vezeték nélküli hálózat ebben az évben vált elérhetővé a felhasználók számára. Nagyobb kapacitással működik, mint a jelenlegi 4G, igy sokkal nagyobb lefedettséget tud biztositani széles sávú mobilos hálózatoknak és támogatja az eszközök közötti kiterjedt gépi kommunikációt is. Egy másik fontos előrelépés, hogy az 5G használata során sokkal kevesebb energiát emésztenek fel a készülékek. Hogyan fogja megváltoztatni az életünket, kell-e félni tőle? Ilyen és ezekhez hasonló problémák feltevésére és megválaszolására kerül sor az előadás során. 

 

Dr. Bodó Barna – a Sapientia Egyetem professzora, politológus. Kutatási területei: identitásfolyamatok, szórványhelyzet, etnikumközi kapcsolatok, regionalizmus, Bánság/Temesvár politikatörténete. Rendszerváltáskor visszatérő kérdés, mi legyen azokkal az emlékjelekkel (szobrokkal, emléktáblákkal), amelyek egy korábbi kor értékeit képviselik, esetünkben mi legyen a kommunista hősöket felidéző emlékjelekkel. Erre a kérdésre minden ország valamilyen módon választ ad. És mi történik akkor, ha impériumváltásra kerül sor, ahogyan az Trianon után, az 1920-as évek elején megtörtént? Az új hatalom mit kezd a korábbi értékrendjét megjelenítő szobrokkal és emléktáblákkal? Szűkebb pátriánkban, a Bánságban kimondottan ezt a kérdést ez idáig nem vizsgálták. Az előadás a történelmi Bánság Romániához tartozó részein méri fel az emlékjelen helyzetét. Összesen közel 100 szobor és tábla, illetve más emlékjel (Deák Ferenc pihenője például) esett a történelmi változások áldozatául.

 

Dr. Toró László – fizikus, atomfizikus, tudományos főmunkatárs, több sugárzásvédelemmel és radioaktív hulladékok foglalkozó tudományos terület akkreditált szakértője. Számos radioaktív sugárzással kapcsolatos nemzetközi kutatási projektben vett részt, több tudományos munkát és szakcikket publikált. Jelenleg a nukleáris berendezések tervezésével, telepítésével és karbantartásával, a radioaktív források kezelésével és irányításával foglalkozó Mate-Fin cég tudományos igazgatója.

 

Dr. Szabadai Zoltán – vegyész, a Temesvári “Victor Babeş” Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott professzora. Szakmai érdeklődése a fizikai kémia területére terjed, u.m. kvantumkémia, molekuláris spektroszkópia, anyagszerkezeti kutatások. Jelenleg tudományos kutatási együttműködést tart fenn a Temesvári Elektrokémiai és Anyagvizsgáló Intézettel (INCEMC) melynek keretén belül a molekuláris vibrációs spektroszkópia területén tevékenykedő csapatot koordinálja. Az előadás lényege a biokémiai folyamatokra is egyre inkább jellemző oszcillációs üzemmód problémáinak rövid tárgyalása tekintettel a magyar kutatók által e téren elért figyelemreméltó eredményekre, valamint a temesvári kutatók által kidolgozott, több fázisban egyidejűleg végbemenő kémiai reakciók hálózatának szimulálására alkalmas, számítógépes algoritmus áttekintése.

 

Kopeczny Zsuzsanna – régész, történész a Temesvári Bánsági Nemzeti Múzeumnál. A historizmus korában, a nemzetek kialakulásának kontextusában a 19. század folyamán egyre nagyobb fontossággal bírt a múlt iránti érdeklődés. Ekkor született meg a történelemkutatás, mint tudományág. Művelői különböző regionális vagy központi egyletekbe tömörültek, ahol munkáikat mutatták be és különböző témák körül vitákat szerveztek. A Bánságban így alakult meg 1871–74 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat, amelynek alapítója nem más, mint Ormós Zsigmond főispán volt. Ennek a kezdeti periódusnak egyik jeles bánsági történésze, régésze a teológiai képzéssel rendelkező, aracsi születésű Szentkláray Jenő volt, akinek Temesvárról szóló monográfiája máig alapmunkának számít.

 

Somkereki Andreea – a Bartók Béla Elméleti líceumban végzett, majd a Temesvári Nyugati Egyetem Közgazdaság Karán szerzett licensz diplomát, majd mesteri fokozatot. Jelenleg ugyanitt végzi doktori tanulmányait. 2014-től a Bartók Béla Elméleti líceum tanára is. Az előadás kvalitatív kutatás által eredményezett új módszertant és jövőképét javasol a menedzsment területén. Az újdonság az európai regionális integrációs folyamat multidiszciplináris kezeléséből fakad, mivel a menedzsmentben használt kutatási módszereket összekapcsolja a történelmi, társadalmi, antropológiai stb. területek kutatási módszereivel. Az előadásban az Európai Unió előtt létező jellegzetes európai integrációs folyamatot, azaz az európai integráció előtti folyamatot kezeli. Bemutatásra kerülnek a folyamat előfeltételei, amelyek Bánság régióra érvényesek, így implicit módon Temesvár városára is.

 

Karda Szilárd – építőmérnök, doktorandusz, Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Elemi és középiskolai tanulmányaimat a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban végezte, egyetemi éveit a Temesvári Műszaki Egyetemen folytatta, ahol az építőmérnöki cím megszerzése után a Fenntartható Fejlődés mesterképzési szakon szerezett diplomát. Érdeklődési körébe tartozik az épületenergetika, épületgépészet, illetve a megújuló energiaforrások. Az előadásban az épületek megfelelő energiahatékonyságának elérése érdekében használt innovatív kompozit épületkomponenseket és rendszereket fog bemutatni, amelyek megoldást nyújtanak, úgy szerkezeti, mint hőenergetikai szempontból.

 

Krausz Tamás – gépészmérnök, doktorandusz, a Temesvári Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Szilárdságtani Tanszékén. Az alapképzésen általános gépészetet, majd a magiszterin Orvos-mérnöki tanulmányokat követett. Doktori munkájának témája az autóiparban leggyakrabban használt polikarbonát kompozitok anyagjellemzésére alapszik. Előadásában az autóipar átalakulásának néhány részletét szeretné bemutatni anyagtechnológiák szempontjából, hogyan kapcsolódhat mindez a környezetvédelmi rendeletek szigorításaihoz vagy az elektromos autók elterjedéséhez, és vajon mire számíthatunk a következő években.

 

Kolumbán-Antal György – villamosmérnök, Temesvári Műszaki Egyetem szoftvermérnöki mesterszak hallgatója, OTDK 3. helyezett. A szálló por riadókról, szmogról gyakran lehet hallani a médiában, de hogyan is mérik levegő szennyezettségét? Gyakran helyhez kötött mérőállomások szolgáltatják ezeket az adatokat, költséges berendezéseket alkalmazva. Viszont, ha a szenzorok mozgathatók, kevesebb szenzor nagyobb területet képesek lefedni. A járművekre szerelt, mozgásban lévő szenzorok és egy adatgyűjtő és feldolgozó rendszer összekapcsolódásából létrehozható egy szenzorhálózat, mely mind térben mind pedig időben részletes képed ad a légszennyezésről. A különféle szennyező gázokra különféle szenzorok vannak és a megfelelő szenzorokat használva költséghatékony rendszer építhető. Előadásában a csapatával minimális erőforrásokkal létrehozott légszennyezés mérő hálózatot és a célkitűzés okozta problémák megoldási lehetőségeit mutatja be.

 

Dr. Nagy-György Tamás – építőmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán egyetemi tanár. Több, szerkezeti megerősítésekkel foglalkozó kutatási program irányítója és munkatársa, számos tudományos cikk és tanulmány szerzője/társszerzője. Előadásában a Makovecz Imre tervezte Temesvári Református Központ építésénél felhasznált különlegesebb anyagok és megoldások, valamint ezekhez kötődő technológiák bemutatására kerül sor. Szó lesz nagyszilárdságú habarcsokról, látszóbetonokról, műgyantákról, szénszál erősítésű kompozitokról, üvegszálas betétekről, rétegelt ragasztott faelemekről. Sok képpel, sok érdekességgel, sok történettel.