Választási szabályzat
Vissza

Választási szabályzat

Magyar Tudományos Akadémia

Kolozsvári Akadémiai Bizottság

Választási Szabályzat, 2020

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) 2020. évi választásának folyamatát a három tagú Választási Bizottság (VB) irányítja.

A KAB testületének tagjai

  1. A KAB testületének alanyi jogú tagjai azok a Románia területén élő és dolgozó tudósok, akik az MTA külső tagjai, illetve akik Magyarországon megszerzik az MTA doktora címet.
  2. A KAB választott testületi tagjai a szakbizottságok elnökei, illetve a regionális bizottságok elnökei.
  3. A KAB testületébe választott reprezentatív személyek (önkormányzati vagy megyei tisztségviselők, vállalkozók stb.)
  4. A KAB választott testületi tagjainak megbízatása három éves időszakra szól, az új akadémiai ciklusra történő választással a régi tagsági megbízások megszűnnek.

A szakbizottsági elnökök megválasztása

  1. A szakbizottságok elnökeinek megválasztása kizárólag elektronikusan zajlik a Magyar Tudományos Akadémia elektronikus platformján. A hozzáféréshez az AAT rendszer belépési adatai használandók. A rendszerhez 10 napig lehet hozzáférni a szavazás céljából. A pontos időszakot a tájékoztató levél tartalmazza.

A választás menete:

  1. Minden romániai külső tag és külső köztestületi tag tájékoztató levélben elektronikus formában megkapja az értesítést az egyes szakbizottsági választás eljárásrendjéről. Azok, akiknek nincsen működő elektronikus címük, postán kapják meg ugyanazt az értesítő levelet.
  2. Szavazatát leadhatja minden olyan romániai külső tag és külső köztestületi tag, aki jelezte, hogy melyik szakbizottsági listán szeretné érvényesíteni a szavazatát. Szavazni csak egy szakbizottságban/regionális munkabizottságban lehet, akkor is, ha egy személy több szakbizottságnak/regionális munkabizottságnak tagja.
  3. A szakbizottságok tagjainak listái és a választási listák a KAB honlapján elérhetők lesznek.
  4. Amennyiben a szakbizottságok tagjai nem rendelkeztek másképp, a titkárság úgy tekinti, hogy a köztestületi és külső tagok nem változtatnak a korábbi választáson kifejezett opciójukon, azaz ugyanabban a szakbizottságban adják le szavazatukat, mint 2017-ben.
  5. Azok a köztestületi és külső tagok, akik módosítani szeretnék a 8. pontban leírt opciójukat, 2020. március 1-ig elektronikus vagy postai levélben jelzik, hogy melyik szakbizottság választási listáján szeretnék érvényesíteni a szavazatukat.
  6. Azok a köztestületi és külső tagok, akik az utóbbi 3 évben kerültek a (köz)testületbe, 2020. március 1-ig elektronikus vagy postai levélben jelzik, hogy melyik szakbizottság választási listáján szeretnék érvényesíteni a szavazatukat.
  7. Az így összeállított szakbizottsági választási listákon elektronikusan történik a szavazás.
  8. Első körben a szakbizottsági elnökök megválasztása történik. A tisztséget az nyeri el, aki a legtöbb szavazatot kapja.
  9. A titkárság nyilvánossá teszi a KAB honlapján a szakbizottsági választás eredményeit.
  10. Az eredmények kihirdetésétől számított 10 napon belül az új szakbizottsági elnökök felkérik a szakbizottsági titkárt, és nevét, elérhetőségeit megküldik a titkárságnak. A szakbizottság titkára lehet a szakbizottság bármely köztestületi tagja, aki szerepel az adott szakbizottsági listán.
  11. Amennyiben valamely szakbizottság esetében érvénytelen az elnök személyére vonatkozó szavazás első köre (egyenlő szavazatszámok, a megválasztott elnök nem vállalja a mandátumot stb.), a Választási Bizottság újabb választási kört rendelhet el az adott szakbizottság esetében. Amennyiben a második kör is érvénytelen, a szakbizottság még funkcióban levő elnöke szakbizottsági gyűlést hív össze, ahol a tagok titkos szavazással választják meg az új szakbizottsági elnököt, és az erről készített jegyzőkönyvet elküldik a KAB titkárságának.
  12. A munkabizottságok tagjai részt vesznek annak a szakbizottságnak a választási fordulóján, amelyhez szakterület szerint tartoznak. A szakbizottsági választás után megtörténik a munkabizottsági elnökválasztás is. Ezt az új szakbizottsági elnök szervezi meg, és eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet eljuttatja a titkárságra.
  13. A szakbizottsági elnökök megválasztását követően a Választási Bizottság összehívja a KAB testületének tagságát abból a célból, hogy megválasszák a KAB vezető tisztségviselőit. A KAB vezető tisztségviselői: elnök, alelnökök.

A KAB elnökének, alelnökeinek és tudományos titkárának a megválasztása

  1. A KAB elnökére az öt tagú Jelölő Bizottság tesz javaslatot. A Jelölő Bizottság a választás ideje alatt (2020. január 1-től a tisztújító közgyűlésig) működik. Feladata, hogy a tisztújító testületi ülésen legalább egy javaslatot tegyen a következő elnök személyére. A Jelölő Bizottság tagjaira a KAB alelnökei tesznek javaslatot, 2 tagot jelöl a társadalomtudományokat felügyelő alelnök, 2 tagot a természettudományokat felügyelő alelnök, és egy tagot az élettudományokat felügyelő alelnök.
  2. Az elnök személyére jelölést tehetnek az MTA külső tagjai és a KAB újonnan megválasztott szakbizottsági elnökei is a tisztújító testületi ülés alkalmával.
  3. A KAB elnökének jelölhető tudományterülettől függetlenül bármelyik romániai MTA külső tag.
  4. A KAB elnökét a KAB külső tagjai és a KAB újonnan megválasztott szakbizottsági elnökei a tisztújító ülésen választják meg titkos szavazással.
  5. A KAB alelnökének választhatók az adott tudományterületi listán (természettudományok, élettudományok, társadalomtudományok) szereplő külső tagok vagy szakbizottsági elnökök.
  6. A KAB alelnökeire javaslatot tehet a Jelölő Bizottság, miután lezajlott a szakbizottsági elnökök megválasztása. Az alelnökök személyére jelölést tehetnek a MTA külső tagjai és a KAB újonnan megválasztott szakbizottsági elnökei is a tisztújító testületi ülés alkalmával.
  7. A javasolt alelnökökről a tudományterületüknek megfelelő listán szereplő külső tagok és szakbizottsági elnökök szavaznak. Az alelnök személyének megválasztásához a szavazásra jogosult jelenlevők egyszerű többsége szükséges.
  8. Amennyiben a szavazatok alapján a tudományterületüknek megfelelő listán szereplő külső tagok és szakbizottsági elnökök nem fogadták el a javasolt alelnök személyét, az elnök másodszor is javaslatot tehet. Amennyiben ekkor sem fogadják el a javaslatát, egy későbbi időpontban elektronikus szavazással megismétlik a javaslattételt és a szavazást.
  9. Az új elnök javaslatot tesz a tudományos titkár személyére, akit a testület szavazással megerősít. A tudományos titkár nem kell tagja legyen a KAB testületének.
  10. A VB tagság, a jelölő bizottsági tagság és a KAB tisztségviselőség nem összeférhetetlen egymással.

A választás menete

  1. A szavazatok számlálását a VB javaslatára megválasztott háromtagú bizottság végzi.
  2. Azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, akire a szavazásra jogosult jelenlévőknek több mint a fele „igen”-nel szavazott. Ha egyik jelölt sem nyeri el az „igen” szavazatoknak a megválasztáshoz előírt arányát, a szavazást meg kell ismételni. A második körben a szavazáson csak arról a két jelöltről lehet szavazni, aki az első szavazás során a legtöbb „igen” szavazatot kapott. Ebben a körben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki elnyerte a szavazatok többségét.
  3. A KAB testülete titkos szavazással dönt arról, hogy megerősíti-e a korábban a KAB tagjává megválasztott reprezentatív személyek (önkormányzati vagy megyei tisztségviselők, vállalkozók stb.) státusát. A tagok megválasztottnak tekintendők, ha elnyerték a szavazatok többségét.
  4. Minden, a testületi ülésen zajló választási folyamat során felmerülő egyéb kérdésben a KAB testülete a helyszínen, titkosan, egyszerű többséggel dönt.
  5. A KAB tagságának és vezető tisztségviselőinek megválasztása után a VB befejezi működését.
  6. A testületi ülésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel azonos értékű az ülésen készített hangfelvétel.
  7. A testületi ülésig a Választási Bizottság dönt minden olyan kérdésben, amely felmerül a választási folyamattal kapcsolatban.

 

  1. december 16.

a Választási Bizottság (Barabás Réka, Szigeti Attila, Vincze Hanna Orsolya)